Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 08:00 - 18:00 Kedd 08:00 - 18:00 Szerda 08:00 - 18:00 Csütörtök 08:00 - 18:00 Péntek 08:00 - 18:00

Feketéné Enikő - Kineziológus Miskolc

Kezdőlap
Magyarország
Miskolc
Feketéné Enikő - Kineziológus Miskolc

Touch for Health (I.-IV.) Proficiency
Brain Gym 101
One Brain

16/02/2026

BŰNÖS! - hangzik sokszor az ítélet!

Gyermekként a szüleinkre, mint istenekre tekintünk.
Aztán, ahogy telik az idő súlyos ítéletet fogalmazunk meg róluk:
“Anyám soha ….”
“Apám állandóan … “
“Az én szüleim egész gyermekkoromban …”

Amikor pedig elkezdünk egy kicsit jobban ránézni a dolgokra, egy nagy lufit kipukkasztunk:
“Hoppá, anyám nem rendmániás, csak féltette a káosztól az életét!”
“Apám nem menekült a munkába, hanem így mutatta ki a törődést!”

Szóval nem kell idealizálni, se haragudni – csak látni emberekként.
Szeretni nem kötelező, de értékelni azt, amit adtak, az már a mi felnőtt szabadságunk.
És lássuk be, mi sem vagyunk tökéletesek – és ez így jó!

13/02/2026

„Nem attól trauma a trauma, ami történt velünk, hanem attól, ami annak hatására BENNÜNK történik.”

Két gyerek felel az iskolában.
Mindkettő hibázik.
Tanár: „Ez most gyenge volt.”

Az egyik hazamegy:
– Oké, majd gyakorlok.

A másik hazamegy:
– Én béna vagyok.
– Inkább többet nem jelentkezem.

Ugyanaz a helyzet.
DE más a belső megélés.

👉 A trauma nem mindig dráma.
Sokszor egy aprónak tűnő élmény,
ami belül letesz egy követ a szívedre.

Gyerekként néhány rövidke mondat;
„Ne sírj.”
„Ne hisztizz.”
„Ez nem nagy dolog.”

Lehet, tényleg nem volt „nagy” dolog.
De benned megszületett az ítélet:
– Az érzéseim nem számítanak.
– Jobb, ha csendben maradok.

És ezt visszük magunkkal felnőttként is.
Munkahelyre. Párkapcsolatba. Szülőségbe.

De van egy jó hírem:

Ha a trauma benned történt,
a gyógyulás is benned tud megtörténni.

Nem kell újraélni a múltat.
Nem kell hibáztatni senkit.
Nem kell nagy ügyet csinálni abból, ami volt.

Elég megérteni:
akkor, ott, elhittél magadról valamit.

DE ma már dönthetsz máshogy.

Én nem azt keresem, mi volt a legnagyobb dráma.

Hanem azt:
👉 mit hittél el magadról akkor.
👉 milyen érzést nyomtál el.
👉 milyen belső mondat fut azóta is a háttérben.

Mert a külső történet csak a szikra.
A belső reakció az, ami lángra kap.

Ha magadra ismertél, tudd:
nem vagy túlérzékeny.
nem vagy gyenge.
nem vagy „drámai”.

Egyszerűen volt egy pillanat,
amikor a lelked így próbált túlélni.

És ez rendben van.

De nem kell örökké így maradnia.

13/02/2026

“Meddig kell még várni, hogy a dolgok jobbra forduljanak?
“Ha csak várunk, akkor sokáig!”

12/02/2026

Szorongás, pánik…

Olyan, mint egy váratlan vihar egy napsütéses napon.
Nem kér engedélyt. Nem szól előre.
Egyszer csak ott van — a testedben, a mellkasodban, a gondolataidban.

A szíved vágtázni kezd.
A levegő hirtelen kevés lesz.
A világ beszűkül.
Te pedig csak állsz ott, és nem érted: mi történik velem?

– Leszállsz a buszról, mert úgy érzed, megfulladsz.
– Felhívsz valakit, csak hogy hallj egy emberi hangot.
– Egy rendezvényen automatikusan a mentőautót keresed. (Biztos, ami biztos.)
– A bolt közepén hagyod a bevásárlókocsit — a tejföl még várhat.
– Fejben folyamatosan térképezed: ki segítene, ha most rosszul lennél?

Sokkal többen élnek ezzel nap mint nap, mint hinnéd, habár ebből kívülről semmi nem látszik.
Belül viszont az egész világod reng.

Ha magadra ismertél, szeretném, ha most egy pillanatra megállnál.

Nem vagy gyenge.
Nem vagy „túl érzékeny”.
Nem vagy elátkozva.
És főleg: nem vagy egyedül.

A szorongás nem az ellenséged.
Csak egy jelzés. Egy túlterhelt idegrendszer segélykiáltása.

Egyszerűen csak valami túl sok volt.
A tested pedig jelez.

És a jó hír?

A vihar elcsendesíthető.
A tested megtanítható újra biztonságban lenni.
Az egyensúly visszatalál hozzád.

A kineziológia ebben segít — finoman, mélyen, lépésről lépésre.

11/02/2026

Hallod is, amit mondasz?

Hányszor mondjuk a gyereknek:
– „Tedd le a telefont!”
– „Feküdj le időben, pihend ki magad!”

A szüleinknek:
– „Ne aggódj annyit!”
– „Vigyázz jobban magadra!”

A barátainknak:
– „Lazíts már!”
– „Ne foglalkozz hülyeségekkel!”

Tanácsok.
Szeretetből.
Aggodalomból.
Törődésből.

És közben…

Mi mikor tesszük le a saját „telefonunkat”?
Mikor fekszünk le időben?
Mikor hagyjuk abba az aggódást?
Mikor engedjük meg magunknak, hogy ne cipeljünk mindent és mindenkit?

Olyan nagylelkűen osztjuk a gondoskodást kifelé.
Befelé valahogy mindig szűkmarkúbbak vagyunk.

Kérlek, néha hallgasd meg a saját tanácsaidat.
És ne csak mondd… fogadd is meg őket.

Te is megérdemled azt a figyelmet, pihenést és gyengédséget, amit másoknak olyan természetesen adsz.

09/02/2026

Szeretnéd, hogy megváltozzon a férjed/
feleséged/ gyermeked/ szüleid?
Így csináld!

Ugye volt már olyan helyzet az életedben, amikor kénytelen voltál suttogva felvenni a telefont? 🤔
(Alvó babával a kezedben, értekezleten laptop mögé bújva, esetleg órán …)

Ilyenkor megfigyelhetted, hogy a hívő fél is automatikusan suttogóra fogja - holott ez az ő esetében teljesen indokolatlan.

Mi is történt?
Te suttogtál.
A másik - anélkül, hogy tudná az okát - azonnal alkalmazkodott hozzád. Változott.

Valahogy így van ez a viselkedés egyéb oldalaival is.

Ha türelmesebb vagyok - a partnerem is az lesz.
Ha kedvesebb vagyok - több kedvességét kapok.
Ha kiegyensúlyozott vagyok - a környezetem is egyensúlyba kerül.

Szóval, most megsúgom neked:
Változz, hogy változtass!

(A gégegyulladás okán suttogásban - és némaságban - töltött hétvége emlékére…)

05/02/2026

MOST LEBUKTÁL!

Szereted te egyáltalán önmagad?
Akárhányszor teszem fel ezt a kérdést a velem szemben ülőknek, mindig zavart csend vagy néhány néma könnycsepp a válasz.

Valószínűleg, te is simán mondasz olyat magadnak, amit a szomszédodnak/barátodnak/(szeretettebb) családtagodnak soha!

Ha ők azt mondják: “Jaj, elrontottam!”, te rögtön igyekszel megnyugtatni: “Semmi gond, mindenkivel megesik!”

De ha te rontasz el valamit?
“Na, persze, hiszen én vagyok a világ legbénábbja!”

És ha valaki megdicsér?
Te: “Á, csak a véletlen műve.”
De ha te bókolsz másnak, vagy dicsérsz valakit, akkor az sokszor szívből jön!

Miért könnyebb másokkal kedvesen bánni, másoknak segíteni, pihenést javasolni (és esetleg a lehetőségét biztosítani is), mint magunknak?

Amíg másokkal napokat, órákat töltünk és igyekszünk kedvek lenni, addig önmagunkkal - akivel a nap 24 órájában együtt vagyunk - mostohán bánunk.

Szóval itt az idő: kezdjük el úgy szeretni magunkat, mint ahogy másokkal tesszük!
Ha nekik nem mondanád, hogy “Hülye vagy”, magadnak se tedd!

Itt az idő: bánj magaddal kedvesebben, hiszen MEGÉRDEMLED!

02/02/2026

"A legnagyobb felfedezés az emberiség történetében, az, hogy egy személy megváltoztathatja az életét, ha megváltoztatja a hozzáállását." (William James)

01/02/2026

Te döntesz!
Minden. Egyes. Nap.

Arról, hogy mire helyezed a fókuszt az életedben, mit táplálsz.
Mert amire a figyelmed fordítod, az fog "növekedni". 🌱

Ha egész nap azt figyeled, hogy
– „már megint nincs időm”
– „velem mindig rossz dolog történik”
– „ez úgysem fog sikerülni”

akkor ezek szépen, csendben… megerősödnek.

Viszont ha elkezded táplálni azt, hogy
– "ma egy kicsit jobban voltam"
– "ezt most egész jól megoldottam"
– "nem volt tökéletes, de haladtam"

akkor az is nőni kezd.

👉 A fókusz olyan, mint egy hangerőgomb.
Amin rajta hagyod a kezed, az hangosabb lesz.
A többi pedig… halkul. Aztán egyszer csak elcsendesedik.

És igen, elengedni is döntés.
Nem látványos. Nem posztolható. Nem tapsolják meg.

De felszabadít.
Teret csinál.
Levegőt enged be oda, ahol eddig csak „muszáj”, „kell” és „bírd még ki” volt.

Szóval ma csak ennyit kérdezz meg magadtól:
👉 mit erősítek éppen?
És
👉 mit engedek el?

(és mi az, amit ma még nem megy… de holnap talán már igen)

31/01/2026

Sok mindenre nincs ráhatásunk.
De a hozzáállásunkra VAN.
És ez nem motivációs plakát, hanem az igazság!

Lássunk négy különböző hozzáállást. Ismerősök lesznek.

1️⃣ „Ez van.”
Elromlott a kocsi.
Megint késik a gyerek.
A főnök ideges.

👉 „Hát… ez van.”
És ezzel le is zárjuk a témát.
Nincs felelősség. Nincs kérdés. Nincs mozgás.
Ez kényelmes.
Csak közben az életünk is parkolópályán marad.

2️⃣ „Minden ellenem van.”
Ha esik: tuti azért, hogy keresztbe húzza a programunkat!
Ha dugó van: persze, hogy pont most, hogy elkéssek!
Ha valaki nem válaszol: biztos nem vagyok elég fontos!

👉 Itt már az érzelmek is bekapcsolnak – csak épp a körülményekre irányulnak.
Áldozat-üzemmód bekapcsolva. Így leszel "szegény-én".

3️⃣ Önpusztító / önszabotáló verzió
„Tudom, hogy nem tesz jót, de…
– még egy kávé
– még egy pohár bor
– még egy „ma már úgyis mindegy”

👉 Bolond, aki csinálja?
Nem.
Fáradt. Túlterhelt. Kiüresedett.
És próbál valahogy túlélni.

4️⃣ „Majd én megváltoztatom a világot!”
Na itt jön a hős 💪
Megment mindenkit.
Megold mindent.
Viszi a hátán a családot, a munkát, a rokonokat, a szomszéd lelki válságát is.

👉 Csak egy gond ezzel: a világ nem kérte.

Van egy ötödik lehetőség is, amiről ritkábban beszélünk:
🍀
👉 „Nem tudok mindent irányítani. De megnézem, nekem ebben mi a dolgom.”

Nem önostorozás.
Nem hősködés.
Nem vállvonogatás.

Hanem felelősség magamért.
A testemért.
Az idegrendszeremért.
A határaimért.

És innen már lehet változni. Lépésről lépésre.
Nem tökéletesen. Csak egy kicsit tudatosabban.

Ha magadra ismertél valamelyik pontnál –
nem baj.
Mind jártunk ott.

A kérdés csak az: hova szeretnél továbbmenni?

30/01/2026

Péntek esti mini gyakorlat
(nem kötelező. csak ha jól esik.)

Ha lefekszel, és a nap már mögötted van, de te még mindig pörögsz, tedd fel magadnak ezt a 3 kérdést:

1️⃣ Mi volt ma az, ami túl sok volt?
2️⃣ Mi okozott ma stresszt?
3️⃣ Mi lenne most az az egy apró dolog, amitől egy kicsit könnyebb lenne?

Nem kell válaszokat gyártani.
Nem kell megoldani.
Elég, ha észreveszed.

Az idegrendszer néha már attól megnyugszik, hogy végre nem elnyomjuk, hanem meghalljuk.

29/01/2026

Kamasz-kódfejtő 😆

„Visszapofázik.”
„Nem tisztel.”
„Semmi nem jó neki.”

Ezek azok a mondatok, amik gyakran elhangzanak a szülőktől.

Amit viszont ritkábban látunk meg, hogy közben a kamasz
- folyamatosan figyeli magát,
- összehasonlít,
- fél,
- bizonytalan,
- és sokszor fogalma sincs, mit kezdjen azzal, ami benne zajlik.

Az idegrendszere még érésben van.
Az érzelmei gyorsabbak, mint a szavai.
És néha ő maga sem érti, miért robban.

Ez nem jelenti azt, hogy mindent rá kell hagyni.
De azt igen, hogy nem ellene dolgozunk, hanem vele.

És amikor a feszültség nem csak „le van nyomva”, hanem oldódik, akkor a viselkedés is más lesz.

Volt már olyan helyzet, amikor nem a gyereked jelentette a nehézséget …
hanem az egész helyzet?

Cím

Miskolc
3531

Nyitvatartási idő

Hétfő	08:00 - 18:00
Kedd	08:00 - 18:00
Szerda	08:00 - 18:00
Csütörtök	08:00 - 18:00
Péntek	08:00 - 18:00

Weboldal

http://azurkineziologia.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Feketéné Enikő - Kineziológus Miskolc új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Miskolc városában?

Megosztás

Kategória

Egészség/wellness oldal