Egységben önmagaddal - Petrics Andi kineziológus

05/11/2025

Amikor stresszt élsz meg, nemcsak az elméd reagál – az egész hormonrendszered is mozgásba lendül.
A hipofízis, a mellékvese, a pajzsmirigy és a többi mirigy együtt dolgozik, hogy megvédjen, de ha a stressz tartós, az egyensúly felborul.
Ez kihat az energiaszintedre, a hangulatodra, a koncentrációdra – sőt, még a motivációdra is.

A Rendszer kineziológia (MCPE) segít újrahangolni a tested mentális, biokémiai, fizikai és elektromos folyamatait,
hogy a tested és az elméd újra összhangban működjenek. 🌿

✨ Olvasd el a teljes cikket a blogomon:
👉 Érzelmek és hormonok – amikor az endokrin rendszer kibillen az egyensúlyból
(link kommentben)

04/11/2025

A függőségek nem egyszerűen az akaraterő hiánya vagy egy rossz szokás.
Az alkohol elfojtja az érzésektől való félelmet, az élet elől való menekülés vágyát, a távol lévő anya fájdalmát vagy a fenntarthatatlan szeretetet.
A tudatosság nélküli szex a valódi kapcsolatot állandó fizikai törekvéssel helyettesíti, a vágyat a szerelemmel összekeverve.
A túlhajszoltság egy soha véget nem érő versenyfutás, hogy bebizonyítsuk az értékünket, hogy elégségesnek érezzük magunkat egy olyan világban, ahol a termelékenységet jobban értékelik, mint magát az életet.
A kényszeres testmozgás egy olyan test megformálására törekszik, amely soha nem lesz elég annak, aki nem fogadja el önmagát.
A dohány az anyai űrt próbálja betölteni, az érzelmi kapcsolat hiányát kompenzálni, vagy egy pillanatnyi nyugalomérzetet teremteni.
A cukor és a csokoládé a szeretet és a gyengédség hiányát, az édesség utáni vágyat próbálja kompenzálni, amelyet a gyermekkor nem tudott kielégíteni.
Ez mind a lélek kétségbeesett kísérlete arra, hogy betöltsön egy űrt, elmeneküljön egy kimondatlan fájdalom elől, vagy láthatatlan hűséget tartson fenn a családtörténet iránt.

A kényszeres vásárlás úgy tölti meg az üres kosarakat, mintha valaki egy belső űrt próbálna betölteni olyan tárgyakkal, amelyek soha nem lesznek elegendőek.
A mérgező kapcsolatok és az érzelmi függőség tükrözik azt a küzdelmet, hogy megtartsuk a szeretetet, elkerüljük az elhagyatottságot, elkerüljük a múltban már túl mély sebet.
A kontroll megszállottsága a bizonytalanságtól való félelem, a kísérlet arra, hogy szorosan kapaszkodjunk az életbe, hogy elkerüljük a káoszt. A szenvedéshez, drámához vagy szomorúsághoz való ragaszkodás gyakran tudattalan hűség egy olyan családi sorshoz, ahol a fájdalom volt az egyetlen módja a valahová tartozásnak.

Minden függőség egy rejtett üzenet. Nem csak a feladásról, az irányításról vagy egy másikkal való helyettesítésről szól. Arról van szó, hogy megvizsgáljuk a gyökerét, bátran megkérdezzük magunktól, hogy milyen űrt próbál betölteni, és felismerjük a múltat, amely fenntartja.
A függőség gyógyítása nem az impulzus elleni küzdelem; ez a múlttal való megbékélés folyamata, az önszeretet cselekedete, és a láncok nélküli élet engedélyezése. Mert csak akkor találhatjuk meg végre azt a békét, amelyre annyira vágyunk, ha megértjük, hogy amit kívül keresünk, soha nem töltheti be azt, ami belül hiányzik.

