25/04/2025
Az én gyerekemet nem lehet “megjavítani”. Gondoltad már ezt? Annyi, de annyi szakembernél voltatok már, annyi fejlesztést próbáltatok és mégsem csökkentek a dührohamai, a pörgése és a figyelemzavara? Kifejtem a valódi okokat és a megoldást!
Tehetetlennek érzed magad gyermeked nehézségeivel szemben. Ez a "lehetetlen" érzés elveszi az erőd. És így marad minden a régi kerékvágásban: a kimerítő reggelek és esték, a dührohamok a nap végén, a hisztik a boltban, a játszótéren, az agresszió a testvér felé, az engedetlenség... Mindez megterheli a kapcsolatotokat, csökkenti a bizalmat és a szeretet. Ez egy állandó stresszforrás, ami fizikailag és lelkileg is kimerít. Annyira erőtlen vagy, hogy talán már a barátaidtól, a családodtól is elszigetelődsz. És ott a bűntudat is, ami rág belül: vajon mit rontottál el? Miért nem találod a megoldást, a segítséget a gyermekednek?
De tudd, hogy neki sem könnyű. A túlpörgés, az összeomlások, a dührohamok számára is nehéz, kontrollálhatatlan érzések. Talán ő sem érti, mi történik vele, és úgy érzi, egyedül van ezzel a problémával, senki sem érti meg. Az állandó konfliktusok, a szülői, óvónői, tanári elégedetlenség pedig rontják az önbizalmát, az önértékelését. Talán már ő is azt hiszi, hogy "rossz" vagy "hibás". A viselkedése pedig megnehezíti a beilleszkedést, a kapcsolatteremtést.
A gyermek viselkedése azért működik így, mert:
A megmaradt csecsemőkori reflexek automatikus, akaratlan válaszokat váltanak ki. Ezek a reflexek a csecsemőkorban létfontosságúak, de idővel integrálódniuk kellene a fejlettebb mozgásmintákba. Ha ez nem történik meg megfelelően, bizonyos ingerek (pl. hirtelen mozgás, zaj, érintés) a Moro-reflex miatt továbbra is automatikus, gyakran túlzott reakciókat (pl. ijedtség, feszültség, mozgáskényszer) váltanak ki. Ez megnyilvánul túlpörgésben, dührohamokban vagy figyelemzavarban. A folyamatos "riadókészültség" kimeríti az idegrendszert, ami összeomlásokhoz is hozzájárul.
Emellett az izomtónust beállító reflexeknek köszönhetően a gyermekre jellemző a “túlhallás”. Túl sok hanginger jut be az idegrendszerbe szűrés nélkül, ami nagyon hamar kifárad, idegesek, feszültek lesznek a gyerekek.
Az idegrendszer "berögzült" válaszokat produkál, megtanulta ezeket a csecsemőkori reflexekre adott válaszokat, és ehhez tudatos gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy új idegpályák épüljenek ki és a régi válaszok háttérbe szoruljanak. Ilyenek a csecsemőkori reflexek mintái ellen végzett gyakorlatok. Ezek a mozgások ellentétesek a reflex által kiváltott mozgásokkal. Ezáltal az idegrendszernek meg kell tanulnia, hogy felülírja az automatikus reflexválaszokat, és helyette tudatos, kontrollált mozgásokat hajtson végre.
Képzeljük el, hogy van egy rossz szokásunk, mondjuk, idegesen rágjuk a körmünket, amikor stresszesek vagyunk. Ez a körömrágás egy automatikus reakció a stresszre, akárcsak egy csecsemőkori reflex egy bizonyos ingerre. Nem tudatosan döntünk úgy, hogy rágni fogjuk a körmünket, hanem egyszerűen megtörténik. Ha szeretnénk megszabadulni ettől a rossz szokástól, nem elég tudatosan elhatározni, hogy nem fogjuk csinálni. Szükségünk van arra, hogy egy új, ellentétes viselkedést gyakoroljunk a stresszes helyzetekben. Például, amikor érezzük a stresszt, tudatosan elkezdünk egy stresszlabdát nyomogatni, vagy mélyeket lélegezni.
