https://www.facebook.com/624520924070003/

Etikett mindenkinek, Budapest (2025)

02/12/2025

2025-ben az USA-ban már volt olyan felmérés, amely szerint egy embernek átlagosan 4 óra 43 perc a képernyőideje. De nemcsak a képernyőidő sok… Egyes kutatások szerint egy átlagos felhasználó napi 50-100 alkalommal is feloldja, vagy megnézi a telefonját. Amikor feloldjuk a telefonunkat (csak egy pillanatra), utána is átlagosan 4 perc kell ahhoz, hogy újra vissza tudjunk rázódni abba, amit éppen addig csináltunk. Így ki lehet számolni, hogy egy nap hány értékes óránk megy el amiatt, hogy csak rápillantottunk a telefonunkra. A másik dolog, hogy sokszor már az utcán, a boltban, a kocsiban, evés közben, egyszerűen mindenhol ott van velünk a telefonunk. Ha egyedül eszünk már kb el sem kezdjük az étkezést, amíg be nem teszünk egy YouTube videót, de a minimum, hogy megnyitjuk a kedvenc hírportálunkat. Tudom, hogy nehéz a szokásokon változtatni és nem is ez most a cél, hanem, hogy - ma - adjunk magunknak a napunkból egy olyan kis időszakot, amikor - az eddigi megszokott rutintól eltérően - félretesszük/otthon hagyjuk/kikapcsoljuk a telefonunkat és ha más emberrel vagyunk, rá igyekszünk jobban figyelni, ha az utcán akkor a házakra, az emberekre, a természetre, ha pedig éppen magunkban (magunkkal lennénk), akkor a saját gondolatainkra, újonnan megjelenő érzeteinkre.
Bízom benne, hogy mindenkinek sikerül ma találni erre egy kis időt!🤍✨

01/12/2025

Elkezdődött az advent és ezzel kezdetét veszi a karácsonyra való ráhangolódás (szerencsésebb esetben), máskülönben az év végi hajtás is megkezdődik. Bármelyikről legyen is szó a saját életünkben, fontos lenne, hogy december 24-én ne csak úgy beesnénk a fa alá, hanem lelkiekben is sikerülne lelassulnunk és ráhangolódnunk a karácsonyra, valamint az év végi időszakra. Ehhez szeretnék minden nap karácsonyig egy-egy könnyen megfogadható és általában (látszólag) egyszerűen kivitelezhető (etikett) tanáccsal segíteni.
Így ilyen a mai első adventi tipp is, ami tudom a hétfő miatt kicsit nehezebbnek tűnhet, de kis odafigyeléssel, egy valóban őszinte “Szia!”, vagy “Jó napot kívánok” -kal már tényleg bearanyozhatjuk a másik napját, legyen szó családtagról, kollégáról, vagy más harmadik személyről. A másiknak ajándékozott kedves, őszinte pillantás és egy köszönés vagy kérdés, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy ő is nagyobb kedvvel vágjon bele az előtte álló hét feladataiba, kihívásaiba.

01/09/2025

Egyik nap a szokásos kis kakaós csiga vásárlása közben megütötte a fülem egy rövid párbeszéd. Az egyik eladó hölgy éppen arról panaszkodott a kolléganőjének, hogy van egy jólszituált rendszeres vásárló, aki mindig fülhallgatóval megy be és csak elmondja mit akar fizet és kimegy, ami már annyira zavarta, hogy rászólt, hogy vegye ki a fülhallgatót, majd az érvelését ezzel folytatta, mégis mit gondol, mi nem vagyunk emberek? Attól mert mi nem vagyunk olyan magasan iskolázottak, nekünk nem jár a tisztelet?

Elgondolkoztató szituáció volt. A hölgynek igaza van, mivel valóban illetlenség és az etikettel szembe megy, ha valaki fülhallgatóval a fülében, (vagy telefonálás közben beszél) az eladókhoz (vagy bárkihez), ezért tényleg ilyet ne tegyünk, ahogy abban is igaza van, hogy a tisztelet nemtől, iskolai végzettségtől, rangtól, anyagi helyzettől stb. függetlenül mindenkinek jár.