Azt mondják, hogy a függőség szó a „kimondatlan” szóból származik, abból, ami a test és a családi rendszer emlékezetében rekedt.
Egy feldolgozatlan fájdalom, egy feldolgozatlan gyász, egy soha el nem érkezett szerelem. Mit próbál elkerülni az, aki függővé válik? Milyen történet visszhangzik továbbra is az életében, megakadályozva abban, hogy abbahagyja?
A szerek, szokások, megszállottságok… mind egy mélyebb szükséglet megnyilvánulásai.
A drogok arra törekszenek, hogy elszakadjanak egy elviselhetetlen valóságtól, elfelejtsenek egy múltbeli sebet, vagy megszakítsák a tekintéllyel való köteléket, amelyet elnyomónak éltek meg...

Minden függőségnek mély jelentése van, egy olyan gyökere, amely gyakran első pillantásra nem látható, de minden ismétlésben, minden visszaesésben, minden kontrollálhatatlan impulzusban érezhető.
A lélek ilyenkor nem csupán menekül, hanem keres valamit: a biztonság érzését, amely valaha megvolt, de elveszett valahol a múltban; a megnyugvást, amit senki nem adott meg neki időben; vagy azt a fajta kapcsolódást, amelyben valódi figyelmet és jelenlétet kaphatott volna.

A megoldás sosem abban rejlik, hogy elfojtjuk a vágyat, vagy erővel szakítjuk le magunkat a tárgyról, amihez kötődünk. Sokkal inkább abban, hogy lassan, kíváncsian és őszintén közelítünk a belső hiányhoz, amely a felszínen a függőség formáját ölti. Amikor az ember elkezd odafigyelni arra a finom belső rezgésre, amely minden impulzus mögött ott húzódik, akkor egyszer csak felismeri: nem az anyag, a cselekvés vagy a mintázat az, amire vágyik, hanem arra, amit ezek helyettesítenek.

A lélek akkor találja meg, amit keres, amikor valaki — akár egy segítő szakember, akár egy bizalmas kapcsolat, akár a saját érettebb önmaga — képes elég gyengéden, de elég bátran közeledni ahhoz a belső sebhez, amely a függéshez vezetett. Ahogy ez a találkozás megtörténik, a korábbi kényszerek lassan veszítenek az erejükből, mert a helyükre valami más kerül: egy felfedezett önérték, egy újfajta belső biztonság, egy olyan tapasztalat, hogy a fájdalmat már nem kel el altatni, mert végre meghallgatást nyert.

A gyógyulás így nem egy hirtelen elszakadás, hanem egy lassú hazatalálás önmagunkhoz. És amikor ez bekövetkezik, a függőség már nem ellenség többé, csupán jelzőfény: mutatja, hol volt szükség szeretetre ott, ahol addig nem jutott.

Folyt: apasebek
https://www.facebook.com/share/p/17jSDD9xnh/

Életrevaló gondolatok neked💚

02/11/2025

Nem minden tükör, és nem minden tanítás.
– amikor az önismeret túl messzire megy, és ideje visszatérni önmagadhoz -

Az önismereti világ egyik leggyakoribb mondata:

- Minden ember tükör.
- Minden helyzet tanítás.

Sokszor ez tényleg így van. De nem mindig.

Mert van, amikor az élet nem leckét ad, hanem "határt kér".
És van, amikor nem fejlődni kell, hanem "elengedni" azt, ami már nem a tiéd.
__________

🪞 Vannak helyzetek, amikor valaki „megnyom benned valamit”, és a reakció túl nagy, túl ismerős, túl régi. Ilyenkor a másik valóban tükör: felhozza azt, amit még nem oldottál meg magadban.

A kineziológiai stresszoldás pont itt segít:
az izomválasz megmutatja, hogy a feszültség belülről ered-e— például egy régi minta, egy elfojtott érzés, egy kimondatlan sérelem, beragadt érzelem, fonák működés formájában.

Ha így van, akkor ez valóban tanítás: a tested jelez, hogy ideje ezeken túllépni és felül emelkedni.
__________

💔 De nem minden, ami fáj, tanítás.

