27/12/2022
A (főzelék)lencse (Lens culinaris) az egyik legrégebbi kultúrnövény, amely mostohább körülmények között is megél, nitrogénmegkötő tulajdonsága miatt javítja a talaj termékenységét. Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A legnagyobb lencsetermelő országok: Kanada, India és Ausztrália. Európának főleg a déli, délkeleti részein, a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. Hazánkban vetésterülete csekély.
Kedveli a napsütést, a mérsékelten meleg, mérsékelten csapadékos és nem szélsőségesen száraz vidékeket. A késői tavaszi fagyokkal szemben kevésbé érzékeny, ezért március első felében vethető.
Főnövényként termesztik, mivel a területet március elejétől július közepéig veszi igénybe. Ilyenkor, még a teljes érés előtt kerül betakarításra. Az elcsépelt magot tisztítani és osztályozni kell, ami után tárolható. Több formája létezik: alak, szín, nagyság alapján a konyhatechnológiai feldolgozása is eltérő lehet.
A lencse tökéletesen illeszkedik a fenntartható étrendbe. Alacsony szintű környezeti hatással járó étrendbe illeszthető, amelyek hozzájárulnak az élelmiszer- és tápanyagbiztonsághoz.
Hazai adatok alapján 100 gramm lencse energiatartalma 342 kcal. 26 g fehérjét, 1,9 g zsírt és 53 g szénhidrátot tartalmaz. Rosttartalma 19,3 g/100 g.
Vitaminok közül nagy a folsav-, a B1- és a B6–vitamin-tartalma, továbbá B2- B3- és B5-vitamin-forrás is. Az ásványi anyagok közül nagy a foszor-, a kálium-, a magnézium-, a réz-, a mangán, a vas- és a cinktartalma. A glikémiás indexe kicsi, purintartalma viszont nagy. Fokozott bélgázképződést idéz elő, amelyet a benne lévő oligoszacharidok okoznak. Emésztőenzim híján változatlanul jutnak a vastagbélbe, ahol hidrolízisük, majd anaerob lebontásuk történik. A lencsének számos, prebiotikus hatású összetevője van, s ezzel hozzájárul az egészséges bélflóra fenntartásához.
A lencsében levő fitinsav a növény szervesfoszfor-tartaléka. A fitinsav antinutritív, mivel komplexeket hoz létre, így csökken a fehérje, a vas, a kalcium, a cink és a foszfor hasznosulása. Ugyanakkor a fitát a szabad vasat megkötve természetes antioxidáns. Mivel komplexképződés révén az emésztőenzimek szintén gátlódnak, többek között az amiláz enzim is, így lassul a keményítőbontás. A fitátban gazdag táplálék a vércukor-, a koleszterin- és a trigliceridszintet is pozitívan befolyásolja. Főzéssel nem, viszont áztatással, fermentálással és csíráztatással csökkenthető a fitát mennyisége a fitáz enzimnek köszönhetően.
Ahol sok lencsét fogyasztanak, például a mediterrán térségben, a Közel-Keleten vagy bizonyos ázsiai országokban, ott számítani kell a lencseallergia előfordulására. Törökországban már a hozzátáplálás során találkoznak lencsével a gyermekek leves formájában. A lencseallergia a spanyol gyermekek körében az ötödik leggyakoribb ételallergia, míg a török gyermekeknél a hatodik helyen áll.
A Bibliában többször említik a lencsét. Ézsau például egy tál lencséért adta el testvérének az elsőszülöttségi jogát. A piramisokban is találtak lencsét a régészek, mivel az egyiptomi fáraók úgy tartották, hogy a lencse megvilágosítja elméjüket majd a túlvilági életben.
A szemlencse a lencséről lett elnevezve a formai hasonlóság miatt.
A lencsét sok országban megőrlik és lisztet készítenek belőle, így ételek alkotórészeként is felhasználják. Lepényszerű, sült burgonya (crisp) állagú állapota is ismert, ami indiai éttermekben édes mártásokkal tálalva: előétel. Magyarországon főleg levesként, főzelékként, salátaként, szendvicskrémnek elkészítve fogyasztják. A lencseleves és a lencsefőzelék tipikus újévi fogások: a lencse fogyasztása szimbolikusan szerencsét és gazdagságot hoz arra, aki újév első napján eszik belőle.
