Illúzión túl, Budapest, Budapest (2026)

15/02/2026

Hétfőn az égbolton két olyan fényszög pontosodik be, melyek tökéletesen alkalmasak lesznek arra, hogy általuk megkérdőjelezzük mindazt, amit eddig stabilnak, biztosnak, vagy legalább „jó lesz ez így is” alapon működőnek gondoltunk. A Nap az asztrológiai első házból, az identitás, énkép, önérvényesítés területéről kapcsolódik a hármas házas Uránuszhoz, amely területen pont azokkal a vélt, vagy val…na jó, többnyire csak vélt gondolati korlátokkal sanyargatjuk magunkat, melyek okán aztán már valóban nem lépünk előre a valós célok irányába egy tapodtat sem. Éppen ezért érdemes figyelni, hiszen olyan felfedezéseket tehetünk, amelyek rávezetnek arra, hogy eddig hol gáncsoltuk el saját teremtő erőnket. De azon túlmenően, hogy egyéni önszabotázsainkon filozofálgatunk, kipróbálhatjuk azt is, hogy ha van bármilyen cél, ambíció, helyzet, ahol nyerni, megérkezni szeretnénk, vajon mi történik akkor, ha legalább gondolatban valóban elhisszük azt, hogy már ott is vagyunk. Majd miközben képkockáról képkockára élesedik a kép, és már szinte látjuk is magunkat a célnál…ahogy az lenni szokott, szinte menetrendszerűen felbukkannak a szokásos, pesszimista programok. Ezek azok a minták, gondolati berögzültségek, melyek bármely szépreményű jövőképünk körül úgy köröznek, mint a hiénák, és elhitetik velünk, hogy úgysem érhetjük el. Röviden, itt az ideje rálátni arra, hogy milyen szellemi működéssel kaszáljuk el a teremtéseinket, és úgy melegében, saját jól felfogott érdekünkben, egyszerűen hagyjuk abba!
Hiszen éppen abban lehet partnerünk ez a remek hétfői nap, hogy gondolati, de még kommunikációs, önkifejezési szinten is tisztuljunk, felszabaduljunk egy magasabb szintű önmegvalósítás reményében. Ugyanakkor a Merkúr és a Jupiter a megértés, és szellemi transzformáció fényszögével kapcsolódnak, és alkalmat teremtenek arra, hogy immáron úgy újuljunk meg akár anyagi, akár bármilyen szempontú stabilitásunk reményében, hogy azzal egy húzásra régóta érlelődő generációs mintákat tisztítsunk ki.
Ez a szempontváltások napja, amikor is a vaskalapos, régi ideológiáinkat végre szögre akaszthatjuk, és behívhatunk helyettük újakat. Sokan azt gondolják, hogy ha az eddigi elveiket feladják, leteszik, és olyan nézőpontokat engednek be, melyek eddig közelében sem voltak a világnézetüknek, akkor azzal egy meghatározó, és őket jellemző részük ítélik halálra. Ideje lenne megérteni, hogy az ideológiánk nem mi magunk vagyunk.
Ebben a felállásban az egyes házas Nap abszolút szimbolizálhatja az egót, amely hajlamos olyan dolgokba kapaszkodni, ami valójában már rég nem képes arra, hogy ténylegesen meg is védje. A gondolati, ideológiai tisztulás, nézőpont váltás nem egy habkönnyű spirituális téma, még ha elsőre annak is tűnik, ugyanis, ideológiákból építjük fel önmagunkat.
Az vagyok, amit képviselek, és amikor elkezdek játszani a gondolattal, hogy talán ezt másképpen kellene, akkor az egó rögtön megfújja a vészriadót. A saját hitrendszerünk, a saját világnézetünk adja az erkölcsi iránytűt, közösségi hovatartozást, és az identitást „ilyen ember vagyok én” címmel.
Éppen ezért, valahányszor nekirugaszkodunk, hogy a megszokott gondolati sémát ha a fene fenét eszik is, megváltoztatjuk (mert már sejtjük, hogy ha csak eddig hoztak el az úton, tovább már nem fognak), akkor hirtelen elkezd láthatatlanná válni az a térkép, ami alapján eddig tájékozódtunk. Mintha kihúznák az ember lába alól a szőnyeget.
Vagyis tudjuk mit kellene tenni, de van az a beépített riasztórendszer, ami ezt elkezdni meggátolni, és minden megszabadulási kísérlet ellenére a régi programok úgy kapaszkodnak, mint borostyán indái a kőfalhoz.
Az ego nem az igazságot keresi, hanem a koherenciát. Inkább ragaszkodik egy régi, repedezett világnézethez, mint hogy belépjen a bizonytalanságba. Valljuk be, van ebben nem kevés irónia, hiszen az emberek gyakran nem azért hisznek valamiben, mert alaposan átgondolták, hanem mert az a hit összetartja az énképüket.
Elmondhatjuk tehát, hogy a hét kezdete elhozza az egyik legőszintébb spirituális, és önismereti témát, miszerint az identitás nem stabil struktúra, hanem igen is, egy folyamatosan alakuló történet! És igen, ebben benne van az is, hogy akkor nincs „végleges én”, nincs abszolút kapaszkodó, és az önmeghatározás folyamatos felelősség lesz.
De nem ezért vágtunk bele (többek közt) ebbe a remek kalandba, amit életnek hívnak?
A Nap most megadja önmagunkkal szemben a legvilágosabb rálátást, miközben az Uránusz tisztulási folyamatainkat támogatja. Ideje végre nem az ismerős tévedést választani, hanem lepjünk túl magunkon, és próbáljunk ki egy ismeretlen igazságot is. A régi programok meg…tényleg olyanok, mint egy régi szoftver, ami valahányszor frissítenéd a rendszert, drámai jelentet rendez, és próbálja elhitetni, hogy nélküle összeomlik a világ. Holott vele, csak egyre lassabb és nehezebb lesz.
Meg van az a helyzet a skatulyával…
Azzal, amibe mindenki bele helyezte magát, és valahányszor elérkezik az ideje a felfedezésnek, hogy a világ lehet ennél jóval tágabb is, mindig akad legalább egy jóakaró, önszabotáló gondolat, amely megpróbál minket meggyőzni arról, hogy ez nem így van. Majd követi egy másik, hogy vajon mit szólnak majd mások…és valahol mélyen rázendít egy Regős Bendegúz is, aki szerint „nem úgy van az, kérem, faluhelyen…”
Még szerencse, hogy ezt a teremtő fényszöget magas szinten úgy működtetheti mindenki, ha ellenáll mindenféle vélt, vagy val…VÉLT félelmének.