Vannak helyzetek, amik nem tükröt tartanak, hanem elhomályosítanak.

Nem azért jöttek, hogy úgy fejlódj általuk, ahogy Te azt gondoltad, hanem hogy észrevedd:

„Van ezzel dolgom – vagy nincs?”

A kineziológiai folyamatban ilyenkor gyakran kiderül, hogy a feszültség nem a múltadból jön, hanem a jelenben történik — és nem mindig kell vele dolgozni.

- Néha az is tudatosság, ha felismered: ez most nem az én utam, nem az én mintám, nem az én feladatom. -

Nem minden helyzet kér oldást.
Van, amit csak el kell engedni, mert egyszerűen nem rólad szól.
__________

A valódi önismeret: különbséget tenni. A mély önismeret nem azt jelenti, hogy mindent magadra veszel, hanem azt, hogy felismered:

Mi az, ami rólam szól – és mi az, ami nem.

Van, amikor a tükör tanít.
Van, amikor a fájdalom hívás a gyógyulásra.
És van, amikor az élet egyszerűen csak azt mondja:

Most már nem kell tovább maradnod ebben.

A kineziológia abban segít, hogy ezt tiszta érzékeléssel tudd megkülönböztetni, hogy ne reagálj mindenre önhibáztatással, de ne is zárj le mindent védekezéssel.
__________

✨

Nem minden tükör.
Nem minden tanítás.
Van, ami csak zaj, és elengedhető.
Van, ami csak határ, és tiszteletet kér.

A tükör fejleszt.
A határ véd.
A tanítás ott kezdődik, ahol már biztonságban vagy. 🌿
__________

Bejelentkezés:

Petrics Andi
003630 630 1006

31/10/2025

Kérdés volt, hogy mit jelent az, hogy "a fej nem ott kezdődik, ahol gondolnánk”.

Lássuk:

🧠 1. Fiziológiai–idegrendszeri értelemben

A legtöbben a „fejet” az értelmes gondolkodással, logikával, döntéshozással azonosítják – vagyis az agy kognitív részével.
De a test szintjén a „fej” sokkal kiterjedtebb rendszer:

- az idegrendszer nem a koponyánkban kezdődik és nem is ott ér véget;
- a stresszválaszok az egész testet átszövik (pl. a szívritmus, a légzés, a bélidegrendszer is reagál);
- a test emlékszik – izomfeszülésben, légzésmintában, tartásban.

Tehát a „fejben dől el” valójában az idegrendszer teljes rendszerében dől el.
A fej nemcsak a gondolkodás helye, hanem az érzékelésé, a reakcióké, a beidegződéseké is.
__________

💫 2. Érzelmi–tudatalatti értelemben

A „fej” valójában a tudatos és a tudattalan közös tere.

A legtöbb döntés, reakció, félelem vagy elakadás nem tudatos gondolatból, hanem mélyebb érzelmi mintából fakad.
Ezért hiába „döntöd el fejben”, hogy nem félsz, vagy hogy most másképp csinálod — a tested és az érzelmeid még mindig a régi program szerint működnek.

__________

A fej tehát ott kezdődik, ahol az elme, az érzelem és a test kapcsolódik egymáshoz.
Ahol már nemcsak a „józan ész”, hanem a belső biztonságérzet és a rögzült idegrendszeri minták irányítanak (----szív-agy-bél tengely).

__________

Bejelentkezés:

Petrics Andi
00360 306301006

A kérdés kontextusáról szóló bejegyzésemet mellékelem a következő hozzászólásban.

31/10/2025

Fejben dől el– de nem úgy, ahogy gondolnád

Volt már olyan, hogy elakadtál valamiben, és valaki csak annyit mondott:
👉 „Nyugi, minden fejben dől el”?

És te legszívesebben felrobbantál volna, mert ha ilyen egyszerű lenne, már rég megoldottad volna?
Dühített, mert érezted, hogy valóban igaz lehet, de közben mégsem tudtál továbblépni?
__________

Pedig tényleg a fejben dől el – csak nem a gondolat szintjén.

