31/10/2025
Néma gyász – amiről nem „szokás” beszélni
Csak az értheti igazán, milyen érzés elveszíteni egy magzatot, aki maga is átélte. Ő tudja, milyen, amikor az egész jövőkép – a gyerekszoba, a kisruha, a babacipő, és a jövőbe vetített önfeledt gyermekkacaj – semmivé válik, mert nem sikerül a beültetés, vagy elment a magzat. Egy pillanat alatt szertefoszlik minden remény. A lelkünk darabokra hullik, és némán, belül sírunk.
Sokan arról sem beszélnek, hogy milyen elveszíteni egy testrészt egy balesetben. Vagy milyen az, amikor a daganatos megbetegedés egy mell elvesztésével ér véget. Keserédes, mert életben vagyunk, de a testünk már sohasem lesz olyan, mint előtte.
Ez is mind veszteség. És ugyanolyan gyász, mint egy közeli hozzátartozó elvesztése.
A legrosszabb az, hogy ebben a veszteségben sokszor egyedül érezzük magunkat. Noha, nem vagyunk egyedül, mert van családunk még így is érezhetjük azt, hogy nem tudják min megyünk keresztül. Próbálnak érteni, próbálnak együtt érezni, de az, ami belül zajlik bennünk egyszerűen elmondhatatlan, kifejezhetetlen. Ezt tényleg csak az tudja átérezni, aki keresztül ment már ezen valaha.
Én nem tudom a veszteségeidet visszaadni sajnos. De tudom min mész keresztül. Én is ebben vagyok. Éppen ezért szeretnék egy olyan szeretetteljes teret létrehozni, ahol közösen, együtt megyünk át a nehézségeken és támogatni tudlak ebben. Történhet ez egyénileg. De ha van igényed csatlakozhatsz csoporthoz is. Célom ugyanis egy olyan veszteségfeldolgozó csoport létrehozása, ahol biztonságos és támogató közegben tudunk túljutni a nehézségeken mindannyian.
Ha úgy érzed szívesen csatlakoznál, hívj, vagy írj nyugodtan.
Telefon: 06 20 542 3966
Bármely kérdésre szívesen válaszolok.
Varga Csilla