Pintér Erzsébet
Tejút üzenetek-Pintér Erzsébet asztrológus

15/02/2026

2026. február 15. vasárnap

A Szaturnusz–Neptunusz dinamika

Írta: Ipacs Andrea - asztrológus

A Szaturnusz-Neptunusz dinamika mélyebb pszichológiai
értelmezésében valójában nem bolygókról, hanem két alapvető emberi lelki működésről beszélünk: a határok és kontroll iránti igényről, illetve a feloldódás, egység és feltétel nélküli elfogadás vágyáról. Ha ezt az árnyékdinamika és a kötődési minták szemszögéből nézzük, akkor egy olyan belső konfliktus rajzolódik ki, amely sok kapcsolatban újra és újra megjelenik, még akkor is, ha a résztvevők nem tudatosítják.

A „szaturnuszi” oldal pszichológiailag a belső szülőhanghoz hasonlítható: struktúrát teremt, felelősséget követel, véd a káosztól. Gyakran azoknál erős, akik korán megtanulták, hogy a szeretet feltételekhez kötött, és a biztonságot a kontroll vagy a teljesítmény adja.

A „neptunuszi” oldal ezzel szemben a határok oldását képviseli: az összeolvadás, az idealizálás, a mély érzelmi kapcsolódás igényét, olykor a realitás elmosását is. Ez azoknál jelenhet meg hangsúlyosan, akik a kapcsolatban keresik azt az elfogadást vagy megváltó élményt, amit korábban hiányként éltek meg.

Amikor ez a két dinamika találkozik egy párkapcsolatban, gyakran létrejön egy láthatatlan szereposztás. Az egyik fél lehet a „realista”, aki rendszert akar, határokat húz, és fél a túlzott érzelmi kiszolgáltatottságtól. A másik fél pedig a „kapcsolódó”, aki az intimitásban feloldódást keres, és a távolságot elutasításként élheti meg. A konfliktus nem pusztán viselkedésbeli különbség: mélyen a biztonságról alkotott eltérő belső modellek ütköznek. Az egyik számára a biztonság a kiszámíthatóság, a másiknak az érzelmi egység.

Árnyékpszichológiai értelemben mindkét oldal hordoz egy elfojtott részt. A túlzottan szaturnuszi személy árnyéka gyakran a kontroll elvesztésétől való félelem és a sebezhetőség iránti vágy, amit gyengeségnek él meg. Emiatt néha kritikussá, távolivá vagy érzelmileg zárttá válhat, miközben mélyen vágyik a feltétel nélküli elfogadásra. A neptunuszi működés árnyéka ezzel szemben a realitás kerülése lehet: idealizálás, önfeladás vagy az a hit, hogy a szeretet majd mindent megold, így a határok felállítása fenyegetőnek tűnik. Ilyenkor a konfliktusok gyakran nem nyíltan jelennek meg, hanem csalódás, passzív visszahúzódás vagy megmentő-szerepek formájában.

A kötődési minták szempontjából ez a dinamika jól illeszkedik az elkerülő és a szorongó kötődés találkozásához. Az elkerülőbb fél — szimbolikusan szaturnuszi — autonómiát és távolságot tart fenn, mert a túl közeli kapcsolat fenyegeti az önállóságát. A szorongóbb, neptunuszi pólus ezzel szemben a közelséget keresi, és hajlamos a másikat idealizálni vagy túlzott jelentőséget tulajdonítani a kapcsolatnak. Paradox módon épp ezek a minták tartják fenn egymást: minél inkább távolodik az egyik, annál inkább kapaszkodik a másik, és fordítva.

