https://www.facebook.com/656093567584206/

Juhász Rebeka - Pszichológus, Lóval asszisztált coach, Vasad (2025)

17/10/2025

🌿 Sokszor kérdezitek, hogy a foglalkozások csak lóval zajlanak-e.
A válasz: nem feltétlenül.

Mostantól lehetőség van
🧠💻 online pszichológiai konzultációra, önismereti foglalkozásra, illetve
💬👩🏻‍🦰 ló nélküli, pszichológiai/önismereti személyes alkalmakra is.

Ezeken a találkozókon ugyanaz a biztonságos, elfogadó tér vár, mint a lóval asszisztált folyamatokban — csak épp más formában.

Ha úgy érzed, szeretnél elindulni az önismereti úton, de nem a lóval való munka az, amire vágysz, vagy egyszerűen praktikusabb az online tér — ez most neked szól.

📩 Írj bátran, ha szeretnél többet tudni, vagy időpontot egyeztetni.

16/09/2025

„Miért nem fejlődünk, ha nincs biztonság?”

A pszichológiai kutatások szerint az emberi fejlődés alapfeltétele nem a motiváció, nem is a siker utáni vágy, hanem valami sokkal egyszerűbb: a biztonságérzet. 🫶

A biztonságélmény nem luxus – hanem a pszichológia szerint alapvető emberi szükséglet. A Maslow-piramisban közvetlenül a fiziológiai szükségletek után következik, és erősen meghatározza az idegrendszer állapotát.

🔹 Ha biztonságban vagyunk → az idegrendszer „ventrális vagus” állapotban működik: nyugalom, nyitottság, kapcsolódás. Ez az a helyzet, amikor tanulni, szeretni, alkotni tudunk.

🔹 Ha hiányzik a biztonság → a test a túlélés üzemmódját választja: harc, menekülés vagy lefagyás. Ilyenkor nem marad energia a kreativitásra vagy intimitásra – minden a túlélésről szól.

Mitől érezhetjük magunkat biztonságban?
– Külső tényezők: kiszámíthatóság, stabil környezet, testi épség
– Belső tényezők: önszabályozás, megnyugtató rutinok, saját testünk jelzéseinek elfogadása
– Kapcsolatokban: amikor érezzük, hogy a másik elfogad minket, figyel ránk, és nem kell „védekezni” mellette

🌱 Gyakorlat: állj meg ma egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól:
– Hol érzem most biztonságban magam?
– Ki az az ember, akinek a jelenléte megnyugtat?
– Mit tudok tenni magamért, hogy ezt az érzést megteremtsem a mindennapjaimban?

💌 A biztonságérzet nem állandó állapot, hanem egy élmény, amit újra és újra meg lehet találni – először apró pillanatokban, majd egyre gyakrabban. És ez az alap, amire minden más épül.

14/09/2025

💔 Trauma és kapcsolatok – hogyan hat a kötődésre és kommunikációra?

A traumák nemcsak bennünk hagynak nyomot, hanem a kapcsolatainkban is. Nem véletlen, hogy sok embernél, aki nehéz életeseményeken ment keresztül (pl. bántalmazás, veszteség, elhanyagolás), a közelség és a bizalom egyszerre vágyott és félelmetes élmény.

📌 Miért van ez így?
A trauma megzavarja az idegrendszer természetes biztonságérzetét. Ha a múltban fájdalom ért minket, az agy és a test „megtanulja”, hogy a közelség veszélyt hozhat. Így történhet meg, hogy valaki:
• visszahúzódik, kerüli az intimitást,
• vagy épp túlzottan kapaszkodik másokba, félve az elhagyástól.

Ezek a minták kötődési stílusokban jelennek meg (biztonságos, szorongó, elkerülő, ambivalens), amelyek erősen meghatározzák, hogyan kommunikálunk, vitázunk, vagy hogyan bízunk meg egy kapcsolatban.

📌 Kommunikációs hatások
• Gyakori félreértések („biztos haragszol rám”, „úgyis elhagysz”).
• Nehézségek a határok kijelölésében.
• Túlzott érzékenység a visszajelzésekre.

