05/11/2025
🔬Ma van az Európai Laboratóriumi Nap!
November 5-én ünnepeljük Európa-szerte a laboratóriumi szakemberek gyógyításhoz való létfontosságú, mégis gyakran láthatatlan hozzájárulását.
Ennek kapcsán bemutatjuk, hogyan fejlődött és hová tart ez a diagnosztikai terület.
Olvasson tovább!
-----------------------------
📖Kezdetek:
Korai kezdetek: A legrégebbi ismert vizsgálatot vizeleten végezték az ókorban (Kr. e. 400 előtt). A vizeletet a földre öntötték, és megfigyelték, hogy vonzza-e a rovarokat. Ha igen, a betegeknél keléseket diagnosztizáltak. Hippokratész egy olyan diagnosztikai protokollt javasolt, amely magában foglalta a beteg vizeletének megkóstolását, a tüdő meghallgatását, valamint a bőr színének megfigyelését.
A középkori Európában a korai keresztények úgy hitték, hogy a betegség büntetés vagy a boszorkányság, illetve a megszállottság eredménye. A laikus orvoslás a tünetekre, a pulzusra, a hallgatózásra, az ütögetésre alapozta a diagnózist, amit időnként „vízöntéses” (uroszkópia) vizsgálattal egészítettek ki. A vizeletlombik (matula) a középkori orvoslás jelképévé vált.
Mikroszkópos forradalom: A mikroszkóp feltalálása megnyitotta az utat a láthatatlan világ felé. Valószínűleg elsőként egy jezsuita pap, Anthanasius Kircher (1602-1680) használta a mikroszkópot a betegségek okainak vizsgálatára. Az uroszkópia még mindig széles körben elterjedt volt, és népszerűségre tett szert a „klorózis”, azaz a szerelemre áhítozó fiatal nők diagnosztizálásának, és néha az erkölcsi tisztaság tesztelésének módszereként.
A klinikai laboratóriumok megszületése: 19. század vége
A diagnosztikai eszközök egy újabb hulláma – beleértve a mikroszkópot és a röntgent, a kémiai és bakteriológiai teszteket – olyan adatokat szolgáltattak, amelyek függetlenek voltak az orvos és a beteg szubjektív ítéletétől. Ezek a független technológiák lehetővé tették, hogy a diagnosztikai folyamat egy részét a betegtől távol végezzék és több orvos egyszerre férhetett hozzá a bizonyítékokhoz. Ez a csapatmunka megerősítette az orvosi közösség objektív ítélet iránti igényét.
Az 1800-as évek második felében egyre több hasznos laboratóriumi tesztet fedeztek fel: izolálták a tuberkulózisért, koleráért, tífuszért és diftériáért felelős baktériumokat, és bevezették a laboratóriumi teszteket e betegségek kimutatására. A vizelet- és vérvizsgálat fejlődése további diagnosztikai eszközöket adott az orvosoknak. Ezek az újítások az alaptudomány fejlődésének eredményei voltak.
1898-ban Sir William Osler, kanadai orvos és a klinikai laboratóriumi szakirodalom egyik első ismert szerzője osztályos laboratóriumokat hozott létre a Johns Hopkins Kórházban, ahol a rutinvizsgálatokat a kezelőorvosok végezték, a bonyolultabb eljárásokat és kutatási problémákat pedig a patológiai laboratóriumba utalták.
🏥A jelen és a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Központi Laboratóriuma:
🖥Automatizáció: A laboratóriumi informatikai rendszerek és a laboratóriumi analizátorok megjelenése és általános elterjedése egyszerűsítette és felgyorsította a munkafolyamatokat, valamint javította az adatkezelést.
🧬Genomika: A 21. században az orvosi laboratóriumok belépetek a genomika korszakába. A Humán Genom Projekt (HUGO) 2003-as befejezése új lehetőségeket nyitott a személyre szabott orvoslás számára, mivel a laboratóriumok ma már képesek genetikai tesztelésre is.
😷Világjárvány – laboratóriumi válasz: A COVID-19 járvány rávilágított az orvosi laboratóriumok kritikus szerepére a közegészségügyben. A laboratóriumok világszerte kulcsszerepet játszottak a vírus kimutatásában.
💙Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Központi Laboratóriuma az intézmény „R” épületében működik 23 kollégával, a nap 24 órájában. Klinikai kémiai, hematológiai, véralvadási, immunológiai, immunkémiai, szerológiai, immunhematológiai és mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek szigorú szakmai követelmények alapján, képzett szakasszisztensekkel és szakorvosokkal a legmodernebb eszközökön.
🦾A jövő laboratóriuma: robotizáció és mesterséges inteligencia
Ahogy haladunk előre, a robotizált mintafeldolgozás, a mesterséges intelligencia által vezérelt adatelemzés és a nagy áteresztőképességű technológiák gyorsabb és pontosabb eredményeket ígérnek, ami végső soron a betegellátás javát szolgálja.
🌀A gyógyítás útja
A laboratóriumi orvoslás szakemberei a nap 24 órájában, a hét minden napján dolgoznak: a modern orvoslás szívében vannak, pontos diagnózisokat adnak, hatékony kezeléseket biztosítanak és előmozdítjuk az orvosi kutatások fejlődését milliók számára. Legyen szó akár a napi egészségügyi döntéseket irányító rutinvizsgálatokról, akár úttörő felfedezésekről, munkájuk elengedhetetlen egy egészségesebb jövő kialakításához mindenki számára. Ez a szakma létfontosságú az egészségügyben, és ezért szeretnénk megmutatni, mit csinálnak, és mennyi munka áll a laboratóriumi leletek számai mögött.