A mélyebb mozgatóerő ilyenkor az, hogy mindkét fél a saját hiányzó részét keresi a másikban. A struktúrát kereső ember titokban arra vágyik, hogy végre elengedhesse a kontrollt; a feloldódást kereső pedig arra, hogy biztonságos keretek között élhesse meg az intimitást. A kapcsolat ezért gyakran nem véletlen találkozásként, hanem pszichológiai fejlődési térként működik, ahol az árnyék integrációja a cél. Ez azt jelenti, hogy a „szaturnuszi” félnek meg kell tanulnia érzelmileg jelen lenni, a „neptunuszinak” pedig saját határokat kialakítani.

Ha ez az integráció megtörténik, a kapcsolat érettebbé válik: az idealizálás helyét reális elfogadás veszi át, a kontroll helyét pedig bizalom. Ha nem, akkor a dinamika ismétlődhet csalódás–visszahúzódás–újraidealizálás ciklusokban.

Pszichológiai értelemben tehát a Szaturnusz–Neptunusz mintázat legmélyebb üzenete az, hogy a szeretet és a biztonság nem egymás ellentétei. A valódi intimitás akkor születik meg, amikor az ember képes egyszerre megtartani saját határait és mégis megengedni a kapcsolatban való érzelmi oldódást — vagyis amikor a belső rend és a belső álom nem egymással harcol, hanem együttműködik.

Ipacs Andrea - asztrológus

Szerzői nyilatkozat – Ipacs Andrea - asztrológus

Az itt közölt asztrológiai elemzés és következtetések kizárólag saját szakmai munkám és több évtizedes gyakorlati tapasztalatom eredményei. A megállapításokat több tízezer személyes horoszkópelemzés során szerzett tapasztalataimra, valamint a hosszú évek alatt felépített saját módszertani rendszeremre alapozom.

Ezért kérem tiszteletben tartani, hogy az írásban szereplő gondolatok és megállapítások nem másolhatók, nem használhatók fel részben vagy egészben, sem nyomtatott, sem online formában, sem oktatási, sem publikációs céllal az előzetes, írásbeli engedélyem nélkül.

Minden tartalom, amely a nevem alatt megjelenik, szerzői jogi védelem alatt áll, és egyben szellemi tulajdonom része.

Ipacs Andrea - asztrológus

Fotó: Internet

2026. február 15.

A szöveg a szerző szellemi tulajdona.
❌ TELJES EGÉSZÉBEN MÁSOLNI, ÚJRAKÖZÖLNI TILOS – MÉG FORRÁSMEGJELÖLÉSSEL IS.
✅ Megosztani KIZÁRÓLAG az eredeti poszt „Megosztás” gombjával lehet.
🔗 Kimásolt szöveg + link = NEM megosztás.

15/02/2026

✨A valódi változás ismertetőjegye…hogy Te már máshogyan viselkedsz, annak ellenére, hogy a körülmények még mindig ugyanolyannak látszanak.

✨Ekkor változtál meg igazán…
mert már nem érdekel, milyenek a körülményeid, Te egyszerűen csak eldöntötted, milyen akarsz lenni, kivé akarsz válni és hogyan akarsz érezni.

✨És amikor ezt tényleg megteszed…akkor adsz csak lehetőséget a körülményeidnek, hogy visszaigazolják a benned végbemenő változást.
Bashar

14/02/2026

Miközben a Nap a Mars, és a Plútó zodiákus szintjén gondoskodik a tisztulásról, az őket uraló Uránusz ugyan ezért a folyamatért a bőség ígéretével kecsegtet a Bika jeléből, a Bika csillagképével a háttérben. A Vénusz és a Merkúr a Halakban, de csillagképileg szintén még a Vízöntő tisztító vize alatt gondolatiságunk, és kapcsolataink tisztulásáról, a Neptunusz és a Szaturnusz pedig, egyre élesedő együttállással szintén támogatja a múlt letételét (csillagképi megközelítésben), és a nagy elindulást (zodiákus szintjén).

Új rendszerek születnek.
És minden kérdésekkel indul, amik egyszer csak elkezdik feszegetni a régi létjogosultságát, miközben feltételezi, hogy lehetne akár másképp is. És mintha valóban azt tapasztaltuk volna, hogy a kérdések egyre sokasodtak, a helyzetek egyre folytogatóbbá váltak, majd ahogy elkezdtek változni a régi nézőpontok, a változás belülről, szépen fokozatosan elindult. Elkezdtük feltételezni, hogy van több levegő, van több tér, és létezik ennél több lehetőség is.
Most nem arról van szó, hogy kicserélünk egy csavart a régi gépezetben, és minden megy ugyan úgy tovább. Alapjaiban vált kérdéssé egy sor minta, megszokás, működés, és olyan beszélgetéseket is lefolytattunk önmagunkkal, melyeket eddig elegánsan elkerültünk.
Tényleg ezt akarom?
Ez az életem, vagy csak megszoktam?
Mi történne, ha egyszer végre magamat választanám?
Egyáltalán, most miért teszek fel magamnak ilyen kérdéseket?
És persze ilyenkor jön a belső hang, ami finoman megszólal:
„Nyugi… csak az egész életed újratervezése történik. Semmi extra.”
Anyáinktól valahogy nem azt hallottuk, hogy az élet így működik. Ők nagyjából beleálltak egy ritmusba, és az élet ugyan azzal a lendülettel így, vagy úgy, de mégiscsak eltelt. Arra, (ami eddig, és ) most zajlik, nem készített fel minket senki sem.