📌 Mit lehet tenni?
1. Önismeret – felismerni a saját mintáinkat: mennyire bízunk másokban, mennyire tudunk közel engedni valakit.
2. Biztonságos kapcsolatok – olyan emberek jelenléte, akik mellett lassan megtapasztalhatjuk: a közelség nem mindig fáj.
3. Terápiás vagy támogató folyamat – a trauma nem csak „fejben él”, hanem a testben is. A gyógyulás gyakran test- és élményalapú úton (pl. trauma-fókuszú terápia, lóval asszisztált önismereti munka) történik meg.

✨ A trauma megváltoztatja a kapcsolódásainkat – de nem örökre. Tudatos munkával új minták alakíthatók ki, amelyekben a bizalom, intimitás és kommunikáció ismét építő és gyógyító erővé válik.

👉 Nálad hogyan jelenik meg ez? Inkább a visszahúzódás, vagy a kapaszkodás jellemzőbb?

12/09/2025

😶‍🌫️ A szégyen pszichológiája – miért olyan nehéz beszélni róla?

A szégyen az egyik legerősebb és legnehezebben hordozható érzésünk. Míg a bűntudat arról szól, hogy „valamit rosszul tettem”, addig a szégyen sokkal mélyebb: „én magam vagyok rossz / kevés / hibás”. Ezért tud olyan bénító és romboló lenni.

📌 Miért nehéz beszélni róla?
A szégyen elszigetel. Amikor szégyent érzünk, ösztönösen elbújnánk mások elől, nehogy kiderüljön, mi zajlik bennünk. Félünk az elutasítástól, attól, hogy mások is úgy látnak majd minket, ahogy mi önmagunkat abban a pillanatban. Épp ezért sokszor csendben hordozzuk, magunkba zárjuk – ami tovább erősíti az érzést.

📌 Hogyan mutatkozik meg?
• állandó önkritikában („soha nem vagyok elég jó”),
• kapcsolati visszahúzódásban,
• testi tünetekben is (pl. arcpirulás, szorító érzés a mellkasban, leblokkolás).

📌 Hogyan lehet oldani?
1. Nevezd meg – ha tudatosítod magadban: „ez most szégyen”, az első lépés a kontroll visszaszerzéséhez.
2. Kapcsolódj – a szégyen csak kapcsolódásban oldódik. Ha valakinek el mered mondani, aki empatikusan reagál, az gyengíti az erejét.
3. Önmagadhoz való viszony átalakítása – a belső kritikus hang helyett gyakorold az együttérző belső párbeszédet.

A szégyen természetes emberi érzés, de nem kell, hogy irányítsa az életünket. Amikor megtanulunk róla beszélni – magunkkal és másokkal –, a legnagyobb erejét veszti: az elszigeteltséget.

👉 Mit gondolsz: te miben érzed leginkább a szégyen hatását az életedben – a kapcsolataidban, a munkában vagy önmagaddal szemben?

11/09/2025

🌿 Amikor a test emlékezik

„Mindig vizsga előtt fáj a gyomrom, pedig tudom, hogy felkészültem.”
„Hiába mondom magamnak, hogy biztonságban vagyok, a szívem mégis hevesen ver.”

Sokan tapasztaljuk, hogy a testünk sokkal erősebben reagál, mint amit az eszünkkel indokoltnak érzünk. Ilyenkor úgy tűnik, mintha a testünk nem hallgatna ránk. Valójában azonban nem ellenünk dolgozik, hanem a múlt tapasztalatai alapján próbál minket védeni.

A trauma nem pusztán egy rossz emlék, hanem a szervezet túlélési mintája, ami mélyen beépül az idegrendszerbe. Az amygdala – az agy riasztórendszere – a legapróbb hasonlóságra is készültséggel reagál, miközben a hippocampus nem tudja megfelelően időbe helyezni a történteket. Így történhet, hogy „Tudom, hogy nincs baj, mégis úgy érzem, mintha lenne.”

