05/11/2025
Megnyílt Kis-Gyöngyösi Ildikó önálló kiállítása Hódmezővásárhelyen a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. A kulturális eseményt színesítette több zenei betét is: a művésznő Anna lánya szép énekhangjával, és két kitűnő népzenész, Jenei Kornél és Kis László Dávid a különleges népi hangszerek megszólaltatásával. A megnyitót nagyon sokan megtisztelték jelenlétükkel.
Én köszönthettem Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a mártélyi művészházaspárt Kis-Gyöngyösi Ildikót és a szintén festőművész férjét, Kis Tamást a következő gondolatokkal:
A mai kiállítás megnyitó-beszédét örömmel vállaltam, és remélem rövidesen érthető lesz, hogy miért jelent ez számomra különösen kedves feladatot.
Eredetileg egy sokkal autentikusabb személy állt volna itt az én helyemen… Kis-Gyöngyösi Ildikó szintén festőművész férjének főiskolai tanára: Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész, aki a férj, Kis Tamás édesapját is tanította a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. És mivel Tamás édesapjával egy gimnáziumi osztályba jártunk, hát egyszerű a következtetés, hogy nekem is nagyon kedves tanárom volt a neves vásárhelyi festőművész. És ahogy Ildikó férjének is gyermekorvosa lehettem, most a Mártélyon élő művészházaspár 4 gyermekének is én vagyok a doktorbácsija. Hát ennyi kapcsolódási pont vezethetett oda, hogy Hézső Tanár Úr helyett most én kaphattam meg a megtisztelő feladatot. Bevallom Tanár Úr gondolataival, amiket írásban elküldött, igencsak segítségemre sietett. Ő Mártélyról, a Dél-Alföldi Képzőművészet bölcsőjének is nevezett térségről írt először, hogy időrendben is elhelyezze a művészházaspárt a történelmileg egymást követő képzőművészeti alkotócsoportok között.
Idézek leveléből:
„A pArtszakasz Művészeti Egyesületet 2018-ban Kis-Gyöngyösi Ildikó és férje, Kis Tamás alapította, esélyt adva minden olyan alkotónak, aki a Dél- Alföldi régióban képes magas szinten értékek létrehozására a különböző műfajokban. Különösen szimpatikus volt az a törekvésük, hogy az értékteremtés és a közvetítés folyamatában nem az anyagi haszonszerzés igénye dominált, hanem az eltérő tehetségek és képességek kibontását szerették volna műveikkel igazolni.
Ők is tudták, hogy a különböző alkotói generációk és munkásságuk határozták meg az alföldi festészetet, a tájegység szellemi arculatát. Az alkotói kíváncsiság, és nem a hivatalos támogatottság teremtette meg ezt a folyamatot. Már az indításnál, 1910-ben Tornyai János, mint az „alföldi iskolát” alapító festőművész, felépítette a "Hóttignyögöm- házát", amely ma Mártélyon az óvoda épülete. Kovács Márival itt festették azokat a fantasztikus, nagyvonalú tájakat, fűzfákat, melyek kedvet teremtettek barátja, Endre Béla festőművész számára is, aki a gátőrházban szállásolta el magát, és festette a finom, lírai tájait. Rudnay Gyula is az itt szerzett impressziói alapján viszi a hírt Budapestre, a barátokhoz, és megindul az érdeklődés a művészi körökben. Az 1930-as években Frank Frigyes festőművész gyakran kér szállást a faluban. Kurucz István és Kohán György munkásságában is fontos szerepet játszik a mártélyi Tisza-holtág és környezete. 1950-ben Almási Gyula Béla festőművész tevékenysége folytán megépül a jelenleg is működő alkotóház, ahol az országból beutalásos alapon jelennek meg nagynevű művészek. Közülük többen Vásárhelyen véglegesen is letelepednek. Sok időt tölt itt Novotny Emil, Szurcsik János, és sokan mások. Németh József és Szalay Ferenc letelepednek Mártélyon. Szalay szélmalmot vásárol, tanyával együtt. Fodor József parasztházat vesz, melyet átalakít. Itt tanít Erdős Péter is. És én is itt kezdtem tanári pályámat. 1967-ben megindul az Országos Nyári Képzőművésztábor, melyet együtt, kollégáimmal több évtizeden át vezettünk, amely még most is, mint Nyári Szabadiskola, egyre színvonalasabban működik. Építészeti példát említve is különös hely Mártély. Két egymást szinte kizáró építész, Makovecz Imre, a nyaralójával, és Csete György, a házaival, és a művelődési házzal szolgáltat rendhagyó példát.