Nem elég eldönteni, hogy mostantól másképp lesz, ha közben a tested és az idegrendszered még mindig a régi minták szerint működik.

A stressz, a megszokott reakciók és a tudatalatti hiedelmek, fonák működések sokszor erősebbek, mint a tudatos akarat– és ilyenkor hiába próbálsz „jól gondolkodni”, valami belül visszahúz.
__________

A folyamat, amiben együtt dolgozunk, nem a logikáról szól.
Kérdések, válaszok és felismerések mentén haladunk – megkeressük, hol akadt el az energia, milyen régi tapasztalat, félelem vagy hit korlátoz.
Ahogy ezek tudatosodnak, a tested is reagál: megkönnyebbül, ellazul, megváltozik a légzésed, a feszültség elenged.
__________

Ez a pillanat, amikor valóban „átkapcsol valami fejben” –
mert a változás nem csak gondolatban, hanem idegrendszeri, érzelmi és testi szinten is megtörténik.

És innentől minden elkezd másképp működni:
több lesz az erőd, nyugodtabb leszel, tisztábban látsz.
A döntéseid mögé oda tud állni a tested, az érzéseid és az elméd – egy irányba kezdenek dolgozni.

Igen, minden fejben dől el – csak a fej nem ott kezdődik, ahol gondolnánk: hanem ott, ahol a tested, az érzéseid és a gondolataid végre összhangba kerülnek.

Petrics Andi Kineziológus Szia! Szeretettel üdvözöllek a honlapomon! Petrics Andi vagyok.Célom, hogy a tőlem segítséget kérő megtalálja a saját megoldásait a saját ütemében, ami számára optimálisan kivitelezhető a mindennapi életében. Számos rendszert, többek között Rendsze...

30/10/2025

Amikor örömöt, félelmet vagy szorongást érzünk, nemcsak a lelkünk reagál – az egész testünk részt vesz benne. Az agyban az amygdala figyel a veszélyre, a hippocampus emlékekhez hasonlítja a helyzetet, a hipotalamusz pedig jelet küld a testnek: „Készülj!”.

Az endokrin rendszer hormonokat bocsát ki. Stresszhelyzetben megemelkedik a kortizol és az adrenalin, hogy segítsenek túlélni. Amikor biztonságban vagy örömben vagyunk, a szervezet oxitocint, dopamint és szerotonint termel – ezek támogatják a nyugalmat, a biztonságérzetet és a belső harmóniát.

Ha a stressz tartósan jelen van, a hormonrendszer kibillenhet az egyensúlyából: megjelenhet fáradtság, alvászavar, szorongás vagy testi feszültség. Éppen ezért fontos, hogy tudatosan támogassuk testünk és lelkünk újrakapcsolódását.

__________

A test és a lélek nem külön világok: amikor figyelsz az egyikre, a másikat is figyelmet kap.
Ha szeretnéd jobban megérteni tested jelzéseit, és megtanulni, hogyan hozhatod vissza magad az egyensúlyba,
✨ egy kineziológiai oldás segíthet újrahangolni a tested-lelked kapcsolatát.
__________

Bejelentkezés:

Petrics Ani
0036306301006

29/10/2025

🌺 A csípő üzenete – amikor az érzelmek megállnak

A csípő nemcsak egy ízület, hanem–az élet áramlásának kapuja.
Ha a lélek megáll, a test is szól: feszülés, húzódás, fájdalom, nehéz mozgás… mintha a test is „visszatartaná” a lépést.

