31/01/2026
Kezdettől ismerem a szélsőségeket. A túl sokat, a túl keveset. A jéghideg érzésdermesztő rémekkel teli éjszakákat és a forró fojtós füstös hangulatú nappalokat. A várakozást, a türelmetlenséget, a most azonnal-t, és a soha nem jön el örökké tartó kétségbeesését. A hamis tornyos, lopott gazdagságot, és a jut e kenyérre aprópénzes napjait. A gyászt, a végtelen szomorúságot, üres, könnyetlen, könyvetlen éveket, (csak a poharam volt szinte mindig tele) majd a katarzist, az isteni nézőpontot, a lehetetlennek tűnő boldogságot, minden gyönyörű, minden rendben van. (immár pohár nélkül) A tudás mámorát és nem tudás kínzó gyötrelmét, A lenni vagy nem lenni dilemmáját, vagy inkább elbírom, vagy nem bírom el az életem terheit. A magamra vett és kapott ólom súlyát meghajlott hátamon és a bármire képes vagyok könnyedségét, a bizsergető áramló igaz érzetét szívemben. Szólni, vagy némán tűrni, hinni: kinek? magamnak, vagy a másiknak? Bontani a falakat, vagy építeni. Ó, hányszor romboltam porig, mert bízni "akartam" hogy aztán azonnal felhúzzam magam köré az ősi várfalakat, mert csalódtam- mert az élet, meg a másik nem olyan, amilyennek szerintem lennie kellene.
Nem, tényleg nem olyan. Fájdalmas felismerések, veszteségek, kísértetek, szekrényből potyogó csontvázak útitársaim egy darabig. Fontos pillanatokban kimondott, átélt igazságok segítettek: egy emlék nem tud már ártani nekem, vagy hogy senki nem tud elvenni tőlem semmit (és senkit), semmi sem (senki sem) az enyém.... vagy elhitetni sem tud senki semmit, én hiszem el- feltéve, ha vállalom a felelősséget. Sok-sok öntanító mondat, a kellő időben, tanított, átformált, formál a mai napig (remélem holnap is).
Évek, vagy évszázadok teltek el? Az életem most sem egyszerű. Sokat érzek, érzékelek, a testem intenzíven reagál.
Néha azonban egyensúlyban, középen, harmóniában vagyok - magammal. Tapasztalok, kísérletezem. Ismerem, milyen csak lenni, figyelni. Nem mozdulni, majd innen indulni. Elbírni magamat, az emlékeim, az érzéseim, a gondolataim, a fantáziáim. Élek.
(saját fotó)
https://hattyudal555.blog.hu/2026/01/31/sajat_hangon