A folyamat napjainkban is követhető, hiszen itt él és dolgozik B. Kovács Emőke, idetelepült Kis Tamás családjával, alkotótársával, és feleségével, Kis- Gyöngyösi Ildikóval, így az értékmentés továbbra is biztosított.
Ezeket előre bocsátva most már ténylegesen vessük szemünket a jelenlévő alkotókra és az alkotásokra! Lelkes, nagy munkabírással, négy kisgyermeket nevelő fiatal pár, akikben az életkedv és a tenni akarás dominál. Ildikó nagyméretű pasztell portréi gyermekeikről, az anyai szeretet sugárzásával teljesek, tele lírai vallomással. Csendéleteiben merészen tovább lép. Akvarell meseillusztrációinak gazdagságával tud meglepetéseket szerezni számunkra.”
Ezek voltak Hézső Tanár Úr gondolatai. És most az első önálló kiállítás alkotóművészéről, Kis-Gyöngyösi Ildikóról mondok el néhány információt:
1983-ban született Hódmezővásárhelyen, szülei is vásárhelyiek. 3 éves korában Balatonszabadiba költözött családja. Meghatározó kiskori élményei között szerepelt az akkor még évente befagyott Balaton, annak csodálatos színei, faktúrái. Középiskolai éveit Székesfehérváron töltötte, ahol Európai Uniós rajzpályázaton nyert. Később a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző karán végezett Festő szakirányú rajztanár-i, valamint tanítói diplomával. Évente bekerültek a munkái (festmények, kisplasztikák) a Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti Diákkörök Kiállításaira.
A Rajz-Művészettörténet Tanszéken ismerkedett meg a férjével. 4 gyermek büszke anyukájaként a Gyes éveiben sok grafikát készített róluk.
2018-ban következett a Partszakasz Művészeti Egyesület alapítása, mellyel szerte a megyében sikeres kiállításokat szerveztek Makón, Orosházán, Kiskunmajsán, Mártélyon és már többször a vásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az egyesület elsődleges célja a közösségépítés volt. A Dél-Alföldön alkotó, valós értékeket közvetítő művészek (úgy, mint szobrász-, grafikus- és festőművészek, írók) bevonásával, akik az aktuális művészeti trendek követése, eladhatóságra való törekvés helyett belső indíttatású, őszinte és pozitív hatású alkotásokat hoztak létre.
Végül hadd idézzem saját szavaival a kiállító művésznő, Kis-Gyöngyösi Ildikó ars poétikáját:
„Mindig monumentális, nagyméretű képekben gondolkodtam… Közel állnak hozzám az impresszionisták… Szeretek nemezelni, csuhéjt fonni, horgolni, játékokat varrni, tojást írókázni, agyagból mintázni. A művész kifejezést meghagyom a férjemnek, aki látomásos expresszionista. Én csak játszom az anyagokkal, stílusokkal több- kevesebb sikerrel.
Nagycsaládos anyaként evidens, hogy a homo ludenst, a „játszó embert” meg tudtam őrizni magamban. A gyerekek még tiszta forrásból alkotnak, játszanak, bár a mai digitális, vizuális környezetszennyezésben már egyre nehezebben. Játsszunk hát velük együtt!”
Most pedig, kérem tekintsék meg Ildikó alkotásait és vigyék magukkal a képek pozitív üzenetét és azt az eszenciát, hogy a mai korban is értékteremtő a homo ludens, a „játszó ember” példája!
