Dina fejlesztés

02/12/2025

📌 Tankötelezettség halasztása?

Sok szülőben ilyenkor felmerül a kérdés: „Biztosan iskolaérett a gyermekem?”

A halasztás lehetősége továbbra is adott – azonban fontos dokumentumok és határidők kapcsolódnak hozzá!

⏰ Éppen ezért ne hagyjuk az utolsó pillanatra!
Segítünk eligazodni, hogy a folyamat átlátható és ezáltal stresszmentes legyen.

28/11/2025

🧠 Semmi sem fogható ahhoz érzéshez, hogy öt hónapig kerülsz egy feladatot, aztán húsz perc alatt befejezed...

Olyan érzés elkezdeni, mint hegyet mászni egy bűntudattal teli hátizsákkal. De ha egyszer végre elkezded - az a hegy fekvőrendőrré változik.

Nem csinálod rosszul! Haladsz! Egy ADHD-s aggyal, aminek szikra kell. Hiába akarod csinálni, az agyad szó szerint nem tudja elküldeni a "indulj" jelet, amíg nincs sürgetés, határidő, érzelem vagy jutalom.

27/11/2025

Kedves Mindenki!
Felszabadult néhány hely 🙂 ! Várom szeretettel a gyerekeket logopédiára, iskola-előkészítő foglalkozásra, komplex mozgásterápiára! Kérdés esetén keressetek bizalommal!
Üdv, Dina

26/11/2025

Az ADHD-s gyerekek mindennapjaiban szinte állandó szereplő a kritikával való találkozás. „Miért nem figyelsz?”, „Ezt már százszor megbeszéltük!”, „Már megint elfelejtetted…?” – sokszor nem is feltétlenül rossz szándékból, hanem rutinszerűen hangzanak el ezek a mondatok. Csakhogy az ADHD-s gyerek agya már így is naponta rengeteg kudarcélményt gyűjt, amit aztán könnyen magára vonatkoztat: „Megint biztos én vagyok a rossz.”

A kommunikációnk apró változtatásai óriási különbséget hozhatnak abban, hogyan látja magát a gyerek. Nem kell cukormáz, és nem kell mindent elnézni, csak más fókusz, más hang, más keret.

1. Válaszd el a gyereket a viselkedéstől

A gyerek nem rossz, hanem a viselkedés okoz gondot. Pl. „Nem tetszik, amit most csinálsz” – ahelyett, hogy: „Rosszul viselkedsz.” Vagy: „Ez a feladat nehéz volt most neked. Nézzük meg együtt, mi csúszott el.” – nem pedig: „Már megint elrontottad.” Ez segít abban, hogy a gyerek ne a saját értékességét érezze támadás alatt.

2. Figyelj a hangodra és a mimikádra

Az ADHD-s gyerekek extrán érzékenyek a nonverbális jelzésekre. Egy sóhaj, egy „naaa”, egy szemöldökráncolás, egy türelmetlen kézmozdulat sokkal mélyebben hat, mint gondolnánk. Sokszor ezek miatt érzik azt, hogy csalódást okoznak. Ha érzed, hogy elfogy a türelmed, előbb vegyél egy levegőt, és csak utána reagálj.

3. Adj iránymutatást, ne csak tiltást

A „Ne rohangálj!”, „Ne zavarj!”, „Ne légy hangos!” mondatok önmagukban nem segítenek, csak bűntudatot keltenek. Jobban működik pl. a „Bent sétálunk, de ha mozogni szeretnél, átmehetünk a folyosóra.” Vagy: „Most halkabban kell beszélni, de ha valamit izgatottan akarsz elmesélni, kimehetünk a másik szobába.” A gyerek érzi: nem ő a probléma, hanem a helyzet illemszabályai.

4. Adj neki magyarázatot a saját működésére

Ha egy gyerek megérti, hogy pl. a nem elég dopaminja miatt nehéz neki figyelni, tervezni, várni vagy váltani, akkor nem azt éli meg, hogy hibás.
Ilyenkor nem „én vagyok béna”, hanem „az agyam így működik, és tanulok vele bánni”. Ez az önbizalom alapja.

5. Használj empatikus keretet

Két verzió között óriási különbség van: „Miért nem tudsz már egyszer időben elkészülni?”, illetve „Látom, ma nehezen indult a reggel. Segítsek összeszedni a lépéseket?” A gyerekben nem indul be a szégyenreakció, sokkal inkább az együttműködés.

