03/10/2025
Kedves tapasztalt Olvasó, most Önhöz szólok!
Ön talán már betöltötte a 60., 70. vagy akár a 80. évét is. De gondolt-e már arra, hogy ez nem a vég, hanem egy új kezdet lehet? Igen, jól olvasta! Az Ön előtt álló évek tele vannak lehetőségekkel, csak fel kell ismerni és meg kell ragadni őket.
Bizonyára hallotta már azt a mondatot, hogy "aki megáll, az lemarad". Ez időskorban különösen igaz. A kutatások bizonyítják, hogy azok az idősek, akik aktívan részt vesznek saját életük alakításában, jobb mentális és fizikai egészségnek örvendenek.
Az önrendelkezés ereje
Az 1977 végén publikált Ellen Langer-Judith Rodin-féle tanulmány úttörő jelentőségű volt az idősekkel kapcsolatos kutatások terén. A kutatók egy egyszerű, de hatásos kísérletet végeztek egy idősek otthonában: az egyik csoport tagjai növényeket kaptak, amelyekről saját belátásuk szerint gondoskodnak, míg a kontrollcsoport tagjainak növényeit az ápolók gondozták.
Az eredmények megdöbbentőek voltak. Azok az idősek, akik saját felelősségükre ápolhatták növényeiket, nemcsak mentálisan, de fizikailag is jobb állapotba kerültek. Aktívabbak, energikusabbak lettek, és ami a legfontosabb, hosszabb ideig éltek, mint a kontrollcsoport tagjai.
A hetvenes évek kísérlete rávilágított arra, hogy az önrendelkezés, az észlelt kontroll és a felelősségvállalás kulcsfontosságú az idősek jóllétében: amikor az emberek úgy érzik, hogy konkrét ráhatásuk van környezetükre és életükre, pozitívabb hozzáállást alakítanak ki, ami jótékony hatással van az egészségükre.
Észlelt kontroll, te csodás!
Mallers, Claver és Lares 2014-es tanulmánya szerint az észlelt kontroll növelése számos előnnyel jár. Ez a jelenség jobb fizikai és mentális egészséget biztosíthat, amely segít fenntartani a kognitív funkciókat, sőt, a stresszkezelés is jobban megy. Az önállóság megőrzése, ami mindannyiunk számára fontos, szintén szorosan összefügg azzal, hogy mennyire érezzük magunkat képesnek alakítani, kezünkben tartani az életünket.
A "placebo-hatás" az időskorban
Richard Wiseman 2013-ban megjelent könyvében rámutat arra, hogy sokszor az elvárásaink és hiedelmeim alakítják a valóságunkat. Ez különösen igaz az időskorral kapcsolatos sztereotípiákra. Ha egy idős ember azt hiszi, hogy már "nem való semmire", ez a hiedelem önbeteljesítő jóslattá válhat.
De mi lenne, ha inkább azt mondanánk: "Miért ne próbáljam ki?"😇
Nézzük, milyen tippek támogatják az aranykori mentális jóllétet:
💡 Tanuljon valami újat! Mindig is érdekelte a spanyol nyelv? Vagy talán a digitális fotózás? Soha nem késő elkezdeni! Az új készségek elsajátítása nem csak szórakoztató, de segít frissen tartani az elméjét is.
💡 Mozogjon rendszeresen! Ne gondolja, hogy ez csak a fiatalok hobbija. Egy séta a parkban, egy kis kertészkedés vagy akár egy táncos délután a barátokkal csodákat tehet.
💡 Ápolja kapcsolatait! Hívja fel régi barátait, szervezzen családi összejöveteleket. Az emberi kapcsolatok ereje hatalmas!
💡 Tűzzön ki célokat! Lehet ez bármi: egy új recept kipróbálása hetente vagy egy könyv elolvasása havonta, akár egy régen dédelgetett álom megvalósítása. A lényeg, hogy legyen miért felkelni reggel!
💡 Ossza meg tapasztalatait! Az Ön élete során szerzett tudás és tapasztalat felbecsülhetetlen érték. Miért nem osztja meg ezt a másokkal? Legyen önkéntes vagy egyszerűen csak meséljen inspiráló történeteket az unokáinak.
Az időskor nem egyenlő a tehetetlenséggel és a passzivitással: a mentális hozzáállás megváltoztatásával jelentős javulást érhető el az időskori életminőségben.
Az Idősek Világnapja okán arra bátorítom Önöket, hogy ne csak ezen a napon, hanem mindennap keressenek alkalmakat arra, hogy bővítsék kapcsolataikat, sajátítsanak el valami újat, és úgy éljék életüket, ahogyan azt mindig is szerették volna.
Az aktív élet kulcsa az Ön kezében van.
Miért ne használná?
Szeretettel,
Takács Niki 🤍
Felhasznált irodalom:
Mallers, M. H., Claver, M., Lares, L. A. (2013): Perceived Control in the Lives of Older Adults: The Influence of Langer and Rodin’s Work on Gerontological Theory, Policy, and Practice. In. The Gerontologist Vol. 54, No. 1, 67–74
Rodin, J., Langer, E. (1977): Long-Term Effects of a Control-Relevant Intervention With the Institutionalized Aged. In: Journal of Personality and Social Psychology, Vol 35, No 12, 897-902
Wiseman, R. (2013): Kapd össze magad! Akadémiai Kiadó