A csípő a stabilitás, az előrelépés és az érzelmi biztonság központja.
Ha valamelyik oldalon feszültséget érzel, azt is jelezheti, hogy valamit még nem engedtél el, félsz a következő lépéstől, képtelen vagy tovább lépni.
__________

🦵 A csípő és az izmok – az érzelmek testtartói

A csípőt körülölelő izmok valójában "érzelmi raktárak" is.
A legfontosabbak közülük:

- Psoas (csípőhorpasz): a „lélektartó izom”.
Összeköti a gerincet a combcsonttal, és minden stresszre reagál.
Ha feszes, a test készenléti állapotba kerül – mintha mindig menekülni kellene.
Hosszú távon derékfájást, fáradtságot, emésztési zavarokat is okozhat.

- Piriformis: a farizom alatti kis izom, amely, ha feszes, nyomhatja az ülőideget.
Gyakran feszül, ha túl sokat ülünk, vagy *érzelmileg visszatartunk valamit.*

- Farizmok (gluteusok): a test „védelmező izmai”.
Amikor túl sokat tartunk , ezek szó szerint befeszülnek – jelezve, hogy a test biztonságot keres.

Ezek az izmok nemcsak mozdulatot, hanem érzelmi információt is hordoznak.
Amikor ellazulnak, a test és a lélek is újra lélegzik.
__________

🌿 ICV – az emésztés kapuja

Az ICV (ileocecalis billentyű) a vékonybél és a vastagbél közti szelep, ami stimulus alapján nyílik és zárul (mi marad és mi távozik).
Ha kibillen, puffadást, fáradtságot vagy érzelmi túlterheltséget érezhetsz, lehetsz "szorult" helyzetben; állandóan a WC-re jársz, illetve rendszertelen lesz az emésztésed.

A test így üzeni, hogy valami nincs rendben.
__________

🧠💓 A bél–agy–szív tengely

három bölcsességet kapcsol össze:
🧠 az elme megért,
💓 a szív érez,
🌿 a bél feldolgoz.

Ha harmóniában vannak, az energia szabadon áramlik bennünk – testben, lélekben és tudatban is.
__________

⚙️ A meridiánok és az áramlás elemei

💧 Vese (Víz) – biztonságot és belső erőt ad.
🔥*Vékonybél (Tűz) – megkülönbözteti, mi táplál, mi nem.
⚪ Vastagbél (Fém) – segít elengedni mindazt, ami felesleges.

E három energia együtt tanít: nem kell mindent megtartani.
__________

🌸 Üzenet a testtől:

Engedd, hogy a csípőd, az izmaid és a lelked újra együtt lélegezzen.
A mozgás, a légzés és az elengedés visszahozza az egészséges áramlást– belül és kívül is.

Amikor a test elenged, az élet is újra mozdul.

27/10/2025

10 tipp, hogyan tanulj meghallgatni – másokat és önmagadat

A meghallgatás nem passzivitás.
Ez az egyik legmélyebb formája a kapcsolódásnak — és az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatsz valakinek (vagy magadnak).
__________

Íme 10 lépés, amivel tudatosabban és együttérzőbben tanulhatsz figyelni:

1️⃣ Ne válaszolj rögtön.
A csend nem kényelmetlen – csak szokatlan. Hagyj időt a másiknak, hogy befejezze a gondolatát.

2️⃣ Figyelj, ne javíts.
Nem mindig a megoldás hiányzik.

3️⃣ Engedd el a „megmondó” szerepet.
Nem kell tudnod, mit kellene éreznie, tennie, gondolnia. Az igazi figyelem nem irányít — csak jelen van.

4️⃣ Tarts teret.

5️⃣ Ne azonosulj, kapcsolódj.
Nem kell átélned ugyanazt, hogy megértsd. Elég, ha ott vagy — nem a saját történetedből, hanem az övéből figyelve.

6️⃣ Tanuld meg észrevenni a határaidat.
Ha valaki rendszeresen rád zúdítja a problémáit, jogod van megálljt mondani.

7️⃣ Ne próbáld „megoldani” az érzéseket.
Az érzéseket nem kell kezelni, csak megérteni. Ha valaki szomorú, nem mindig az a dolgod, hogy felvidítsd — néha csak az, hogy mellette maradj.