Ezért van az, hogy amikor valakinek azt mondjuk: „Nyugodj meg”, az ritkán segít. A szavak a racionális agyhoz szólnak, de ilyenkor a testet az autonóm idegrendszer irányítja – és ott nem a logika számít, hanem a biztonság megélése.

A trauma testi tünetei nagyon sokfélék lehetnek: állandó izomfeszülés, emésztési panaszok, hirtelen szívdobogás vagy éppen érzelmi elzáródás. Ezek nem túlreagálások – a test így próbál minket megóvni.

✨ A gyógyulás kulcsa nem az, hogy elnyomjuk vagy megmagyarázzuk ezeket a reakciókat, hanem hogy megtanuljuk meghallgatni a testünk üzeneteit, és új tapasztalatokon keresztül tanuljuk meg: most már biztonságban vagyunk.

💭 Gondold végig:
– Volt már, hogy a tested előbb jelezte a bajt, mint a fejed?
– Milyen helyzetekben reagál a tested erősebben, mint szeretnéd?
– És mi az, ami segít visszatalálni a nyugalomhoz?

A test emlékezik – de új tapasztalatokkal képes gyógyulni is. És ebben sokszor egy másik élőlény jelenléte, például a ló érzékeny reakciói, különösen nagy segítség tud lenni: mert velük együtt könnyebb megtapasztalni, hogy most már tényleg biztonságban vagyunk. 🌿

10/08/2025

3 egyszerű gyakorlat, ami segít szabályozni az érzéseidet – bárhol, bármikor ☺️

Az érzelemszabályozás nem mindig nagy, drámai lépésekből áll. Sokszor épp az apró gyakorlatok segítenek visszatérni a jelenbe és a saját testi-lelki biztonságérzetedhez.

Íme három egyszerű, mégis hatékony módszer, amit bárhol alkalmazhatsz:

⸻

🔹 1.
5-4-3-2-1 gyakorlat
Ez a módszer segít a “mostban maradni”, különösen akkor, ha elárasztanak a gondolatok vagy érzések.

👉 Nevezz meg magadban (vagy éppen hangosan kimondva):
– 5 dolgot, amit látsz
– 4 dolgot, amit hallasz
– 3 dolgot, amit meg tudsz érinteni
– 2 dolgot, amit érzel (pl. a ruha a bőrödön, a szél)
– 1 dolgot, amit érzel belül (pl. éhség, feszültség, nyugalom)

Ez újrakapcsol az érzékszerveidhez – és lehozza a túlterhelt elmét a test szintjére.

⸻

🔹 2.
Tudatos kilégzés – Légzésszabályozás egyszerűen

👉 Lassan számolj:
– belégzésre 4-ig,
– kilégzésre 6-ig.

Ez a hosszabb kilégzés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami segíti a megnyugvást. 3-4 perc gyakorlás már érezhetően csökkenti a feszültséget.

⸻

🔹 3.
“Talajérzés” – testközpontú lehorgonyzás

👉 Állj meg pár pillanatra, és tudatosítsd:
– hol és hogyan érintkezik a tested a talajjal vagy a székkel?
– érzed-e a súlyodat?
– tudod-e engedni, hogy „tartson” a föld?

Ez a fajta lehorgonyzás biztonságérzetet ad – különösen, ha hajlamos vagy túlagyalni vagy elúszni érzésekben.

⸻

Nem baj, ha először furcsa. Ez nem instant megoldás – hanem gyakorlás, új idegi ösvények kialakítása.

💌 Ha úgy érzed, nehéz egyedül, és szeretnéd, hogy kísérjen valaki ezen az úton, szeretettel várlak személyes vagy lóval asszisztált önismereti folyamatban.

08/08/2025

Mi történik, amikor elborítanak az érzések? – Az érzelemszabályozás idegrendszeri háttere 🧠

Amikor úgy érezzük, hogy „elsodornak” az érzések – például:
– „Úgy érzem, mindjárt felrobbanok.”
az idegrendszerünk próbál egyensúlyra törekedni – csak épp túlterhelt.