De elgondolkoztató az is, hogy látszólag ilyen apróságnak tűnő dolgokkal, figyelmetlenségekkel is, hogy meg lehet bántani másokat. Lehet, hogy a fülhallgatós személy szélsőségesen introvertált, nehéz kommunikálnia, vagy egyszerűen nem érzékeli, hogy a magatartása tiszteletlen, és sérti mások emberi méltóságát, abban is szinte biztos vagyok, hogy semmi esetre sem az lehet a célja, hogy minden eladót és egyéb útjába kerülő személyt megbántson, mégis nap, mint nap viselkedésével rossz érzést vált ki az emberekből.

Az eset tanulsága az szerintem, hogy a rohanó hétköznapok során is ügyeljünk arra, hogy másoknak megadjuk az őt megillető tiszteletet, - rendszerint ezek csak pár másodperces események a napjainkban, amikor kiflit veszünk, levelet adunk fel, fizetünk a pénztárban stb stb., de mégis jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom közérzete jobb legyen… A köszönés, a szemkontaktus, ne adj isten egy mosoly, egy dicsérő szó tényleg csodákra képes, ezért ne fukarkodjunk vele. 🤍

22/07/2025

Az önbizalom azt jelenti, hogy tudod, hogy ki vagy, és képes vagy kiállni magadért, akkor is, amikor mindenki ellened van, akkor is, amikor mindenki meg akarja mondani, hogy kinek kellene lenned és kinek nem, hogy hogyan kellene kinézned és hogyan nem.

Az önbizalom azt jelenti, hogy hiteles vagy, hű vagy ahhoz, amit képviselsz, hű vagy magadhoz. Van saját mércéd, belátásod, ami nem függ másokétól. A saját erkölcsi normáidat követed. Az életed nem a családi elvárások beteljesítéről, vagy a társadalmi konvenciók kielégítéséről szól.

Az életed nem egy végtelen checklist, ahol csak pipálsz, pipálsz, hogy elég jónak érezhesd magad úgy, hogy közben legbelül tudod, hogy igazából sosem leszel elég jó és sosem leszel - elég - . Nem a világnak akarsz bizonyítani, nem a szüleidnek, a volt tanáraidnak, osztálytársaidnak, hanem kizárólag saját magadnak.

Az önbizalom nem tökéletesség. Nem jelenti azt, hogy mindig igazad van, vagy, hogy mindig jó döntéseket hozol. Az önbizalom nem hangos, nem pökhendi, nem kiált figyelemért. Az önbizalom azt jelenti, hogy ismered és elismered az értékeidet, hogy tudod és elfogadod a korlátaidat, hogy tudod, hogy ki vagy, ahogy azt is, hogy milyen messzire jutottál, de megérted azt is, hogy még van hová fejlődnöd és hogy igazából sosem leszel ’kész’.

Az önbizalom nem egy érzés, hanem annak a tudata, hogy adott esetben kiléphetsz a komfortzónádból, hogy kipróbálhatsz új dolgokat, megmérettetheted magad, és akár el is bukhatsz, mert tudod, hogy a kudarc, igazából nem kudarc, hanem lecke, ami csupán annyit jelent, hogy – most – még nem vagy elég jó, de felállsz, visszamész és újrakezded. Gyakorlsz… gyakorolsz... és tovább gyakorlsz… Ez a folyamat csendes, láthatatlan, és magányos, de aztán visszatérsz és megmérkőzöl, - megint. Nem mással, magaddal. Nem mást akarsz legyőzni, hanem azt, aki tegnap voltál, nem másnál akarsz jobb lenni, hanem magadnál.