8️⃣ Hallgasd meg a kimondatlan szavakat is.
A testtartás, a hang, a csend sokszor többet mond, mint a mondatok. Figyeld, milyen érzést közvetít a másik, nem csak a szavait.

9️⃣ Tanulj meg önmagadra is figyelni.
Ha nem tudsz kapcsolódni a saját érzéseidhez, nehéz lesz valóban meghallani másokat is. Kérdezd meg magadtól néha: „Hogy vagyok most?”

🔟 Ne feledd: hallgatni nem gyengeség.
Aki hallgatni tud, az nem passzív – hanem bátor. Mert képes elbírni a másik világát anélkül, hogy rögtön beavatkozna.
__________

A figyelem a szeretet egyik legcsendesebb formája.
Ha megtanulsz hallgatni, valójában megtanulsz szeretni is — szavak nélkül.

__________

Bejelentkezés:

Petrics Andi
003630 6301006

26/10/2025

💭 Amikor „mindenki jobban tudja nálad”…

Van az a fajta légkör, amikor az ember elmesél valamit — egy érzést, nehézséget, vagy csak egy egyszerű történetet — és még mielőtt befejezné, már jön is a válasz:
„Túlreagálod.”
„Én a helyedben ezt így csinálnám.”
„Nem kell ezen ennyit agyalni.”
„Másnak sokkal rosszabb.”

És ott állsz, egyedül a saját érzéseddel, ami épp most lett félresöpörve.

Néha nem rosszindulatból teszik. Szeretnének segíteni, megoldani, tanácsot adni — de közben nem hallanak meg.

Azt üzenik:
👉 „A te élményed nem érvényes.”
👉 „A te nézőpontod nem elég.”
👉 „Mi jobban tudjuk, mit kéne érezned.”

Ez az állandó „túlszólás” hosszú távon elnyomja az ember saját hangját.
Egy idő után már el sem meri mondani, mit érez.
Már csak mosolyog és bólogat.
De belül egyre halkabban suttog valami:
„Engem mikor hallgat meg valaki igazán?”
__________

🕊️ A meghallgatás nem megoldáskeresés.
Néha csak annyira vágyunk, hogy valaki ott legyen, figyeljen, és ne akarjon rögtön kijavítani.
Hogy legyen tér a mondat végén — nem tanács, hanem csend.
__________

Ismerős ez az érzés neked is?
Hogyan tudod megvédeni a saját hangodat, ha a környezeted mindig „jobban tudja”?

24/10/2025

Amikor a szeretet félelmet hoz – kötődési trauma, idegrendszeri újrahuzalozás és a test gyógyulása

Gyerekként mindannyian arra vágyunk, hogy a szeretet biztonságot jelentsen.
Hogy az, akihez kötődünk, valóban jelen legyen – ne csak testben, hanem lélekben is.

De ha ez a szeretet kiszámíthatatlan, feltételes vagy érzelmileg elérhetetlen volt, az idegrendszer megtanulja:
👉 „A közelség veszélyes.”
👉 „A szeretet fáj.”
👉 „Jobb, ha védekezek.”

Ez az élmény a kötődési trauma.
Nem látszik kívülről, mégis mélyen beíródik a test és az idegrendszer működésébe.
__________

Amikor az amygdala irányít

Amikor a szeretethez félelem társul, az amygdala – az agy érzelmi riasztóközpontja – állandó készenlétben tartja a testet.

Ez a harc–menekülés–lefagyás reakció:

- a szívverés felgyorsul,
- a légzés felszínessé válik,
- a hormonrendszer (endokrin rendszer) stressz-üzemmódba kapcsol,
- az emésztés lelassul vagy felborul,
- és a homloklebeny – ahol a tudatos döntés, empátia és önreflexió történik – „lekapcsol”.

