16/10/2025
🌳Természet🌳
Mit ad nekem a természet?
Békét, megnyugvást, csendet, tisztaságot, felismeréseket.
Egy könnyed séta, egy kicsit nehezebb túra, vagy futás/sport a természetben nagy mértékben hozzájárul az ember nem csak testi, hanem lelki és mentális egészségéhez is.
A fizikai egészségükkel már egyre többen foglalkoznak, azonban a mentális egészség kérdéskörétől még napjainkban is sokan elzárkóznak (bár szerencsére itt is növekszik az érdeklődés).
Nagyon sok jól működő kezelés és terápia van, azonban én most itt a TERMÉSZETRŐL, mint „terapeutáról” szeretnék írni, s azt is olyan formában ajánlom leginkább, mikor nem zsúfolt helyekre és időpontokban megyünk, hanem szinte csak mi magunk (max. pár hozzánk közel álló, egymást kölcsönösen emelő emberek társaságában) vagyunk.
Ugyanis a csendben, a békében tudunk legjobban összekapcsolódni a természettel és saját magunkkal is.
Ahol nem mások folyamatos panaszáradatát és problémáit kell hallgatnunk, meg hogy „milyen sz@r az élet”…hanem észrevehetjük – most ezekben a csodálatos napsütéses őszi időben is – hogy valójában mennyi szépség van körülöttünk, csak sokszor nincs időnk észrevenni, mert bedarál a mókuskerék, és a „mindig több” hajszolása. Aztán elérjük, meglesz szépen lassan (vagy gyorsan) az a „több”, de nem tudjuk élvezni. S azt hisszük a kiút egy újabb „több” hajszolása.
Mi lenne, ha megállnánk egy pillanatra, s ránéznénk arra, amink már MOST van, s HÁLÁSAK lennénk érte?
Mi lenne, ha néha kiszakadnánk a mókuskerékből, nem csinálnánk „nagy dolgokat”, csak elmennénk sétálni önmagunkkal?
Boldogok lennénk?
Tudnánk neki örülni?
Egyáltalán össze tudnánk kapcsolódni önmagunkkal, s a bennünk lévő érzésekkel és gondolatokkal, bármilyenek is legyenek azok?
Vagy pont azért csinálunk mindent is, hogy ne kelljen ránézni és érezni azt, ami van.
A természet ebben sokat tud segíteni.
Ha kinyitjuk a szívünket, elménket, s nem félünk szembenézni azzal, ami van.
Ha esetleg nem tetszik, amit látunk, akkor jöhet a következő lépés (pl. a futás), de ez már egy másik poszt tartalma lesz. 😊
Szeretettel: Ágota