A "reflexminta elleni gyakorlatok" ebben a hasonlatban olyanok, mintha új, tudatos "reakciókat" tanítanánk magunknak a régi, automatikus helyett. Azáltal, hogy ismételten gyakoroljuk az új, kívánt viselkedést (a stresszlabda nyomogatását a körömrágás helyett), az agyunk fokozatosan megtanulja, hogy a stresszhelyzetre ne a régi, automatikus módon reagáljon. Idővel az új viselkedés egyre inkább automatikussá válik, és a körömrágás ösztöne gyengül.
Ezeket a gyakorlatok ki kell egészíti az egyensúlyközpontot érintő feladatokkal, mert erősítik az egyensúlyért felelős idegpályákat, fejlesztik a testtudatot, összehangolják a szenzoros információkat.
A fejlesztési folyamatban kiemelten fontosak a jobb agyféltekét aktiváló gyakorlatok is, hiszen ez az agyféltekénk kulcsszerepet játszik az érzelmek megélésében, feldolgozásában és szabályozásában, valamint a rugalmas gondolkodás és a változásokhoz való alkalmazkodás képességében. Ennek erősítése segít gyermekednek jobban kezelni az érzéseit, nyitottabbá válni. Ahogy telnek a napok, talán te magad is meglepődsz majd, hogy engedékenyebb, szabálykövetőbb, kompromisszumkészebb lesz, sőt, talán még ő is javasol megoldásokat.
Ez a három eszköz számos pozitív változást eredményez a gyermekben a fizikai, gondolkodási, érzelmi és viselkedéses területeken:
- Fizikai: A mozgások simává, összehangolttá és pontossá válnak. Javul a nagymotoros (pl. futás, ugrás, labdajátékok) és a finommotoros készség (pl. írás, rajzolás, gomboldás). A test jobban tud reagálni a gravitációra és a hirtelen mozgásokra, csökken az elesés veszélye. A törzsizmok erőssé és koordinálttá válnak, ami egyenes, stabil testtartást eredményez. A mozgások hatékonnyá válnak, kevesebb energiát igényelnek. Javul a szem követő mozgása, jobb lesz a képi feldolgozás. A gyermek jobban érzi a teste helyzetét a térben anélkül, hogy folyamatosan vizuálisan ellenőriznie kellene.
- Gondolkodási: Az idegrendszer nyugodttá válik, csökken a szenzoros túlterheltség, így a gyermek jobban tud fókuszálni a feladatokra. A jobb figyelem, a koordinált szemmozgások és a hatékony információfeldolgozás megkönnyítik a tanulási folyamatot. A testtudat fejlődésével a gyermek jobban érzékeli a teret maga körül. Ahogy a gyermek idegrendszere érik, úgy fejlődik a prefrontális kéreg működése is. Ez az agyterület felelős a magasabb szintű kognitív funkciókért, beleértve a tervezést és a szervezést, amelyek ezáltal kifinomulttá válnak.
- Érzelmi területen: Csökkennek a hirtelen érzelmi hullámzások, a gyermek szabályozni tudja az érzelmeit, az érzelmi állapotokat felismerni és kifejezni. Az idegrendszer kevésbé reagál túl a környezeti ingerekre, ennek köszönhetően a szorongás és a stressz is megszűnik. A sikeres mozgások és a jobb teljesítmény hatására az önbizalma is megnő.
- Viselkedéses területen: Csökken az impulzivitás, mert gyermek kontrollálni tudja a hirtelen késztetéseit. Nő a türelme. A nyugodt idegrendszer és a jobb érzelemszabályozás megkönnyíti a társas interakciókat, együttműködést. A frusztráció és a belső feszültség csökkenésével megszűnik az agresszív viselkedés. A rugalmas idegrendszer könnyebben alkalmazkodik az új helyzetekhez, ennek köszönhetően is csökken a gyermekben a belső feszültség.
Amire szükséged van, ezt a hármast magába foglaló reflexes válaszok integrálásán, az agyféltekék működésének összehangolásán és a vesztibuláris rendszer fejlesztésén alapuló rendszerszintű mozgásterápia.
Ha te sem találtad eddig a számotokra megfelelő megoldást, lépj be a csoportomba, ahol további edukatív tartalmakat olvashatsz. Kommentben megtalálod ⬇️
Anna