11/07/2025

Minden családban vannak ereklyék, ez az 1920-as években kiadott etikett könyv (Méhes András: Társalgó), - ami a nagyapám testvéré volt -, rengeteg érdekességet tartalmaz. A társas viselkedés formáin túl, játékokat, verseket és életvezetési tanácsokat is. A sok aláhúzásból, viseletes állapotából pedig arra következtetek, bizony ezt a kis könyvecskét sokat forgatták. Természetesen a könyv 80-90%-a mára elavultnak mondható, de (szerintem) hiteles képet ad arról miként gondolkoztak, vagy akár éreztek akkor az emberek, hogyan töltötték a szabadidejüket, és vajon ők miről álmodoztak? Álmaikat pedig hogyan befolyásolhatta például egy ilyen etikett könyv és a társadalom, különösen ami a nősülés, férjhez menés témakörét illeti, hiszen ezt a témát a könyv kiemelten kezeli. Érdekes kis szemezgetés, semmiképpen nem tanácsnak szánom ezt a beidézett oldalt, csupán érdekességként osztom meg veletek. Ma egyébként legtöbbször hasonló témájú cikkeknél az őszinteség, megbízhatóság, családcentrikusság jön velem szemben, és biztosan sokak (köztük én is) megrökönyödnék, ha például olyat olvasnék mint itt is, hogy az ideális férfi uralkodni vágyó, ahogy már (szerintem szintén helyesen) a sebezhetetlenség sem elvárt egy férfitól, sőt a mi generációnk (X, Y, Z, alfa) már egyre inkább tanulja azt, hogyan ismerje fel valós érzelmeit és hogyan mutassa ki azt. Ahogy egy nőnek sem kell ma már engedelmesnek lennie, biztosan legtöbbünk egy ilyen elvárás hallatán teljesen kiakadna, hiszen a férfi és nő közötti egyenlőség is az elmúlt 100 évben különös tekintettel az európai kultúrkörre rengeteget fejlődött. - Bár azt is meg kell jegyezni, hogy számos olyan elvárás is szerepel a mai napig sokak fejében, ami ezen a listán is fellelhető, de ma már (szerencsére) meghaladott gondolat, ezek pedig legtöbbször kimondatlanul akadályozzák a párkapcsolatok kialakulását vagy elmélyülését.

A bennünk levő elvárásokkal viszont mindig bánjunk óvatosan és kritikusan, hiszen sokszor igazából az nem is a mi saját elvárásunk, hanem amit a mikrokörnyezetünk, a társadalom vár el tőlünk, vagy éppen maga a közösségi média generálja…

De ha már itt tartunk, nektek mi a legfontosabb ‘elvárásotok’ a másikkal szemben? (Csak őszintén😝🙈)

03/06/2025

Közeleg, vagy inkább már el is kezdődött az esküvői szezon, ami kimeríthetetlen téma, biztos mindenkinek van valami sztorija amin ledöbbent, vagy ami felháborította egy-egy vendég viselkedésében… na de mi törekedjünk arra, hogy jó vendégek legyünk.🙈

1. Ha érkezik egy esküvői meghívó időben válaszoljunk, hogy részt tudunk-e venni az eseményen és ha igent mondtuk, akkor pedig tartsuk magunkat a döntésünkhöz, hiszen a pár kalkulált velünk és lehet pont miattunk nem fért fel valaki a vendéglistára. Plusz ha igent mondunk a párnak már költséget okozunk,mert számunkra is megrendeli az ételt,italt stb.

2. Fontos, hogy időben érkezzünk az eseményre. Itt tényleg nagyon kellemetlen elkésni. Számoljunk azzal, hogy ismeretlen a helyszín, idő kell a parkolóhely megtalálásához, hogy kiigazodjunk hol vagyunk, még legyen idő a ceremónia előtt felfrissíteni magunkat, mosdóba menni, egy szó mint száz hagyjunk magunknak időt arra, hogy megérkezzünk. Ez nekünk is egy ünnep, adjuk meg a módját azzal is, hogy nem kapkodunk, hanem mindenre rászánjuk a kellő időt.

