15/06/2025
Mónika Diaz Cayeros a messzi Mexikóból jött Magyarországra, hogy arról tanítson minket, hogy párterápiában hogyan dolgozunk amikor a pár egyik vagy mindkét tagja autista vagy adhd-s, milyen speciális intervenciókat használhatunk ilyen esetekben.
A dupla empátia elmélet szerint a neurodiverz emberek jól tudnak kommunikálni a többi neurodiverz emberrel és ugyanez igaz a neurotipikusokra, ők is értik egymást. De van egy kommunikációs fal a neurotipikus és neurodiverz emberek között. Párterápiában amúgy is gyakran dolgozunk a kommunikációs nehézségekkel amik alatt azért sok minden meghúzódhat, de ha már a kommunikáció alapból is nehezített akkor az megkeserítheti az életünket. Az ADHD/AUDHD csoporton egy egész alkalmat szánunk az adhd specifikus párkapcsolati dinamikák megértésére ami sok aha élményt ad a résztvevőknek. Fontos megérteni hogy milyen nehézségek adódnak speciálisan a neurodiverz működésből mert arra az általános megoldások nem fognak működni. Az az elgondolás, hogy csak jobban kell próbálkozni és akkor menni fog az nem működik, mint ahogy az a párterápiákon gyakran hangoztatott elképzelés sem, hogy "ha igazán szeretne/fontos lennék neki akkor megtenné értem" se igaz.
Halkan megjegyzem, hogy az igaz, hogy az adhd univerzumban a prioritások valósan is el vannak csúszva, van úgy, hogy bár nagyon fontos a másik, de az éppen aktuális inger mégis világuralomra tör és mindennél fontosabbnak tűnik, mint ahogy az "5 perc múlva ott vagyok drágám" se 5 perc lesz és a "mindjárt elkezdem" se kezdődik valahogy el. Minden egy kicsit máshogy működik és ha van egy híd-legalább a megértés hídja- a neurotipikus és a neurodiverz világ között akkor mindenkinek kicsit könnyebb. Az adhd/autizmus nem kifogás hanem magyarázat.
Az elmúlt héten két autista és adhd-s férfit küldtek hozzám. A feleségük úgy küldte őket az egyéni terápiába, hogy javítsam meg őket különben elválnak, ők már ezt nem bírják tovább. Ha úgy nézünk a neurodiverz párunkra, hogy javítani való, mert autista/adhd-s akkor ott már nagy baj van. Az az üzenet emögött, hogy nem vagy jó ahogy vagy, pedig ahhoz, hogy valaki változni tudjon pont azt kellene éreznie, hogy elfogadják és szeretik úgy ahogy van. Persze nem lett belőle egyéni terápia, ha én elfogadom ezt a felkérést azzal alátámasztom, hogy az a baj a kapcsolatukban, hogy ezek a férfiak nem működnek jól. Ilyenkor párterápia lesz az egyéni terápiából, ahol azt tanuljuk, hogy ezzel a helyzettel ketten mit tudnak tenni, hogyan tudják jól működtetni a kapcsolatukat annak ellenére vagy azzal együtt, hogy az egyik fél autista/adhd-s. Hogyan tudják segíteni egymást, validálni és elfogadni a másik másságát. Ne megjavítani akarjuk egymást hanem megérteni és segíteni.
A workshop legfontosabb mondanivalója, hogy legyük toleránsak egy másik nézőpont vagy kommunikációs stílus felé, tudjuk validálni a másságot. Építsünk hidakat, ne falakat!
Segíts mindennek
olyannak lennie, mint
amilyen úgyis. (Fodor Ákos)