Az idegrendszer ilyenkor nem kapcsolódni akar – csak túlélni, és ha ez a mintázat sokáig tart, a testben is rögzül: feszült gyomor, emésztési nehézség, mellkasi szorítás, szívritmus-ingadozás.
__________

Az agy–bél–szív tengely – a belső kommunikáció hálója

Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább alátámasztják, amit a test mindig is tudott:
az agy, a bélrendszer és a szív állandó kapcsolatban vannak.
A bélben található ideghálózat (az ún. „második agy”) érzékeli a stresszt, és azonnal továbbítja az információt az agy és a szív felé.

Ha a szeretethez félelem, bizonytalanság vagy elutasítás társul, ez a tengely kibillen:
az emésztés, az idegrendszer és a szívritmus elveszíti a természetes összhangját.

Amikor azonban a test újra megtapasztalja a biztonságot – például tudatos légzéssel, érzelmi oldással, kineziológiai kiegyensúlyozással – ez a tengely helyreáll.
A test új üzenetet küld:
💚 „Rendben vagyok.”
💚 „Most már biztonságos kapcsolódni.”
__________

A test kulcspontja: az ICV és az emésztőrendszer

A rendszer-kineziológiában az egyik legfontosabb terület az ICV – az ileo-coecalis szelep, amely a vékony- és vastagbél találkozásánál helyezkedik el.
Ha ez a szelep nem működik megfelelően (nyitva marad vagy nem nyílik ki), a test nem tud megfelelően méregteleníteni, az emésztés lelassul, és energetikai stagnálás alakul ki.

Mindez nemcsak fizikai tüneteket hozhat (puffadás, kimerültség, gyomorfeszülés), hanem az idegrendszerre is közvetlenül hat.
Az ICV kiegyensúlyozásával helyreáll az emésztés ritmusa, ami segíti a bél–agy–szív kommunikációt és az általános testi-lelki harmóniát.
Amikor az emésztés megnyugszik, az idegrendszer is megnyugszik – mert a test végre megéli, hogy biztonságban vagyok.
__________

Az agy újrahuzalozása – agyformatálás és amygdala-oldás

Az agyformatálás az agy és az idegrendszer területeivel dolgozik, hogy oldja a felhalmozódott stresszt és blokkokat; az egyes idegrendszeri régiók működését finomhangoljuk és kiegyensúlyozzuk, így stresszhelyzetben sem szakad meg a kapcsolat az érzelmek és a tudatos rész között.

A kineziológiai amygdala-oldás pedig lecsendesíti az agy félelemközpontját, visszakapcsolja a testet a jelen pillanatba.
Ez a kettő együtt olyan, mintha az idegrendszert „újrahúznánk” – megtanítva neki, hogy most már nem kell védekezni.
__________

A szívkoherencia – a belső harmónia állapota

A gyógyulás végpontja, amikor a szív, az agy és a bélrendszer újra egy ritmusban működnek – ezt nevezzük szívkoherenciának.

Ebben az állapotban:

- az amygdala megnyugszik,
- az endokrin és emésztőrendszer összehangoltan dolgozik,
- a test visszatér a homeosztázisba,
- és a szeretet érzése újra a biztonsággal kapcsolódik össze.

A szívkoherencia nem „technika”, hanem belső állapot – amikor a test, a lélek és az idegrendszer végre ugyanazt az üzenetet közvetíti:
✨ Most már biztonságos érezni. Biztonságos szeretni.
__________

A test nem felejt – de képes újratanulni.

A kötődési trauma, az emésztési kibillenések, a hormonális egyensúlyvesztés mind ugyanahhoz a gyökérhez vezetnek: a biztonság hiányához.

A kineziológiai oldások – az agyformatálás, az amygdala-oldás és az ICV-kiegyensúlyozás – segítenek, hogy ez a biztonság újra belülről szülessen meg.
__________

💚 És innen indul a valódi változás– amikor a szeretet többé nem félelem, hanem otthon.
__________

Időpontot egyeztetés:
👉 0036 30 630 1006 👈

Szeretettel,
Andi
A kineziológia nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy kezelést; célja a stressz oldása és az önregeneráló folyamatok támogatása.