Amikor a régi már nem működik
Az átalakulás egyik legfurcsább része, hogy a régi dolgok egyszer csak elkezdenek… kényelmetlenné válni. Ami eddig biztonságosnak tűnt, most szűk lehet. Ami eddig stabil volt, most furcsán üresnek érződhet. Keresed a hibát, de már egyre kevésbé kívül, helyette szerencsére sokkal inkább bent, majd rájössz, hogy nincs itt semmi hiba. Mert minden, amit érzel, ami épp zajlik benned, körülötted, azok valójában jelzések.
Olyan, mintha az élet finoman vállon veregetne:
„Figyelj… kinőtted.”
És bár a változás, a megtisztulás romantikusnak hangzik, aki valaha is végzett már otthon nagytakarítást, felújítást, vagy csak amolyan frissítő festést, tudja jól, hogy először por van, káosz, minden egymás hegyén-hátán, meg szitkozódás. De közben olyan dolgokat is megtalálhatsz, melyekről nem is tudtad, hogy léteznek…benned.
Az elmúlt években sokan tették fel maguknak a kérdést újra és újra, miszerint „Miért érzem úgy, hogy az én próbáim nehezebbek, mint másoké?”
Ez a kérdés gyakran nem hangzik el hangosan. Inkább ott él a hétköznapok mögött. A fáradtságban. A túlélésben. Abban a pillanatban, amikor valaki mosolyog, miközben belül próbál egyben maradni.
Mintha a sors nem mérné pontosan, hogy mennyit bír az ember, és amikor azt mondák, hogy „Hékás, ezt az életet te tervezted meg magadnak”, akkor le mernéd fogadni, hogy valahol, valakik, valamit mégiscsak össze kevertek, mert te ilyet sose tennél önmagaddal.

Minden, amivel valaha is szembesülünk, azt hoztuk magunkkal.
A Jupiter a Rák jelében szépen teszi a dolgát, hiszen különösen erősen mutatkoztak meg a családi minták, örökölt érzelmek és beindultak a generációkon átívelő történetek rendeződése is. Azok a láthatatlan szálak, amelyek sokszor észrevétlenül befolyásolják a döntéseinket, a kapcsolatainkat, a biztonságérzetünket… most könnyebben kerültek (kerülnek) felszínre. Eközben könnyen ráébredhetünk, hogy a félelmünk nem is sajátunk, a működésünk nem a valódi természetünk, és a történet, amiben élünk azt talán nem is kell ugyan így tovább vinnünk.
A családi karma rendezése nem azt jelenti, hogy hibást keresünk a múltban. Inkább azt, hogy valaki végre kimondja:
„Innen másképp fog továbbmenni.”

Most új sors íródhat – ugyanabban az életben
Talán ez az egész folyamat legszebb része, mert nem kell mindent eldobni, nem kell új emberré válni, nem kell új életet kezdeni. Elég, ha elkezded végre a sajátodat élni. Az új korszak sokszor nem látványos robbanással indul, hanem csendes felismerésekkel, amikor már nem reagálsz ugyanúgy, amikor nemet tudsz mondani bűntudat nélkül, és amikor megengeded magadnak, hogy mást akarj, mint tegnap. A Szaturnusz és a Neptunusz kettőse azon fáradozott az elmúlt esztendőben, hogy mi egyre csak engedjük…és engedjük a felszínre a legmélyebb lelki késztetéseket, vágyakat, álomképeket, és ahogy tőlünk csak telik, elkezdjük elindulni értük…önmagunkért…előre. Eközben az Uránusz szinte mindenbe beletenyerelt. Az az Uránusz, ami nem tűrheti a sablonost, a ránk erőltetett, és az önazonostól fényévekre lévő társadalmi, családi dogmákat. Ő végig minket keresett. Az egyedit, a megismételhetetlent. Bár törnek a korlátok, és a komfortzóna határa is egyre illékonyabbá válik, azért ezek a pillanatok még mindig halkak. Kívülről szinte észrevétlenek.
De valójában ekkor íródik át a történet!
Éppen most, a toll pedig a kezünkben.
A múlt letétele nem felejtés
Sokan azt hiszik, hogy továbblépni azt jelenti, hogy mindent magunk mögött hagyunk. Pedig sokszor inkább arról szól, hogy végre letesszük azt a csomagot, amit már túl régóta cipeltünk. Nem haragból.
Nem menekülésből.
Hanem mert rájövünk, hogy a kezünknek szabadnak kell lennie ahhoz, hogy megfoghassuk azt, ami érkezni szeretne. Ehhez pedig elengedés szükséges, és a sors pikantériája által ez olyan minőségek letételéét jelenti, amihez a múltban valami fondorlat okán épp a biztonságot, a stabilitást kapcsoltuk. Éppen ezért hihettük azt, hogy ha elengedjük, letesszük, az életünk úgy omlik össze, mint minden valamire való kártyavár, amiből alulról egy lapot kivettek, és ez egy nagyon jó ok volt arra, hogy ezt a folyamatot halogassuk.
De végül megszültük a döntést: elengedjük.
Ha vegyvalamit biztosan megtanultunk, akkor az az, hogy az elengedés sosem úgy történik, hogy elegánsan leteszed a csomagot, és közben angyalok hegedülnek a háttérben. Nem attól kezd el minden valami mássá válni, hogy kijelented: letetted, hanem attól, hogy az egészet elkezded teljesen másképp nézni.
A régi mintától eltérően.
Amikor elkezdesz játszani a gondolattal, hogy lehet másképp is ezt az egészet.
És ez a mondat ijesztő tud lenni. Mert az ismeretlen mindig egy kicsit olyan, mint egy sötét folyosó, ahol tudod, hogy van ajtó a végén… csak azt nem, mi van mögötte.
De az igazság az, hogy a legtöbb ajtó mögött nem szörnyek várnak.
Hanem azok az életek, amiket eddig nem mertünk választani.
Az egyik legkülönlegesebb része ennek az időszaknak, hogy nem kell mindent nulláról kezdeni. Nem kell eltörölni a múltat, és nem kell más emberré válni.
Egyszerűen lehetőséget kapsz arra, hogy ugyanabban az életben egy teljesen új minőség induljon el.