6. Mondd ki, hogy a hibák rendben vannak

Az ADHD-s gyerekek gyakran túlreagálják a hibáikat, mert megszokták, hogy ezért mindig jön valami kellemetlen visszajelzés. Érdemes időről időre kimondani: „Nincs baj, ha hibázol.”, „Mindannyian szoktunk tévedni.” vagy „A hibákból tanulunk, ez teljesen oké.”

7. Dicsérj konkrétan és gyakran

Ne azt mondd: „Ügyes vagy.” Hanem: „Nagyon tetszett, ahogy megpróbáltad újra.”, „Szuper volt, hogy szóltál, mielőtt elfáradtál.” vagy „Észrevettem, mennyit dolgoztál érte.” Ez az önbizalmat építi, nem pedig a teljesítménykényszert.

Konzultációs vagy coaching időpontért keress bizalommal Messengeren, a kaoszklan@gmail.com emailcímen vagy a +36305008227 telefonszámon.
Te is lehetsz büszke szülő.

23/11/2025

Pipiskedés – a lábujjhegyen járás elfeledett üzenete

Sokan mosolyognak rajta, ha a gyerek pipiskedve jár, vagy ha a tornatanár felszólít: „lábujjhegyen, körbe-körbe!”. Pedig ez a mozdulat sokkal többről szól, mint egyszerű játék vagy fárasztó gyakorlat. A talpunk első érintkezése a talajjal, amikor kisgyerekként először próbálunk felállni, gyakran a pipiskedésből indul. Ez az ösztönös kapcsolatfelvétel a földdel, amelyben rengeteg idegvégződés aktiválódik a láb elülső részén, olyan üzeneteket küld a testünknek, amelyek befolyásolják a tartásunkat, az egyensúlyunkat, és hosszú távon a járásmódunkat is.

Miért fontos a pipiskedés?
A láb elülső részének megterhelése nemcsak az izmokat edzi, hanem a finom idegi kapcsolatokat is erősíti. Amikor lábujjhegyre emelkedünk, a boka körüli izmok aktívabbá válnak, a talpboltozat dolgozni kezd, és ezzel hozzájárulhatunk a süllyedéses problémák megelőzéséhez. Ilyenkor a test folyamatosan egyensúlyt keres, a gerincig feljutó idegpályákon keresztül jeleket küldve a központi idegrendszernek. Ez a „mikrotréning” hosszú távon javíthatja a stabilitást, a testtartást, sőt még a koncentrációt is.

Miért lett mégis mumus?
Talán azért, mert sokan a pipiskedést fárasztónak, kényelmetlennek érzik, vagy mert összekötik bizonyos mozgásproblémákkal (például ha a gyermek állandóan lábujjhegyen jár, az már jelezhet fejlődési eltérést). A pedagógiai gyakorlatban sokszor kényszerként jelent meg – „már megint pipiskedni kell” –, így elvesztette azt a játékos, ösztönös üzenetet, amit eredetileg hordozott: a test és a talaj természetes kapcsolatának megélését. Pedig ha helyesen gyakoroljuk, egyfajta gyakorlati földelési forma lehet, ami újra összehangolja a mozgásunkat a gravitációval.

A helyes és helytelen mozgásminták kapcsolata
A járásunk szokásaink lenyomata. A rossz testtartás, a gyenge izomzat, vagy a folyamatos ülő életmód torzíthatja az alapmintákat. A helytelen cipőválasztás – túl szoros, túl puha vagy magas sarkú – tovább fokozza ezt. Ha a sarok túl nagy hangsúlyt kap, a talp elülső része „elszunnyad”, a boltozat süllyed, a boka befelé vagy kifelé dőlhet. Ez pedig nemcsak a láb formáját, hanem az egész test tengelyét megváltoztatja: térdfájás, csípőprobléma, derékpanasz lehet a következmény.

Ezzel szemben a rendszeres pipiskedés – mértékkel, tudatosan – újra felébreszti azokat az idegi és izomkapcsolatokat, amelyek a helyes járást támogatják. Amikor lábujjhegyen állunk, megtanuljuk, hogy a test súlya nemcsak a sarokban, hanem elöl is biztonságosan eloszlatható. Ez egyben a járás rugalmasságát is visszaadhatja.

Érdekességek a pipiskedés világából

A balett táncosok egyik alappozíciója a lábujjhegyen állás, ami nemcsak művészi mozdulat, hanem komoly idegrendszeri edzés is.

Egyes kutatások szerint a lábujjhegyen járás aktiválja a láb reflexzónáit, így indirekt módon a belső szervekre is hatással lehet.

