26/08/2025
A lenti remek összegzés az állatasszisztált terápiáknál sem elhanyagolható kérdéskör, szuper, hogy született egy ilyen szemléletes ábra az állatok helyes értelmezéséhez.😍
Az állatok körüli bánásmód az emberi kapcsolatteremtés, kötődési képesség, problémamegoldó-készség, koragyerekkori hiányok és sok egyéb tényező platformjává tud válni. Ahogyan etetünk, nevelünk, vagy kifejezzük magunkat nonverbális módon. Ahogyan megérteni törekszünk a szokásaikat, reakcióikat. Ahogyan kezeljük a félreértések feszültségét, amit kezdünk a kapcsolat ismeretlen részeivel. Ahogy konfliktust kezelünk, segítünk, gyógyítunk ahogy kommunikálunk, vagy ahogy képesek vagyunk kilépni a beskatulyázásból és előfeltevésekből és megérteni minden egyes élőlény egyediségét.
Jól szeretni, jól gondoskodni, jól figyelni, jól bánni a másik lénnyel önismeret, önszabályozás és az adott fajra jellemző alapos ismeretek nélkül igen nehezen elképzelhető.
Lényegi különbség van a fajok közötti pszichológia és az antropomorfizálás között. Az előbbi az adott fajra jellemző viselkedéses jellemzőket tudományos alapokon magyarázza, az állatok érzelmeit, viselkedését, kognitív folyamatait az adott fajra jellemző módon igyekszik megérteni. Antropomorfizálásnál emberi érzelmeket vetítünk állatokra, amivel ugyan látszólag empatikusabban viszonyulunk állatainkhoz, lovainkhoz, de sok félreértés lehet az eredménye, és kevésbé szolgálja a ló érdekeit.
Amikor egy ló viselkedését próbáljuk megérteni, gyakran beleesünk gondolkodási hibákba: például mindent feketén-fehéren látunk, túlzottan általánosítunk, eltúlozzuk vagy éppenhogy elbagatellizáljuk a helyzetet. Nem mindegy persze, hogy ez milyen kontextusban történik, hiszen egy terápiás térben rendkívül gazdag felismerések születhetnek a másik lény megértése révén magunkról és a kapcsolati működéseinkről, de egyéb ló körüli tevékenységekben számtalan félreértelmezéshez vezethet.
A félreértelmezések gyökere gyakran kulturális eredetű is. Sok olyan mondás, mítosz és szokás él a lovakról, ami generációk óta öröklődik, és szinte megkérdőjelezhetetlenül jelen van: „a ló direkt csinálja”, „a kancák hisztisek" és sok hasonló.. Ezek a beidegződések azonban sokszor eltávolítanak bennünket attól, hogy tényleg megértsük, mit él át a ló vagy mit miért csinál.
A fajok közötti pszichológia tudománya még gyerekcipőben jár, a jelentősége azonban sokszorosan túlnövi a korát.
A terápiás térben ez a különbségtétel helyes és helytelen szándékutalajdonítás között segíti a ló hitelesítését, vagyis azt megérteni, hogy mikor mit tükröz a viselkedése. Mert nem mindig tükrözi a terápia résztvevőit. Hiszen az észlelése sok egyébre is kiterjed, akár arra is, ami egészen a távolban történik, amit mi nem is hallunk vagy észlelünk. Egyenrangú résztvevővé így tud válni a ló is, ha minél pontosabban helyet tudunk adni annak, hogy ő is sokféle állapotba kerülhet, és nem minden belőlünk ered. Néha fontos feloldozni őket a „tükör” skatulyából. Érző, reagáló lények, sokkal jobban, mint hinnénk. 🥰
TRANS-SPECIES PSYCHOLOGY IS NOT ANTHROPOMORPHISM
Both anthropomorphism - attributing human traits to animals - and anthropodenial can be problematic for several reasons:
1. Misunderstanding Behaviour: Misinterpretation of emotional state, such as assuming a dog's wagging tail always indicates happiness, or using 'one-technique-fits-all' practices.
2. Ethical Issues: It may justify the misuse and/or mistreatment of animals in particular contexts (e.g. entertainment, research) or more generally.
3. Biased Research: resulting in, and building upon, skewed scientific observations and conclusions.
4. Conservation Impact: Unrealistic expectations can affect conservation efforts, and lead to dangerous human-wildlife interactions.
5. Cultural Misrepresentations: perpetuating stereotypes and misconceptions, resulting in falsely-confident cultural belief and institutional bias.
FEEL FREE TO SHARE!
