04/11/2025
Ismered azt a kislányt, aki inkább csendben marad, nehogy valaki megharagudjon rá?
Aki mosolyog, bólogat, és közben a szíve tele van kimondatlan gondolatokkal? 💭
A Bátorság Töke meséje neki (és nekünk, felnőtteknek is) szól.
Lili és Pötyi, a spicc kutyus története arról mesél, hogyan lehet apránként hangot adni az érzéseknek — és megtapasztalni, hogy a szavaink nem bajt hoznak, hanem fényt. ✨
Mert a bátorság nem azt jelenti, hogy nem félünk… hanem hogy mégis megszólalunk!!!!
Pötyi, a bátorság szikrája
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, Lili, akinek a szíve tele volt szavakkal. Csakhogy ezek a szavak nem jöttek ki soha a száján.
Ott ültek bent, mint sok apró sütőtök mag a héj belsejében: szépen sorban, szorosan, csendben.
Lili nem akart bajt. Azt gondolta, ha kimond valamit, amit más nem szeretne hallani, akkor megharagudhatnak rá. Így inkább csak mosolygott, bólogatott, és a szíve egyre nehezebb lett a sok bent ragadt mondattól.
Egy őszi délután, amikor a fák levelei olyan színűek voltak, mint a forró kakaó és a sütőtök krémleves együtt, Lili találkozott egy kis fehér spicc kutyussal. A bundája olyan volt, mintha egy felhő ugrott volna le a padról, és a neve Pötyi volt.
– Szia! – mondta Pötyi vidáman, és a farkát csóválta. – Te miért nem szólsz semmit?
Lili meglepődött.
– Te… te tudsz beszélni?
– Persze, minden gyerek hallja a varázslények hangját, ha elég nyitott a szíve – kacsintott Pötyi. – És te olyan vagy, mint egy csillag, aki elfelejtett ragyogni, mert fél, hogy elvakít valakit.
Lili elmosolyodott, de a torka elszorult.
– Csak nem akarom, hogy valaki megsértődjön, ha kimondom, amit gondolok.
– Aha. – bólogatott Pötyi, és az orrával egy kicsi, világító sütőtökre bökött, ami hirtelen megjelent a lábuk előtt.
– Ez itt a Bátorság Töke – mondta komolyan. – Minden gyerekben ott van, csak néha elalszik. Ha beleteszed az egyik kimondatlan gondolatodat, elkezd ragyogni.
Lili megérint***e a kis sütőtököt, és a keze alatt enyhe melegség futott végig rajta.
– Mi lenne, ha azt mondanám… hogy néha félek az iskolában, mert nem mindig értem, mit kér a tanító néni?
A sütőtök hirtelen felragyogott, és a levegőben aranyló szikrák táncoltak.
– Látod! – ugrott fel Pötyi. – A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félsz. Hanem hogy elmondod, amit érzel, mégis.
Ahogy Lili egyre több apró gondolatot súgott a sütőtöknek – hogy néha bántja, ha a barátnője másokkal játszik, vagy hogy szeretne több időt tölteni anyával –, a sütőtök egyre fényesebb lett. A fényből lassan apró, zümmögő varázslények bújtak elő: Őszmanók, akik minden kimondott érzést színes levéllé változtattak.
– Ezek a levelek repítenek minket haza – mondta Pötyi, és Lili hirtelen a levegőben találta magát, a manók nevetése kísérte.
Amikor reggel felébredt, a párnája mellett ott hevert egy apró, meleg narancsszínű sütőtök, ami halk, biztató fényt adott. Lili aznap először mert szólni a tanító néninek, amikor valamit nem értett. A hangja picit remegett, de Pötyi ott volt a fejében:
“A bátorság ott kezdődik, ahol a szavak végre elindulnak.”
És attól a naptól fogva, Lili minden héten kapott egy-egy új, apró levelet a párnájára – mindegyiken egy-egy szóval: Őszintén. Bátran. Szeret***el.
Mert ha kimondjuk, amit érzünk, az nem bajt hoz. Hanem fényt. 🍂✨