06/11/2024
Arról, hogy a kevesebb több, és hogy milyen fontos éberen döntenünk...
🐬
Visszafelé tekintve minden nyílegyenes
Sokszor küzdöttem azzal a nehéz érzéssel, hogy mi lett volna ha. Néha csak egy hajszálon múlott, hogy nem jött össze, egy találkozás, egy eredmény, egy siker… Aztán később gyakran kiderült, hogy így volt jó. Az élet megkímélt egy nagyobb kudarctól vagy egy csalódástól. Mert ami közelről nagy lehetőségnek látszik, arról kiderülhet a távlatból, hogy csapda volt.
Nem lettem passzív sodródó vagy szkeptikus, úgy járom az utam, hogy bízom abban, ami szembejön, elfogadom, amit elvesz az élet, és hiszek abban, hogy minden értem történik. Egy dologban azonban egyre szabadabb vagyok. Az elengedésben, a tudatos eltávolodásban, a lemondásban. A megragadás ösztönös, de az elengedéshez nagyfokú figyelemre és énerőre van szükség. (Különösen itt Magyarországon)
Érdekes módon a nagy pszichológiai áramlatok és a marketing kézikönyvek mind a megragadás esélyéről, a feljebb jutásról, arról az erőfeszítésről szólnak, hogyan kell kiterjedni, előrébb jutni. többet és nagyobbat szakítani. Az elengedés kézikönyvét még sehol sem láttam, pedig a legnagyobb tanulás az elengedésben, a kevesebben, az üres kézben rejlik. Mindennapos gyakorlást igényel.
- A kapcsolataink megtisztítása,
- Az üzleti lehetőségeink kirostálása,
- A találkozásaink értékalapra helyezése,
- A határidőnaplónk kitisztítása és az életünk egyszerűsítése.
Nem a meditáció során, hanem a való életben. Amikor 2 hónapig éltem egy zen központban, napi sok órát gyakoroltam, Reb Anderson zen apát vezetésével. Reb egyszer azt mondta: nem azért gyakorlunk napi 8 órát, hogy jól érezzük magunkat és megnyugodjunk, hanem amiatt, hogy amikor kilépünk az életbe és cselekszünk vagy döntünk, akkor éberek legyünk.
Transzformatív Út A Bardoban
Sárvári György