A modern cipők világa sokszor „kikapcsolja” a talpunk első részét – nem véletlen, hogy a mezítlábas cipők mozgalma újra a természetes, gördülő járást szeretné visszahozni.

Mit tehetünk a mindennapokban?
Nem kell extrém gyakorlatokra gondolni. Elég, ha otthon néha mezítláb végigpipiskedünk a szobán, vagy fogmosás közben pár másodpercre lábujjhegyre állunk. Ez apróságnak tűnik, de hosszú távon erősíti a bokát, a talpboltozatot, és emlékezteti a testet arra, hogy a járás nem csak a sarok léptetése, hanem egy sokkal teljesebb, összetettebb mozgásforma.

A kép forrása az internet.

22/11/2025

19/11/2025

SZAKÉRTŐI JAVASLATOK

A sajátos nevelési igényű gyerekek szakértői véleményének végén szerepelnek a szakértői javaslatok. Bár a neve azt sugallja, hogy ezek "csak" javaslatok, valójában ezek betartása kötelező.

Tehát, ha egy gyereknek több időt, kevesebb feladatot, valamilyen eszköz használatát, alternatív számonkérési lehetőséget stb. ír elő a szakértői véleménye, azt nem kérdőjelezhetjük meg.

Akkor sem, ha a gyereknek jó, netalán kiemelkedő képességei vannak. Akkor sem, ha úgy tűnik, hogy "csak egy kicsit jobban kellene figyelnie", vagy "csak meg kellene erőltetnie magát, vagy többet kellene gyakorolnia, és akkor menne neki".

Nem. Nem menne. Ezeknek a gyerekeknek azért biztosít a köznevelési törvény többletjogokat, mert így lehet a helyzetük némileg méltányosabb.

Az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanolyan feltételeket biztosítunk. Azt jelenti, hogy méltányosan járunk el, azaz, akinek szüksége van rá, annak különböző támogatásokat nyújtunk.

Higgyétek el, ezen a téren bőven van még tennivalónk, az a néhány könnyebbség, amit az iskolában megkaphatnak, a minimum minimuma...

15/11/2025

„De hát ez nem fair…” – Tényleg nem?

Néha elhangzik:
„Miért könnyítünk neki?”
„Miért van itt, ha nem bír ugyanannak az elvárásnak megfelelni?”
„Ez kiszúrás a többi diákkal.”

De nézzük meg, mi is történik valójában:

A neurodivergens tanulók nem kevesebbek, hanem másképp működnek. A támogatásuk nem előny, hanem ALAPVETŐ FELTÉTEL (amit biztosítanunk kell) ahhoz, hogy esélyük legyen kibontakozni ugyanabban a térben, ahol a többségi tanulók is haladnak.

A cél nem az, hogy kevesebbet várjunk el, hanem hogy más eszközökkel, más tempóban tudják megmutatni, mire képesek.
Ez nem kivételezés – ez méltányosság. Az igazi igazságosság nem egyformaságot jelent, hanem azt, hogy mindenki azt kapja, amire szüksége van.

És hogy miért fontos ez?

Mert minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Ez azt is jelenti, hogy jelentős a szerepünk abban, hogy a diákunk milyen emberként éli meg magát a kezeink között. Nem mindegy, hogy folyamatos kudarcélmény éri, mert az iskola nem alkalmazkodik a speciális szükségleteihez, vagy megfelelő támogatás mellett meg tudja élni, hogy értékes és kompetens ember.

12/11/2025

Kislányok a csendben: lehet-e a szeletív mutizmus korai jelzője az autizmusnak a lányok, nők esetében?

Egyszer az egyik egyetemi tanárom azt mondta: a jó tudományos cikk olyan, mint a jó vicc: a végén van valami csattanó. Napjaink tudományos robbanásában naponta születnek az autizmusról szóló, fontos és kevésbé fontos cikkek, szinte lehetetlen őket követni. Az igazán csattanós ritka közöttük. Nem baj ez, attól még a tudomány fejlődik.

Ritka kivételek egyike Hagit Nagar Shimoni, Efrat Zilbershot Fink és Yael Leitner cikke az izraeli Marot Autizmus Központból, mely egyszerűen, de olvasmányosan feszeget egy témát, amivel nagyon fontos foglalkoznunk: a lányok autizmusát.

