17/04/2026
Őszintén utálom az ilyen posztokat, de muszáj megírnom.
A "spirituális shopping" és ami mögötte van.
Ez egy nagyon elterjedt jelenség spirituális közegekben, sajnos, egyre több hozzám fordulónál, sőt a baráti körömben is tapasztalom. Ilyenkor a „kereső” az egyik segítőtől a másikig vándorol, mintha egy plázában válogatna a megoldások között, de a valódi belső munka sosem történik meg.
Nézzük, milyen motivációk vannak mögötte?
1) gyors megoldást akarok: a fogyasztói szemlélet sok embernél alakítja ki azt a szemléletet, hogy ha kifizetnek egy szolgáltatást, akkor az azonnal oldja meg a legnagyobb életproblémáját. Igaz, hogy eddig 40 évig küzdött vele, de akkor ez most és rögtön oldja meg, és ha nem akkor ráírok a terapeutára hetente, hogy „miért nem működik már”? Érzitek, hogy mennyire abszurd? Az Akasha- olvasás nem egy vízszerelés vagy konvektor beállítás. Vannak változások, amikhez hónapok kellenek.
2) felelősség áthárítása: Amíg keresed az „igazit”, addig sem kell a saját kezedbe venned az életed irányítását. Ha egy módszer (vagy terapeuta) azt mondja, amit nem akarsz hallani, akkor ő nem is ért hozzá, megszállták a démonok, rossz a módszer, nem bízom benne stb. Így fent lehet tartani azt a hitet, hogy te mindent megtettél, csak még nem találtad meg a megfelelő módszert, Segítőt, az "igazit".
3) spirituális izgalom fenntartása: amíg keresgélsz a csillogó , újabb és újabb csodás módszerek között, addig sem kell a fájdalmas mindennapokon rágódnod.
És milyen személyiségvonások vannak mögötte?
Egyrészt az „örök gyermek”, aki soha nem akar felnőni és felelősséget vállalni. A spirituális shopper a szülőt keresi, aki majd megmondja neki a tutit, varázslattal eltünteti a gondjait. Másrészt, aki ezt csinálja, annak nagyon alacsony a frusztráció szintje: amikor a terápiában eljön az a pont, hogy cselekednie kellene a 3D-ben, mondjuk megszakítani egy kapcsolatot, azonnal menekülőre fogja és keres egy másik terapeutát (ezt egészen addig csinálja, míg nem talál egy olyat, aki pont azt fogja mondani, amit hallani akar). Harmadrészt vannak olyanok, akiknek kötődési zavara van: náluk a bizalmatlanság alapállapot, ez megvéd minden valódi kitárulkozástól és mély változástól. Végül vannak azok, akik azt gondolják, hogy az ő problémájuk annyira egetverően különleges, hogy, sajnos, rajtuk senki és semmi nem tud segíteni…
Valójában ez az egész jelenség énvédelmi funkcióként működik, ez egy alibi arra, hogy miért nem változik semmi az életedben: „Én voltam családállításon, Akashán, SRT-n, de semmi nem működik”- ez a mondat kiváló önfelmentés az őszinte szembenézés alól.
Van pár mondat, ami nekem red flag: „Már mindenkinél voltam, de senki nem tudott segíteni” Van az a kliens, aki semmi mást nem kérdez, csak hogy „mennyibe kerül” (tipikus fogyasztói magatartás, kiráz tőle a hideg), illetve az, aki arra kíváncsi, hogy „együtt marad-e XY-nal”, „mi vele a sorsa”, és egyáltalán mikor lesznek már egy pár. Ilyenkor mindig elmondom, hogy én nem vagyok jós, a jóslás beavatkozás a szabad akarat törvényébe, és csak rajtad múlik, hogy kivel mikor leszel együtt- nem ezek a valódi kérdések. Az Akasha önismeret, rengeteget segít, de nem mindenkinek, kell hozzá egy lelki, önismereti érettség, felnőtt felelősségvállalás.