És igen… néha ez megható. Néha fáj. Néha nosztalgikus. Néha pedig felszabadítóan könnyű.
A lehetőség most van
Nem holnap.
Nem „majd ha minden tökéletes lesz”.
Nem „majd ha kevésbé félek”.
Most.
Most van az a pont, amikor bárki elkezdheti átírni a saját történetét. Nem feltétlen nagy, drámai döntésekkel. Néha elég egy apró választás. Egy új gondolat. Egy bátor lépés. Egy őszinte mondat önmagunk felé.

Új törtébet, ugyan abban a könyvben
És ki tudja…
lehet, hogy épp most íródik benned egy olyan fejezet, amit később majd visszaolvasol, és azt mondod:
„Na, ez az a pont, ahol igazán beindultak a történések”
Legyen így!

Pintér Erzsébet

14/02/2026

Szaturnusz a Kos jegyében – Aminek eljött az ideje – A Vörös sugár és a Krisztusi mesteri energia üzenetei

A Szaturnusz a Neptunuszt követve megérkezett a Kos jegyébe. Ez egy nagy változás az életünkben, új témák, új feladatok indulnak most el. Mivel a Szaturnuszhoz kapcsolódnak a sorsfeladataink, a kihívásaink, ezért jó tisztában lenni ezekkel, hogy megfelelően tudjuk elvégezni vállalásainkat és könnyebb legyen járni az utat. Lássuk, mik lesznek ezek a feladatok!

– új utak, új lehetőségek elindítása – értsd ezt úgy, hogy most kifejezetten nem arra kell várni, hogy majd jobb lesz, majd jön valami lehetőség, majd történik valami, ami által lépni tudsz – hanem az a dolgod, hogy te magad teremts teljesen új lehetőségeket, olyanokat, amelyek már a szíved szerint valók!

– az igaz, lélek szerinti akaratod élése – ahelyett, hogy másokat követnél, vagy mások szükségleteit helyeznéd a sajátod elé, most ideje van annak, hogy a saját akaratodat és szükségletedet tedd a legelső helyre! Természetesen nem az egós akarásról van szó, hanem a valódi akaratodról és szükségleteidről, amelyek által ember vagy és az az ember, aki adni is tud a világnak!

– ehhez kapcsolódóan az erőd kifejtése nagyon fontossá válik! Sokáig éltünk úgy, hogy elnyomtuk az erőnket, nem is ismertük, nem is tudtunk róla, sokáig éltünk elnyomásban mások által, vagy önnön kondícionáltságunk által. Ennek most vége. Most már feladat, hogy merjük megmutatni és élni az erőnket, amellyel képessé válunk kiállni a saját érdekeinkért! (Természetesen mindezt nem úgy, hogy leuraljuk a másikat, nem az erőt ‘tolva’, nem ‘erőltetve’, mert az még mindig sérülésekre mutat rá, hanem egy szelíd, de határozott, tiszta erővel élve, ami már egy érett és határozott személyiséget és tiszta energiát mutat.)

– mivel a Kos jegy az energetikai rendszerünkben a Vörös területhez tartozik, a színsugarak közül a vörös tartományba és a gyökércsakrához kapcsolódik, így most egy érési folyamat indul el mindannyiunk számára! Ennek lényege a stabilizálódás, a gyökerezés, a leföldelés! Ha stabilak, biztosak a gyökereink, akkor állunk csak stabil alapokon, amelyre bármit felépíthetünk. Ezért mostantól hangsúlyossá válnak a biztonságérzet, a létbiztonság kérdéskörei, a félelmek meghaladása, illetve alapvetően az, hogy TELJESEN ITT LEGYÜNK A TESTÜNKBEN! A mai világban, különösen spirituális körökben gyakori eset, hogy “gyorsan le akarjuk tudni a karmánkat”, hogy máshol és máskor akarunk lenni, mert itt valamiért nem érezzük jól magunkat – mert nem teremtettük meg azokat a feltételeket, amelyektől jól érezzük magunkat és mert nem dolgoztuk meg a traumáinkat! – hogy ki akarjuk meditálni magunkat a világból, hogy meg akarjuk úszni az egészet, lehetőleg minél gyorsabban változtatni akarunk. Ám most ideje megtanulni azt, hogy a dolgunk annyi, hogy teljesen itt legyünk, jelen legyünk és minél mélyebben megéljük azt az életet, amit választottunk! Csak ez vezet oda, ahova szeretnénk eljutni… Időközben pedig talán rájöhetünk arra is, ebben a gyönyörű érési folyamatban, hogy már pontosan ott vagyunk…