3. A megfelelő öltözet nagyon fontos! Erről külön is lesznek posztok. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, az esküvő nem rólunk szól, a menyasszony a legszebb, ez az ő nagy napja, hagyjuk ragyogni! Így kerüljük a fehér színt, a túl csillogós, túl kihívó ruhákat, ne feltűnősködjünk se a ruhánkkal, se a viselkedésünkkel, akkor sem ha egyébként más célokkal is érkezünk, mint a pár megünneplése…

4. Mértékletesség… Szerintem ebben egyébként sokat fejlődött a magyar társadalom. Már egyre kevésbé divat az a szemlélet, hogy amit beleadok azt le is eszem, meg csak az az enyém, amit megeszek, azt nem veheti el senki... Attól, hogy svédasztal van nem kell dugig enni magunkat. Legyünk fegyelmezettek, tiszteljük a testünket azzal, hogy nem terheljük túl.

5. A legtöbb esküvőn van vőfély, aki különböző játékokkal készül és hát igen, nem mindegyik olyan vicces, vagy lehet inkább szívesebben beszélgetnénk a rég nem látott ismerőseinkkel. De gondoljunk arra, hogy a pár rengeteg időt, energiát, és pénzt áldozott az eseményre, szóval bármi is van csináljuk, tapsoljunk, legyünk nyitottak.

28/05/2025

Szerintem ha többségünk számára egyértelmű és természetes, emlékszünk amikor dilemma volt, hogy fu kenyér… Törjem? Harapjam? Harapva finomabb! Jajj de ott a szomszéd néni, aki olyan ‘úrinőnek’ tűnik töri.😳 Akkor törjem én is? De emlékszem egyszer belefutottam (természetesen csak megfigyelőként😅) egy őrületes komment háborúba, ahol az etikettet minden rossznak, ördögnek és pokolnak elmondták, amiért a magyar embernek ezt az utolsó örömét is el akarja venni, hogy a jó kis gulyásleveshez, meg ‘pürkülthez’ haraphassa a kenyeret… 😅 Természetesen az illemszabályok be nem tartása az esetek döntő többségében nem jár semmilyen szankcióval, szóval akinek ez identitásbeli kérdés én nem akarom megtéríteni, és jó étvágyat kívánok minden további elfogyasztott ételhez, ha viszont a kenyeres kosár és tányér, valamint maga a kenyér megfelelő fogyasztására is tudjuk ezt a pár apró kis szabályt, már akár ettől is sokkal komfortosabban érezhetjük magunkat az asztalnál. 🥖🧈

18/05/2025

Kevés dologban vagyok biztos😅, de abban igen, hogy már mindenki használta a só- és borsszórót.🙈

Mint minden tányérnak, evőeszköznek, és étkezési kiegészítőnek, így ennek is megvannak a sajátos szabályai. Ha majd figyelmesen megnézitek a poszt kezdőképét láthatjátok is, hogy itt sem stimmel valami a két kis baráttal, ha gondoljátok meg is írhatjátok kommentben, hogy szerintetek mi az.😝

07/05/2025

Sokszor felmerülő dilemma… Vajon most megfoghatom az adott ételt kézzel, vagy nem…?🤔

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a fent felsorolt ételeket nyugodtan meg lehet fogni kézzel.☺️

Egyébként ha őszinte akarok lenni magamhoz, néha olyan jó kézzel enni, valahogy akkor az ember közvetlenebbül tud kapcsolódni az ételhez, valahogy más az egész étkezésnek a hangulata. Persze ha egy életre el kellene döntenem, hogy kézzel vagy evőeszközzel akarok enni, biztos, hogy az utóbbit választanám, de jó, hogy bizonyos esetekben eltérhetünk a főszabálytól és megfoghatjuk az ételt kézzel. Az etikett az esetek többségében alkalmazkodik a praktikumhoz is, ezért nyilván nem fog olyan irreális dolgokat elvárni, hogy a hotdogot vagy a főtt kukoricát evőeszközzel együk. Legjobb ha az etikett szabály és a józan ítélőképességünk egybeesik. Ha pedig mégis bizonytalanok lennénk, vendégségben utánozzuk a házigazdát, étteremben pedig a többi vendéget, illetve a terítékből is már sok mindent ki tudunk következtetni.🤔