A lányok autizmusának felismerése világszerte nehézséget okoz: kevesebb a feltűnő, „klasszikus” tünet, gyakoribb a szociális maszkolás, és a szorongásos zavarok – köztük a szelektív mutizmus (SZM) – gyakran elfedik a háttérben rejlő autisztikus jellegzetességeket.

Hagit Nagar Shimoni, Efrat Zilbershot Fink és Yael Leitner essetsorozatukban négy, jó intellektuális képességű lányt követtek: mindannyiuknál kora gyermekkorban szelektív mutizmus jelent meg, később pedig autizmus spektrum zavar (ASD) diagnózist kaptak.

A cikk tanulsága egyszerű és fontos: ha óvodáskorban tartós, helyzetfüggő „némaságot” látunk egy kislánynál, érdemes az ASD finom jeleit is célzottan vizsgálni.

Miért kihívás a lányok sutizmusának felismerése?

1. Maszkolás és kompenzáció: a lányok gyakran utánozzák társaik viselkedését, „szabálykövetéssel” és csendes visszahúzódással kompenzálnak.

2. „Normatív” érdeklődések: a beszűkült érdeklődések is tűnhetnek társadalmilag elfogadott hobbinak (pl. állatok, rajz, kézműveskedés), így kevésbé keltenek gyanút.

3. Szorongás kerül az előtérbe: amikor a klinikai képben az SZM áll az első helyen, az ASD könnyen háttérbe szorul.

Kik szerepeltek az esettanulmány-sorozatban:

1. Orly (álnév), 7 éves

• SZM-diagnózis életkora: 4,5 év.
• ASD-diagnózis életkora: 7 év.
• Beutalás oka: tartós szociális/kommunikációs nehézségek, szelektív beszéd, repetitív viselkedés, szenzoros érzékenység; tananyagértés mellett csekély társas bevonódás.
• Korai fejlődés: császármetszés 38. hétre, 2900 g; késői járás (>2 év), gyógytorna; első szavak >2 év; szobatisztaság 3 évesen.
• Családi háttér: négy gyermek közül a harmadik; egyik testvér autista.
• Korai szociális/érzelmi jellemzők: óvodában kifejezett SM (csak kiválasztott személyeknek beszél), kerülte a társas helyzeteket, szeparációs szorongás.
• Jelen működés: szorgalmas, felelősségteljes, de társas helyzetekben bizonytalan; szelektív beszéd, alig kezdeményez, szemkontaktust kerüli; kézlebegtetés, rigid rutinok, zaj- és textilérzékenység; intenzív érdeklődés: rajz, művészet.
• Mérések: IQ > 90; ADOS-2 = 15 (küszöb 7–8); SCQ = 24 (küszöb 15); ABAS-II általános adaptív = 53 (nagyon alacsony).
• Orvosi/pszichológiai észlelések: kifejezett SM, nonverbális kommunikációs nehézségek, repetitív, nem kölcsönös funkcionális játék; vizsgálaton nem beszélt, szemkontaktussal kommunikált; képzeletjáték nincs, konkrét kártyajátékok; kifejezett „piszok” miatti distressz.
• Diagnózis: ASD.

2. Betty (álnév), 12 éves

• SZM-diagnózis: óvodáskor (kb. 4–5 év).
• ASD-diagnózis: 12 év.
• Beutalás oka: tartós szociális/kommunikációs nehézségek, szelektív beszéd, restriktív érdeklődés, szenzoros érzékenység; friss depresszió- és szorongástünetek, auditív hallucinációk; gyenge adaptív működés.
• Korai fejlődés: 34. hétre született, 2000 g; járás 1 év körül; két nyelv (orosz, héber), SZM mindkettőben; enyhe beszédkésés; szobatisztaság 90; ADOS-2 = 13; SCQ = 12 (küszöb 15); ABAS-II = 42 (nagyon alacsony).
• Orvosi/pszichológiai észlelések: részleges szemkontaktus, limitált mimika; alapvető mentalizáció jó, de komplex szociális helyzetek megértése gyenge; absztrakt nyelv nehézségei; „tic-szerű” orrmozgások; macska-téma perseveráció; szókeresési és grammatikai nehézségek.
• Diagnózis: ASD.

3. Gali (álnév), 10 éves

• SZM-gyanú/diagnózis: óvodáskor (3–4 év).
• ASD-diagnózis: 10 év.
• Beutalás oka: tartós szociális kihívások, szelektív beszéd, repetitív viselkedés, szenzoros érzékenység, rigid rutinok; korlátozott kortárskommunikáció, érzelemszabályozási nehézségek.
• Korai fejlődés: 39. hét, 2900 g; járás 14 hónap; kerékpározni nem tud; enyhe ügyetlenség, ergoterápia; beszédfejlődés tipikus, regresszió nélkül; szobatisztaság 2 év.
• Család: öt testvér közül a harmadik; három testvér autista.
• Jelen működés: babajáték, zajérzékenység, rigid napirend; komplex szociális helyzetek megértése gyenge; minimális kortárskapcsolatok; nagyon halk hang.
• Mérések: IQ > 90; ADOS-2 = 13; SCQ = 19.
• Orvosi/pszichológiai észlelések: intermittáló szemkontaktus, limitált mimika; arc/nyak/váll ismétlődő mozgásai; játék merev, strukturált; szorongás magas, anyától nem válik el; fejmozdulatokkal kommunikál; „lámpalázról” suttog.
• Diagnózis: ASD.

4. Dorit (álnév), 14 éves

• SZM-diagnózis: 3 évesen.
• ASD-diagnózis: 14 év.
• Beutalás oka: szelektív mutizmus, szociális visszahúzódás, szenzoros érzékenység, rigid viselkedés, limitált kortárskapcsolatok – jó tanulmányi teljesítmény mellett.
• Korai fejlődés: 42. hét, 3200 g; járás 18 hónap; biciklizni csak 13 évesen tanult meg; enyhe motoros késések, óvodáskorban koordinációs terápia; első szavak 2 évesen, regresszió nélkül.
• Család: hat testvér közül a második; négy testvér autista/szorongó.
• Korai jellemzők: 3 éves kortól kifejezett szociális szorongás és SZM; idegenek elől elbújt; óvodában visszahúzódó, csoportból kimarad, nincs barátság.
• Jelen működés: jó tanuló, de nem kér segítséget; önállóságban elmaradás; fiatalabbakkal szívesebben van; beszűkült érdeklődés (gyöngyfűzés, rajz); zajérzékenység; rigid rutinok és étkezési szokások.
• Mérések: IQ > 90; ADOS-2 = 20; SCQ = 28; ABAS-II = 43 (nagyon alacsony).
• Orvosi/pszichológiai észlelések: intermittáló szemkontaktus, limitált mimika; erős ragaszkodás a rutinhoz; komplex szociális helyzetek megértése nehéz; magas szorongás, minimális válaszok, magányos aktivitás.
• Diagnózis: ASD.

A négy eset hasonlóságai

• Szelektív mutizmus: mindegyik esetben kisgyermekkorban jelentkezett, és gyakran szorongásos zavarként/SZM-ként diagnosztizálták, nem pedig ASD-ként.

• Késleltetett ASD-diagnózis: az autizmus diagnózisa jellemzően később született meg, sokszor serdülőkorban; az SZM diagnózisa megelőzte az ASD azonosítását.

• Családi háttér: mindegyik résztvevőnek volt autista testvére.

• Szociális nehézségek: gyenge kortárskapcsolatok, kevés kezdeményezés, strukturált/egyéni helyzetek preferálása.

• Kognitív működés: IQ > 90, ugyanakkor adaptív működés (különösen szociális domén) sérült.

• RRB: rigid rutinok, repetitív mozgások, beszűkült érdeklődések.

• Szenzoros érzékenységek: zaj/textil stb.

• Szorongás és autizmus együttjárása: több esetben komorbid szorongás/depresszió.

• ADOS-2 küszöb: mind a négy lány meghaladta az autizmus besorolási küszöbét – ez ellentmond korábbi adatoknak, amelyek szerint normál IQ-jú lányok gyakran a küszöb alatt teljesítenek.
Különbségek

• ASD-diagnózis életkora: 7–14 év között változó.

• Nyelvi fejlődés: egyeseknél (Orly, Dorit) késés, másoknál (Gali) tipikus.

• Szociális károsodás súlyossága: mély visszahúzódástól (Orly, Dorit) a szűk, de létező baráti körig (Betty).

• Komorbiditások: ADHD, tanulási zavar, depresszió változóan.
Restriktív érdeklődések természete: állatok (Betty), kézművesség/művészet (Dorit) stb.

Diagnosztikai kihívások lányoknál

• Differenciáldiagnosztika: idősebb gyermekeknél neurológiai és pszichiátriai kórképekben való jártasság szükséges; sok az átfedő kommunikációs tünet.

• Életkori sajátosságok: az autizmus megjelenése idősebb gyermekeknél eltérő lehet.

• Nemi sajátosságok és maszkolás: lányok gyakrabban „álcázzák” vagy kompenzálják autista jellemzőiket, ezért a sztenderd eszközök aluldetektálhatnak.

• Pszichés komorbiditás: szorongás, depresszió, SZM – egymást is elfedhetik.

ADOS-2 mintázatok: bár sok lány a küszöb alatt teljesít, esetsorozatunkban mind a négy a küszöb felett volt, ami finom értelmezést igényel az ADOS-2 használatakor.

Mit talált a vizsgálat?

Korai SZM → későbbi ASD: a négy lány mindegyikénél az SZM jelent meg előbb, az ASD diagnózis csak később született.

Ép intelligencia, sérültebb adaptivitás: az IQ mindvégig átlagos, a mindennapi önállóság és szociális alkalmazkodás mégis gyengébb.

Szenzoros és rugalmatlansági jegyek: zaj- és tapintásérzékenység, rutinokhoz ragaszkodás, ismétlődő mozgások – gyakran finom, „alacsony zajszintű” formában.

ADOS-2 küszöb felett: mind a négy lány autizmus-tartományban teljesített egy vezető sztenderdizált mérőeszközön, ami rámutat: a finom női fenotípus nem zárja ki a teszt-pozitivitást, de tudatos, célzott vizsgálat kell.

Gyakorlati kimenetek:

• SZM mint korai marker tudatosítása: kognitívan ép lányoknál a korai SZM felvetheti a későbbi ASD lehetőségét; korai, célzott értékelés szükséges.

• Kettős fókuszú intervenció: az ASD- és az SZM-tünetek egyaránt célpontok; szociális/adaptív készségek fejlesztése, szorongáscsökkentés, kommunikációtámogatás; SZM-kezelésben viselkedésterápiák, gyógyszeres és integrált megközelítések; ASD-ben egyéni/csoportos terápiák, szülőképzés, megfelelő oktatási környezet.

• Nemi különbségek figyelembevétele: finom/atipikus női fenotípusra érzékeny diagnosztikai keretek biztosítása.

• Átfogó szakmaközi értékelés: több szakember, több eszköz, a korai és a jelenkori klinikai kép integrálása, megbízható diagnózis és célzott javaslatok érdekében.

A bejegyzés végén bennem ismét felmerül a kérdés: más-e a lányok autizmusa? Lehet. A véleményem szerint más, de ezt egyelőre nehéz számomra is megfogalmazni, miért. Sok mindent meg kell még ismernem, tapasztalnom.

A lányok csendje nem mindig „hiszti” vagy „válogatott makacsság” – lehet a szorongás és neurodiverzitás összetett, finom jelzése is. Ha időben felismerjük, oldható a szorongás, támogatható a kommunikáció és a szociális részvétel.

A lányoknál különösen figyeljünk a szelektív mutizmusra, mint az autizmus lehetséges korai jelzőjére, és kérjünk, végezzünk olyan komplex vizsgálatot, amely számol a női autizmus jellegzetességeivel. Mert ők akár a szelektív autizmust, akár az autizmust nőként élik meg: érzékenységgel és sokszor szorongással.

Forrás: Nagar Shimoni, H., Zilbershot Fink, E., & Leitner, Y. (2025). The clinical phenotype of early selective mutism and later autism spectrum disorder in girls: A case series analysis. Children, 12, 237.

10/11/2025

10/11/2025

Mindig elmesélem a hallgatóknak azt a régi-régi kutatást, amiben véletlenszerűen kiválasztottak néhány diákot, akikről azt állították, hogy kiemelkedő fejlődés várható náluk – anélkül, hogy ezt a mérések igazolták volna. Később újra felmérték őket, és kiderült: ezek a gyerekek valóban jobban fejlődtek, mint társaik. A magyarázat egyszerű: a pedagógusok másként viszonyultak hozzájuk, mert elhitték, hogy bennük több van.

Ezt nevezik Pügmalión-effektusnak – amikor a pozitív elvárás, a bizalom és az érzelmi támogatás életre kelti a rejtett képességeket. A gyerekek fejlődése tehát nemcsak adottság kérdése, hanem nagyban függ attól is, hogyan tekintünk rájuk.

"Mindössze" ennyi múlik rajtunk, pedagógusokon. Elég nagy felelősség! Használjuk jóra!

Remélem, Takács tanár úr megbocsájtja nekem, hogy ehhez a Tőle amúgy független tartalomhoz is a közös fotónkat teszem, de egyszerűen imádom ezt a képet.
Gábor Farkas köszönöm! 🥰