Mi történik ilyenkor?

Az emberi idegrendszer háromféleképpen reagál a belső vagy külső fenyegetésre:
1. Harcol – düh, irritáció, kontrollkényszer
2. Menekül – szorongás, túlzott aktivitás, agyalás
3. Lefagy – bezárkózás, érzelemmentesség, fásultság

Ezek nem tudatos reakciók. A testünk dönt így, hogy megvédjen minket. Ezért fordulhat elő, hogy racionálisan tudjuk: „most nem kéne kiabálni”, de mégis megtesszük. A prefrontális kéreg (az agy racionális része) lekapcsol, ha az érzelmi túlfűtöttség elér egy bizonyos szintet.

A gyerekkorunkban megtapasztalt környezet nagyban befolyásolja, hogyan tanuljuk meg szabályozni magunkat. Ahol volt érzelmi biztonság, ott az idegrendszerünk is rugalmasabban reagál. Ahol nem volt, ott gyakran “túlélési stratégiák” maradnak meg felnőttkorra is.

Jó hír:

Az idegrendszer tanítható. Nem visszafordíthatatlan, ha túlműködik vagy túl hamar lekapcsol.
A biztonságos kapcsolatok, az érzelmi jelenlét és a testi alapú módszerek (mint a mozgás, légzés, ritmus, érintés) újrahangolják a szabályozási mintázatokat.

💭 Te melyik reakciót ismered fel magadon legtöbbször: harc, menekülés vagy lefagyás?

06/08/2025

🧠💬 Mi az az érzelemszabályozás, és miért nem tanították meg nekünk az iskolában?

Az érzelemszabályozás nem azt jelenti, hogy elnyomjuk az érzéseinket. Nem azt, hogy nem sírunk, nem vagyunk dühösek, vagy mindig mosolygunk.

A valódi érzelemszabályozás azt jelenti, hogy képesek vagyunk tudatosan jelen lenni az érzelmeinkkel, és megtartani őket anélkül, hogy elborítanának vagy irányítanának minket.

Ez nem veleszületett képesség. Az önszabályozás tanult készség, amit legkorábban a gondozóinktól lesünk el:
– hogyan reagálnak, ha sírunk?
– mit mondanak, ha dühösek vagyunk?
– biztonságos-e az érzelmeinket megmutatni?
– vagy inkább el kell fojtani őket, hogy elfogadjanak?

Ha gyerekként azt tanuljuk meg, hogy a nehéz érzések „rosszak” vagy „terhesek másoknak”, akkor felnőttként is hajlamosak leszünk kerülni őket:
– elbagatellizálni,
– leplezni,
– testi tünetekben „kifejezni” őket (pl. fejfájás, gyomorfeszülés, kimerültség).

Pedig az érzelem nem ellenség. Jelzőrendszer, amely azt mutatja: mi fontos nekünk.
A szabályozás megtanulása nem elnyomást jelent – hanem azt, hogy érzem, amit érzek, és mégis tudok kapcsolódni magamhoz és másokhoz.

💭 Neked mit tanítottak az érzésekről? Meg lehetett mutatni őket otthon, vagy inkább el kellett rejteni?

Ezen a héten az önszabályozásról írok – és arról, hogyan lehet újra tanulni felnőttként azt, ami gyerekként kimaradt.

04/08/2025

„Anyaaa, már megint elvette!”
„Anyaaa, nem adja oda!”
Anya...
Anyaa...
Anyaaaa...

Már reggel feszülten indult a nap, az aprónép nyűgösen ébredt, de hát tudjuk jól, mindenkivel megesik, hogy "ballábbal kel fel". Ilyenkor valójában az idegrendszer még nem kapcsolt át a "biztonságos üzemmódba". A gyerekeknél ez különösen jellemző, mert náluk az érzelmi önszabályozás képessége még fejlődésben van – vagyis egy-egy rossz álom, nyomasztó gondolat, feszültséggel teli előző nap, vagy egy új tapasztalás könnyen kibillenti őket.