29/04/2025

Egy elegáns nő….
1. soha nem emeli fel a hangját azért, hogy nyomatékosítsa mondanivalóját, hanem helyette higgadtan, határozottan, világosan, és nyugodtan beszél.
Hiszen a báj, az elegancia soha nem hangos – ennek ellenére mégis mindig érzékelhető…🤍

2. igyekszik időt szakítani önmagára, arra hogy ápolt, gondozott legyen és nem a ‘túlélésért’ küzd. Persze tudom, hogy ez nem egyszerű, meg nem is lehetséges az év 365 napján, hiszen az élet ennél sokkal kiszámíthatatlanabb. De egy nő tudja, hogy önmagából is sokkal többet tud adni a környezetének, ha megadja a lelkének-testének ami szükséges a jóllétéhez.
- hiszen egy teli csészéből is sokkal többet tudunk tölteni, mint egy félig üresből.☕️

3. soha nem harsány. Nem használ túl intenzív parfümöt, nem visel túl kihívó ruhát, hanem pont hogy visszafogottságával, lágyságával és az ezáltal kialakított harmóniájával kelti fel a figyelmet.✨

4. nem hajszolja a figyelmet, nem akar a társaság középpontja lenni, nem akar a legszebbnek, legokosabbnak, legcsodálatosabbnak tűnni. Az elegáns nő sokkal inkább megfontolt és először inkább hallgat, ‘elszámol háromig’, átgondolja az általa tapasztaltakat és csak utána osztja meg véleményét, gondolatait.🤓

5. nem utolsó sorban tiszteletben tarja mind a saját, mind mások határait.🐆

15/04/2025

A bókolás… nem egyszerű mondani sem, na de fogadni sem, én is számtalanszor rosszul reagálok, pedig tényleg csak örülni kell neki, mosolyogni, élvezni és kész. Tudom, hogy sokszor bizonytalanok vagyunk önmagunkban, vagy alapvetően nincs elég önbizalmunk, hogy elhiggyük, hogy valaki valóban, őszintén elismer rajtunk, bennünk valamit, pedig igenis ez teljesen reális szenárió. Szóval javaslom, hogy igenis higgy magadban, legyen elég önbizalmad ahhoz, hogy jól fogadd ezeket az elismeréseket, mert igenis mindegyikünkben van elismerésreméltó tulajdonság, érték kívül-belül!

13/04/2025

Lassan (vagy inkább gyorsan) közeleg a húsvét, amikor újra összejön a család, hogy együtt ünnepeljünk, de most zajlanak a ballagások is, na és persze mindig van egy szülinap, névnap, évforduló amit meg lehet ünnepelni. Na de nem mindegy hogyan… Étkezési etikett… Kimeríthetetlen téma… Szerintem mindenki tud mondani pár dolgot, ami őt nagyon idegesíti az asztalnál. Mindenkinek van olyan rokona, ismerőse, akinek van valami olyan étkezési szokása, amitől a falra mászik… 😅 Én például a szürcsölést nem bírom egyáltalán, vagy aki teljes erővel, nyeszetelve szeli fel a húst, úgy hogy a kés már nyikorog a tányéron… Most 15. pontban szedte össze, hogy mire figyeljünk, mit kerüljünk az asztalnál, de szívesen veszem a ti megéléseiteket, kiegészítéseteket, tapasztalaitokat is.☺️

További szép hétvégét, használjátok ki ezt a szép időt!🤍🪷🌸🌼

Etikett mindenkinek