11/10/2025
🤗🤍
Ma van a Nagyerdő napja! 🌳💚 E jeles napon arra emlékezünk, hogy 1939. október 10-én jegyezték be a Nagyerdőt a magyar Természetvédelmi Törzskönyvbe, ezzel az ország első védett természeti területe lett.
Az Európa legszebb sírkertjei közé tartozó Debreceni Köztemető is a Nagyerdőn található, harmonikus, megnyugtató látványát az erdő hatalmas fáinak és a parkosított környezetének is köszönheti.
A Nagyerdő napja alkalmából íme néhány érdekesség a sírkert természeti környezetéről. 👇
🌳 A temetőt 1932-ben nyitották meg, a munkálatok azonban már 1925-ben elkezdődtek a terep rendezésével. A Nagyerdő keleti részén temető céljára kijelölt terület közel fele eredetileg üres tisztás volt, másik fele viszonylag gyéren fásult terület, amelynek faállományát jórészt százéves tölgyek alkották.
🌳 A tükörtó és a ravatalozó számára az egykori katonai lőtér széles sávját jelölték ki, amely már a századfordulón is szántóföld volt. A temető többi létesítményét az erdősebb területeken alakították ki, de a tereprendezés során sikerült az értékes faállomány nagy részét megkímélni.
🌳 A temető kertészeti tervezője, Pohl Ferenc volt, akinek a felügyeletével közel 200 ezer m2 elvadult erdei területet tisztítottak meg. Az erdőgazdálkodásból kivont és parkerdővé minősített erdőrészeket más területek fásításával kárpótolták.
🌳 A meglévő és ültetett növényekkel parkká változtatott erdei környezetbe Borsos József építész, városi főmérnök álmodta meg a ravatalozót, ami életművének talán legszebb alkotása. A magyaros népi stíluselemekkel és ünnepélyes színekkel díszes, komoly, megnyugtató hatást nyújtó épület az előtte álló 1000 m2-es tükörtóban megduplázódva látszik.
🌳 A temető belső útjait szintén Borsos József építész iránymutatásai szerint alakították ki: „Az erdei temetőhöz pedig, már csak a faállomány védelme szempontjából is jobban megfelel a kanyargós, természethez simuló /.../útvezetés /.../”.
🌳 Az erdő gazdag növényvilágának nagy részét 120-140 éves kocsányos tölgyek, valamint olyan Debrecenben őshonos fafajok alkotják, mint a hárs vagy a juhar. A famatuzsálemek között hatalmas fenyők és telepített díszfák húzódnak meg, törzseiken a temetők elmaradhatatlan növénye, az élet folytonosságát jelképező borostyán kúszik felfelé.
🌳 A Debreceni Köztemető 70 hektárnyi területe számtalan élőlénynek biztosít menedéket. Az őshonos és telepített fák, bokrok és virágok mellett a sírkertben számos madárfaj is otthonra talál, így a dolmányos varjú, a harkály, az ökörszem és a tőkés réce, de különféle rovarok és rágcsálók, köztük mókus is rendszeresen feltűnik a sírok között.
🌳 A Nagyerdőben kialakított köztemető lenyűgöző látványáért felelős Borsos József építész, városi főmérnök és Pohl Ferenc főkertész is a sírkertben nyugszik.