Szülőként hatalmas ajándékot adunk,
ha nem elnyomni tanítjuk az érzéseiket, hanem meglátni, megérteni, feldolgozni. Ez az egyik alappillére annak, hogy a gyerekek valódi biztonságban érezzék magukat a világban – belül. És ha ez megvan, akkor az iskolakezdés, ovibeszokás, testvérféltékenység vagy bármilyen új kihívás is könnyebben válik feldolgozható élménnyé, nem szorongást okozó stresszé.

Szóval a mai reggelünk feszült volt, s ilyenkor még a legjobb testvéri kapcsolatban is becsúszik pár súrlódás...

És valljuk be… van, hogy anya is felül a feszültség hullámvasútjára. 😅 S végül az egész kis csipetcsapat együtt tanulja az érzelmek kezelését.

Ma neveket adtunk az érzéseinknek.
A feszültségből így született „Margit”, „Béla”, és „Irén”. Már maga a névkeresés is megmosolyogtatott minket, aztán részletesen megszemélyesítettük ezeket a karaktereket – ki hogyan néz ki, mit mond, hogyan mozog. Végül közösen elküldtük őket nyaralni, egy gyönyörű szigetre. Mázlisták...🤪

Aztán irány a természet...

Az egyik legtermészetesebb, legegyszerűbb és leghatékonyabb érzelmi felszabadító technika a mozgás.
A gyerekek idegrendszere – főleg a kisgyermekkorban – mozgás közben integrálja legjobban az érzelmi ingereket. A fára mászás, mezítlábas fogócskázás, fűben hempergés vagy szalmabálán való szaladgálás nem csak játék:

oldja a stresszt,
segíti a hormonháztartás egyensúlyát,
növeli a szerotonin- és dopaminszintet (azaz a „boldogsághormonokat”),
és fejleszti az idegrendszer érési folyamatait is – például a figyelmet, az önszabályozást, az érzelemkezelést.

Szóval ha egyik reggel nálatok is vendégségbe érkezik Margit, Béla vagy Irén – csak küldjétek el őket szeretettel és legyetek minél többet a szabadban, amikor időtök engedni.
Mozogjátok ki a feszkót, és tanuljátok meg kéz a kézben élni az érzelmekkel. 💛

Amikor egy kisgyermek napirendjét alakítjuk ki, gyakran a legkézenfekvőbb dolgokra figyelünk: mikor egyen, mikor aludjon, mikor legyen a fürdetés. Ezek valóban fontos kapaszkodók — biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtanak.

De mi lenne, ha az érzelmekre is adnánk ugyanekkora figyelmet?

Mi lenne, ha az érzelmek megélésének és elengedésének is meglenne a maga kis napi rutinja? Mert az is tanulható. Már egészen kicsi kortól.

Hisz mondókázni sosem lehet elég korán kezdeni, nem igaz? 😊
A ritmus, az ismétlés, a mozgás és a hang együtt segítik az idegrendszer érését, a kapcsolódást és az érzelmi biztonság kialakulását.

Ezért szeretettel adjuk át nektek a mi kis nyugtató mondókánkat.

Gyakorolhatjátok együtt, akár napindítóként, akár egy-egy nehézebb pillanat után — vagy csak úgy, mert jól esik.

Nyugtató Mondóka

Megállok egy pillanatra,
Szemem behunyva tartva,
Két tenyerem összeérintem, hüvelykujjaimat a mellkasomhoz rögzítem.

Veszek egy jó nagy levegőt... benn tartva magamban számolok: 1,2,3,4,5...
Kifújva a levegőt, minden bánatom tovatűnt.

Megismételem ezt újra... Nagy levegő a pocakomba...
1,2,3,4,5...
Kilégzésre a nyugalom elönt.

Na még egyszer...
Nagy levegő a pocakomba...
1,2,3,4,5...
Kilégzésre a nyugalom elönt.