A Vörös sugár mestere Krisztus, akinek energiája most a Szaturnusz és a Neptunusz bolygók által is érintett, tehát őt hívhatjuk, ha nehéznek érezzük ezt az utat és azért is, hogy változzon a teremtő vibrációnk, a vonzásmezőnk. Támogatni fog abban, hogy nehézség helyett kihívásnak éljük meg, amivel találkozunk, hogy a kihívásokban meglássuk az ajándékokat, hogy be tudjuk teljesíteni azt, amiért jöttünk. Három fontos tanítást ad át nekünk ebben az időszakban, ezek pedig így szólnak: “Emelkedj a túlélési kérdések fölé!” – vagyis ne az anyagot, ne az anyagban zajló boldogulásodat tedd a fókuszba, hanem az életed, a jelen inkarnációd magasabb céljait! Hiszen Krisztus azt mondja, hogy “Nem az a legrosszabb, ami történhet, hogy meghalunk, hanem az, hogy nem csináltuk meg azt, amiért jöttünk!” ..és tanította ezt a saját életével, a feltámadással, az anyagi-testi vélt korlátok meghaladásával. Azt is mondja, hogy “Nem a dolgok nehezek, hanem a kondíciók, amiket rájuk vetítünk!” – ezt pedig érdemes mindig szem előtt tartani! A Kos erejével képesek vagyunk meghaladni a régi kondíciókat, hitrendszereket és szellemi erővel felemelkedni! Ennek érési folyamata elindult!

Zentai Anna - AsztroHerbárium - Zentai Anna
Kép: Pinterest
Eredeti cikk a Blogon: https://zentaianna.hu/szaturnusz-a-kos-jegyeben-aminek-eljott-az-ideje-a-voros-sugar-es-a-krisztusi-mesteri-energia-uzenetei/
Egyéni szolgáltatások nincsenek. Kérdezni, írni e-mailben lehet.

14/02/2026

"Amíg az ember betartja Isten törvényeit, addig a szervezetének minden sejtje megújul. Ha azonban nem tartja be ezeket a törvényeket, sejtjei fokozatosan romlani kezdenek. Minden negatív gondolat, minden negatív érzés különleges megrázkódtatásokat, különleges robbanásokat okoz az emberi szervezet sejtjeiben. Ezek a megrázkódtatások fájdalmasan visszahatnak a szervezetére. Minden betegség oka a helytelen és negatív emberi gondolkodásban rejlik.

Nincs olyan, hogy valamilyen gondolat, ami az ember fejében van, ne gyakorolna bizonyos fiziológiai hatást az agyára és az idegrendszerére. Ismerve gondolataink, érzéseink és cselekedeteink hatalmát, figyelnünk kell rájuk. Egyetlen gondolat, egyetlen érzés, egyetlen szó olyan feszültséget okozhat az ember agyában és szívében, hogy az megcsonkítja őt.

Nincs erősebb méreg, mint a negatív gondolatok, érzések és emberi állapotok. A félelem, a gyűlölet, a kétség, a gyanakvás ilyen mérgek. Olyan lerakódások, amelyek felhalmozódnak a vérben és megmérgezik azt. Lehet-e egészséges egy ember ilyen állapotokkal?

A diszharmonikus gondolatok felborítják az agyi idegrendszert; a diszharmonikus érzések felborítják a szimpatikus idegrendszert, a diszharmonikus cselekedetek pedig az izom- és csontrendszert. A fizikai és a mentális élet szorosan összefügg.

Egyes betegségek nem mások, mint a múltban elkövetett varázslatok következményei. Bármilyen jó vagy rossz kívánságokat küldenek is az emberek embertársaiknak, azok végül utolérik őket. Az emberi gondolat hatalmas erő.

Ahogy a szekér megrázza az embert, úgy a durva szavak, negatív gondolatok és érzések rezgései is megrázzák az idegrendszert.

Az Európában fennálló neuraszténia a fehér faj erőinek gyengülése. Minden elmét csak a házak, a pénz és a kényelem gondolatai töltik meg. Az anyagi javak kiszorították a tiszta gondolatokat, a tiszta vágyakat, amelyek erőt adnak az embernek.

Azt kérdezitek, honnan származik a nyomorúság az életünkben? Az egyik jelentős ok az emlősök válogatás nélküli kiirtása és az emberek válogatás nélküli megölése. Amikor a megöltek lelkei az asztrális világba kerülnek, az emberekben idegbetegségek és rendellenességek feltételeit teremtik meg. A meggyilkolt rabló szabadon mozog a gyenge akaratú emberek között, és bosszúvágyat ébreszt és szít."

"A legkisebb erőszak, a legkisebb hazugság, a legkisebb gonoszság is képes olyan lényeket vonzani, akiknek elméje olyan kifinomult, hogy képesek az embert azonnal leigázni. Addig erőszakolják és fosztogatják őt, amíg teljesen el nem pusztítják. És az emberből csak halott csontok maradnak. És minek örülhet akkor?

Aki megérti az észszerű Természet törvényeit, az gondolatával kijavíthatja szervezetének minden külső és belső károsodását. A gondolat hatalmas dolog, de a zsenik és a szentek tudnak vele dolgozni. Egy hétköznapi embernek is lehetnek eredményei ezen a téren, de ehhez több idő kell. Amit egy szent egy perc alatt meg tud tenni, ahhoz egy átlagembernek legkevesebb tíz év kell.

Meg kell találnunk a testünknek megfelelő táplálékot… Vegetáriánus tápláléknak azt nevezem, amelynek rezgései teljesen megfelelnek az izmaink rezgéseinek, vagyis a szerves anyagnak. Tehát teljes megfelelésnek kell lennie az étel sejtjei és testünk sejtjei között.

Az evés egy nagyszerű folyamat. Minden egyes falat étel, amelyet az ember lenyel, egy egész kozmoszt képvisel. Minden egyes falat, amely milliónyi kis univerzumból áll, az embert arra szolgálja, hogy növelje univerzumának térfogatát. Amikor ezek a kis univerzumok belépnek a testébe, folytatják életüket. Számukra az ember az istenség, akit szolgálnak. Ezért köszönetet kell mondania ezeknek a kis univerzumoknak, amelyek részt vesznek a növekedésében és fejlődésében.

Tanulmányozni kell a szervezetedet, hogy tudd, hogyan hatnak rád a különböző élelmiszerek. Ha ezt nem tudod, akkor egyes lények, akik akadályoznak téged, arra kényszerítenek, hogy olyan ételeket egyél, amelyek nem felelnek meg a testednek, amelyeket a gyomrod nem tud jól megemészteni, aminek következtében félorganikus anyagok lerakódása fog összegyűlni az idegrendszered körül. Ezek a lerakódások csökkenteni fogják a helyes gondolkodáshoz szükséges mentális energiát, a helytelen gondolkodás pedig csökkenti a tudatosság fényét. Ha valaki bármilyen változást észlel az elméjében, azonnal helyre kell állítania a rendszerében lévő zavart. Az idegrendszer megtisztításának módja a böjt.

Az étel élő részecskékből, energiahordozókból áll, amelyek, ha szeretettel fogyasztjuk, megújítják a szervezetet. Ha az ételt jóindulat nélkül vesszük magunkhoz, különböző áramlatok alakulnak ki a szervezetben, amelyek diszharmóniát és energia kiáramlást okoznak."

Válogatás Petar Dünov írásaiból, a betegségről és a táplálkozásról.
A kép innen való:

https://www.youtube.com/watch?v=7iE1NtXHfxM

Amikor nincsen készen új fordításom, szétnézek a virtuális fiókomban 🙂.
Szerintem ezt már közzétettem valahol, de
egyrészt nagyon aktuális ma is, másrészt most feltettem az antropozofus.hu-ra is.

https://www.antropozofus.hu/gyogyaszat/petar-dunov-betegsegrol-es-taplalkozasrol/
Forràs : Rákos Éva 🙏💯🪽🤍🫂

14/02/2026

Egy új civilizáció kora - 2026. Február 20.

A dátum, amire majd sok száz év múlva úgy fogunk visszanézni:
- Ez volt az az év, amikor elindult.

És mi jelen vagyunk. Éppen most.

2026. Február 20-án 0,44 fokon a Kosban megtörténik a Neptun és Szaturnusz pontos együttállása.
De ez sokkal nagyobb horderejű, mint most elsőre látszik, és vajmi kevés köze van a már unalomig ismételt Tűz Ló évéhez. Az csak egy széljegyzet ennek az együttállásnak a horderejéhez képest.

Neptun és Szaturnusz rendszeresen kerülnek együttállásba, nagyjából 36 évente. Utoljára 1989-ben történt, lehet elővenni a történelem könyveket, vagy aki elég időt megélt, vissza is tud emlékezni rá.
Az az év teljesen átírta a gazdasági és politikai rendszereket...
Azonban az együttállásuk mindig más jegyben történik a zodiákusban, és ez teszi most érdekessé ezt az időpillanatot.

Neptun és Szaturnusz utoljára 482 évvel ezelőtt jártak a Kos területén egy időben, de ott sem történt meg a Kos nulladik fokán az együttállásuk.

🌟❗️UTOLSÓ EGYÜTTÁLLÁSUK ugyanis ezen a fokon a zodiákusban, i.e. 4361-ben volt, 6387 évvel ezelőtt!

Minden általunk ismert fontosabb kultúra innentől, ezután kezdett láthatóbb nyomott hagyni a történelemben, akár Egyiptomról, Mezopotámiáról vagy a sumérokról, inkákról, aztékokról, dogonokról, az indiai, tibeti vagy kínai kultúráról, tudásról beszélünk.

A Kos jegy nulladik és 1 foka közötti terület, ami egy ciklus kezdetét jelzi. Innen születik az új, innen születik az élet, innen indul a megtestesülés és bármilyen teremtés, manifesztálás is.
A Neptun-Szaturnusz együttállása az álmok,a víziók(Neptun) és struktúrák, rendszerek, építés, stabilitás, formába öntés(Szaturnusz) együttes energiái lesznek.
Kijelenthető, hogy kettejük találkozója itt egyértelműen jelzi egy új civilizációs korszak kezdetét.
Értjük, mit jelent ez?

Ez nem egyik hétről a másikra fog megtörténni, még csak nem is egyik évről a másikra.
Új birodalmak, új rendszerek nem egy éjszaka alatt születnek. Itt emberöltőkben mérhető majd a változás, és talán valamennyit mi is megélünk majd belőle. Az összes többi jelölő az égen mind azokat az újonnan megnyíló energiákat támogatja majd, amik nem csak technológiailag, medicinában, megújuló energiában hoznak új lehetőségeket, hanem egy teljesen új létezéstudatot fognak megteremteni a számunkra. Kézenfekvővé fog válni az, hogy minden energia és az a fizikai formától el nem választható, megtanuljuk (újratanuljuk...) majd, hogy hogyan gyógyítsunk ezen keresztül, hogy teljesen másképp közelítsünk a környezetünk védelme és a túlfogyasztás felé, és még az is hétköznapi tény lesz, hogy világunk számtalan olyan más dimenziónak és létformának az otthona velünk együtt, akiknek a létezésében vagy hittünk vagy nem.
És közben bízhatunk abban, hogy talán nem követjük el újra és újra ugyanazokat a hibákat.
Most új lehetőséget kapunk.

Beláthatatlan új korszak indul meg ezzel a dátummal és ennek mi itt, mindannyian résztvevői és építői vagyunk.
Semmi sem lesz zökkenőmentes, a fenntarthatatlan rendszerek még igazán nem is kezdtek el összeomlani, de egyértelműen látszik, hogy az irány egy új építése - bármi áron. Abban ugyanis nem maradhatunk, ahová az előző 6000 évben juttatuk magunkat.

Szemtanúi vagyunk most annak, ahogyan ez az égi óra átfordul és új ciklusba kezd. A lineáris idő szétfoszlik és a kvantumidő egyre nagyobb teret nyer az emberi tudatban is.
A végső ciklus lezárására majd akkor kerül sor, amikor a Plútó áthalad majd a Vízöntőn, még dolga átszűrni a Halak vizeit is, és a nagyobb ugrások akkor érkeznek, amikor majd ő fogja elérni a Kos nulladik pontját 2068-ban, ahol a saját keringési idejének végére ér, hogy új kört kezdjen.

Az asztrológia sosem napokban gondolkodik, de természetesen fontos, hiszen mindennapi döntéseink építik fel az életet.
De lassan-lassan tudnunk kell tovább látni az orrunknál, tudnunk kell korszakokban is gondolkodni, mert egyedül ez lesz az útja annak, hogy egy új minőséget építhessen fel az emberiség.
Tudnunk kell látni, hogy az égi térképen nem hétfők és hétvégék vannak, hanem évtizedek, évszázadok, évezredek, amikre ha figyelünk, egyértelmű irányt mutatnak a holnapokról.

Többek között ezért lesz fontos értenünk a következő években a Kos Szaturnusz üzenetét, ami nem engedi az önös célokat, a széthúzást, és globális szinteken kizárólag az együttműködést támogatja, minden másnak határt szab, és idővel beomlik. Ettől még muszáj lesz a saját határainkat egészségesen tartani, fejlődni az integritásunkban, de ezzel együtt képessé kell válnunk arra, hogy ezt építően tudjuk együttesen használni is.

A történelem olyan pontjára érünk, amiben talán még nem is értjük, hogy minek vagyunk szemtanúi, mert annyira sok a szenny, amitől az új nem tud még meglátszódni. De már érezzük, hisszük, akár tudjuk is legbelül, hogy valami a lábunk alatt a mélyben megpattant és megindult a felszín felé.
Olyan korban élünk most, olyan pillanatnak vagyunk a szemtanúi, amiben minden egyes napon, minden egyes döntéssel formáljuk azt, hogy mi lesz a jövőből.

Olyanok vagyunk, mint a bábák egy új élet születésénél, ahol minden mozdulatnak, minden lélegzetnek, minden feszülésnek, minden elernyedésnek szerepe van. Meg kell tanulnunk végre a születő új életért az Élettel együttműködni.
Önmagunkban és egymással is.

Együtt állunk a bölcső körül 2026. Február 20-án.

Szelényi Eszter
Csillagszirmok

🔒 A megosztásokat köszönöm!
Az oldal teljes tartalma jogvédett, írást továbbvinni csak közvetlen megosztással, vagy az eredeti bejegyzésre mutató linkkel lehet!
Köszönöm, ha ezt tiszteletben tartod.

(Kép: Pinterest)
Csillagszirmok - Egy Ikerláng Üzenetei

Illúzión túl

15/02/2026

15/02/2026

15/02/2026

14/02/2026

14/02/2026

14/02/2026

14/02/2026

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória