15/11/2025
Tudjátok, mi az az ABLEIZMUS? Nem? Akkor ideje megtudni, mert - többek között - ez az, ami megkeseríti az életünket.
Ableizmus az a társadalmi rendszer és attitűd, ami a testi, érzékszervi, kognitív vagy pszichés különbségeket hátrányként kezeli, és ezek alapján rangsorol vagy kirekeszt embereket.
Intézményes jelenség: a társadalmi normák, fizikai környezet, szolgáltatások és intézmények úgy vannak megszervezve, hogy az „átlagos” testi és kognitív működésű emberek számára ideálisak legyenek, míg a többi embert akadályok és kizárás sújtja.
Értéket és „normát” rendel bizonyos testi és mentális jellemzőkhöz, és ennek alapján határozza meg, ki számít értékesnek és ki nem.
Egyszerű példa erre, amikor nem képesek akadálymentesíteni egy épületet, így az hozzáférhetetlenné válik sok ember számára, vagy amikor a neurodivergens működést alacsonyabb rendűnek tekintik a neurotipikus működésnél.
Az ableizmus rendszerszinten úgy működik, hogy a társadalmi normákat, intézményeket és viselkedési elvárásokat a neurotipikus működéshez igazítja. Az ableizmus tudományos, jogi és kulturális diskurzusokban gyakran átalakul “deficit”- vagy “patológia”-magyarázattá, ami a neurodivergens embereket alacsonyabb rendűként kezeli. Ennek következménye rendszeres kirekesztés, diszkrimináció és a részvételi lehetőségek csorbulása. (Ennek ellenében fogalmazódott meg például a neurodiverzitás szemlélet.)
Következményei közé tartozik a munkaerőpiaci kizárás, oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, társadalmi elszigeteltség és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzájutás.
Nagyon súlyos és szomorú következménye ennek az úgynevezett internalizált ableizmus, amikor fogyatékossággal élő, vagy neurodivergens emberek maguk is átvesznek negatív társadalmi üzeneteket saját értékükről vagy képességeikről.
Az ableizmust sokszor nehéz észrevenni, mert annyira hozzászoktunk, hogy már ezt tekintjük normálisnak,és nem látjuk a mindennapi döntésekben rejlő kirekesztő hatásokat. Az ellene való fellépés mindannyiunk feladata, hogy mindenki számára biztosított legyen az egyenlő részvétel és méltóság.
📖 Ha valaki olvasgatna a témában:
Campbell, F. K. (2009). Contours of ableism: Territories, objects, futures. Palgrave Macmillan.
Kapp, S. K. (2020). Autistic community and the neurodiversity movement: Stories from the frontline. Springer.
Oliver, M. (1990). The politics of disablement. Macmillan.
Siebers, T. (2008). Disability theory. University of Michigan Press.
Singer, J. (1999). “Why can’t you be normal for once in your life?” From a problem with no name to the emergence of a new category of difference. In M. Corker & S. French (Eds.), Disability discourse (pp. 59–67). Open University Press.