Lelkem hangja azt súgja,
Ismételjem ezt hangosan:
Szeretetreméltó csoda vagyok...
Szeretetreméltó csoda vagyok...
Szeretetreméltó csoda vagyok...

Képzeletemben most az eső esni kezd...
Ragyogó esőcseppek mossák át a testemet...
A vihar elcsendesedik bennem,
A nap sugara boldogsággal tölt fel engem.
Érzem, ahogy a szeretet tetőtől talpig átjár...
Innentől kezdve megölelem, ki a közelemben kószál.

✨️✨️✨️

Ez a mondóka eredetileg a saját gyerekeimnek íródott — és sok olyan pillanat volt, amikor nekem is segített.

Mert az érzelmi önszabályozás képessége nemcsak gyerekkorban fontos. Felnőttként is éppúgy tanuljuk. És ha ebben mi is egyre ügyesebbek vagyunk, tovább tudjuk adni ezt a mintát.

A tudatos légzés már néhány ismétlés után is képes aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert, ami csökkenti a stresszt és megnyugtatja a testet-lelket.

A két tenyér összeérintése (az úgynevezett "Anjali mudra") nemcsak a testtartást rendezi, hanem segít az önmagunkkal való kapcsolódásban is. Harmonizálja az agyféltekéket, kiegyensúlyozza az idegrendszert, és segít a középpontunkba kerülni.

Ezek az egyszerű, mégis hatékony "gyakorlatok" egy játékos, szeretetteljes módjai lehetnek annak, hogy már kisgyermekkorban elkezdjük megalapozni ezeket a képességeket.

Szerző: Léterő
Kép: Védett tartalom

31/07/2025

Mit tanít a ló a gyerekeknek az önszabályozásról?👧🏼🧒🏻

Sok gyermek nap mint nap küzd azzal, hogy képes legyen kezelni a belső feszültségeit: düh, szorongás, impulzivitás vagy épp túlzott visszahúzódás formájában jelenik meg, hogy valami „túl sok” vagy „túl nehéz”. A lóval asszisztált pszichológiai munka kivételes lehetőséget nyújt arra, hogy ezekkel a kihívásokkal a gyerekek biztonságos, élményszerű és ítélkezésmentes módon dolgozhassanak.

Mi történik pontosan?

A ló, mint érzékeny, nagytestű társállat, rendkívül finoman reagál a gyermek nonverbális jelzéseire – legyen szó a mozgásáról, testtartásáról, energiaszintjéről vagy belső feszültségéről. Ez a biológiai visszacsatolás azonnali, őszinte és nem értelmezhető félre: a ló nem udvariaskodik. Ha a gyerek túl impulzív vagy ideges, a ló elkerüli; ha viszont figyelmes, türelmes és jelen van, a ló kapcsolódik.

Ezáltal a gyerek:

🔹 érzékenyebbé válik a saját testi-lelki állapotaira,
🔹 megtanulja a viselkedéses önszabályozás alapjait (tempó, hangerő, érintés),
🔹 fejlődik a frusztrációtűrése és rugalmassága,
🔹 erősödik a proszociális viselkedés (együttműködés, empátia, vezetés és követés).

Ezek mind az érzelmi és viselkedéses önszabályozás sarokkövei – és különösen fontosak azoknál a gyerekeknél, akik ADHD-val, szorongással, magatartási vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdenek.

A ló mellett tanult készségek hosszú távon is hatnak, mert nem tanított minták – hanem saját élményből született felismerések.

💭 Ha van olyan gyermek a környezetedben, akinek nehézséget okoz az indulatkezelés, a figyelem fenntartása vagy a kapcsolódás másokhoz,
💌 szeretettel várlak egy lóval asszisztált pszichológiai foglalkozáson, ahol a fejlődés játékos, mégis mélyen ható.

Juhász Rebeka - Pszichológus, Lóval asszisztált coach

17/10/2025

16/09/2025

14/09/2025

12/09/2025

11/09/2025

10/08/2025

08/08/2025

06/08/2025

04/08/2025

31/07/2025

Cím

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória