01/12/2025
Megmenteni vagy lassan veszni hagyni?
10+2 Pontban a Családi élet és Te
1. A túlterheltség mindennapjai
Melyik ujjamat harapjam meg? - mert mindegyik fáj. Így van az ember amikor épp otthon fejetetején a ház, a gyerek akaratos, nem akar tanulni, este ágyba menni játékot összerakni, asztalhoz ülni. Fáradt vagy, elég gyorsan fáradt leszel. Néha érzed igaza van, de nincs erőd hogy odaülj, megnézd elmagyarázd, mert tudod mennyi minden vár még rád aznap. Rendezed a konyhát, szeded össze a szennyest. Elmosogatsz, kirakod a mosogatógépet, mindenhol paca, állandóan újratermelődő tennivaló. Kifogyott a hűtőből a tej, a kedvenc felvágott, a müzliszacskó üres. Visít a nagyobb hogy szekálja a kisebbet... A párod már elment rég a munkába, vagy aludna, mert nemrég jött meg a műszakból. Csendesítsd le a gyereket, erre se vagy képes, pihennie kell. És ez így megy nap mint nap. Ahogy nőnek a gyerekek csak a jelenetek változnak, a feszültségek megoldandó feladatok maradnak.
2. A családról alkotott vágykép és a valóság ellentéte
A legnagyobb elfogultsággal sem mondhatod hogy erre vágytál, amikor a családról a gyerekvállalásról mint a kapcsolatotok megkoronázásáról beszélgettetek. De hát ezek szerint mindenki ezt csinálja. De az mindegy is. A te életedet csak Te érzed, hiába hasonlítgatod bárkiéhez. Sokszor elgondolkozol: jobb türelmesebb anyának kellene lenni, jobb partnernek kellene lenni, de mindegy mert bárhogy osztod is magad, valakinek mindig kevés jut, és magadnak már nem marad belőled szinte semmi. Esetleg amíg a fodrásznál és amikor a körmösnél ülsz. Énidő. De komolyan ez az énidő? Ezt úgyis megcsinálod. Ez olyan mint amikor születésnapra az iskolatáska az ajándék, meg az új porszívó. Hát ezeket ugyan te használod, de úgyis meg kellett volna venni.
3. Időbeosztás, stressz és a mindennapi megfelelés csapdái
Nézz rá az életre: Munka mellett marad valamennyi idő. Ezt az időt osztod meg azok között a dolgok között amennyit vállalsz és az ahhoz tartozó kötelezettségek között. Mindenki túlvállalásban van. Egyrészt valóban sok mindent akar abba kis időbe bepaszírozni ami marad a munka mellett. Másrészt attól, ahogy ezeket a dolgokat csinálja. Ezzel emelkedik a stressz-szint, ami eleve elvonja az energiát belőled. Megfelelni a gyereknek, a széthagyott zoknit összeszedni, hogy úgy eszik, hogy minden a földön, hogy te noszogatod, hogy tanuljon, hogy te rakodsz a szobájában, hogy mindenben ott kell lenned, mert különben nem megy. A gyerekek mellett jó lenne felnőttnek lenni, a pároddal is lenni, közösen is persze, de érezni hogy összetartoztok, a gyerekek egyszerűen annyi feladatot adnak hogy legtöbbször szinte nem marad idő vagy energia egymásra.
4. A gyerekek mint összekötők és elválasztók
Érdekes egy illúzió a gyerekektől lesztek család, de a gyerekek pont el is távolítanak benneteket egymástól. És akkor még mindig arról beszélünk, hogy a gyerekek, a párod, a munka, de hol vagy Te az a valaki aki egyszer találkozott egy másik emberrel, akivel egykor egymásra találtatok? Hol vagy Te ebben az életben?
5. Hiedelmek, szerepek és valóság
Igen mindenkinek megvannak ezek a mondatok: A család az első, a gyerek az első, egy férfit nem képes bizonyos dolgokra otthon a gyerekkel. Ha segít is, talán már akkor sem marad semmire se idő, se energia, és látod hogy csúszik szét az egykor elképzelt élet a valóságban. A kapcsolatok lassan kétharmada tönkremegy, rengeteg a válás. Ehhez jönnek azok a boldogtalan kapcsolatok ahol talán jó lenne külön menni, de nem tudnak. Érzelmileg függenek, vagy anyagilag lehetetlen.
6. A múlt és a személyes történet hatása a kapcsolatokra
A kapcsolatok jó része megmenthető lenne, tudatossággal. Egy kapcsolatba amikor érkezel, csak azt az egy embert látod, amikor a szemébe nézel, pedig ez az egy ember hordozza az egész életét. Nincs olyan hogy lezárt múlt. Hozza a szülői házat, az előző kapcsolatokban szerzett tapasztalatait, a saját elképzeléseit amit alakítanak a barátok, ismerősök, kollégák, a média és minden. Hozza a sebzettségeit – és te is hozod mindezt. És lehet hogy ugyanazt akarjátok a szép családi életet, de máshogy. Másképp gondoljátok, mit kell beletenni, minek mi lesz az ára. Az első pillanattól, addig míg már teljesen körbeülitek az asztalt, mindegyikőtök egy boldogságprojektet valósít meg, aminek elképzelése ott fut a gondolataiban, az érzéseiben, a zsigereiben. Ehhez rendezitek úgy az életet, hogy lehetőleg megadja ezt nektek. Közben egyre többet fel kell adni, egyre több terhet kell vinni, mert a részprojektek időbe, energiába kerülnek, és sokszor nem is biztos hogy sikerülnek. Van, hogy változtatni kell a terveken, a munkán, alakulhatások, hogy mikor jön vagy jön-e egyáltalán a baba. Mennyire lesz nehéz vele, beteges, nyűgös vagy jó gyerek?
7. Logikus döntések – láthatatlan megalkuvások
Mindenki egy saját boldogságprojektben van, csak nem is gondolja mennyi mindennek akar megfelelni. Ennek az egész zsáknak, amit magával cipel. Ezt nem is tudjuk pontosan, mit miért teszünk, mit miért választunk. Észrevetted már, hogy a logikusan meghozott döntéseid, választásaid sokszor nem támogatnak téged? Vigyük a gyereket ebbe az oviba, mert útba esik, lehet hogy neked se tetszik az ovi, nem a gyereknek, de az van útban, oda vették be. Választasz egy munkát mert hozzá tudod passzítani a család szervezését időben, de nem vagy érte oda. Laksz valahol, de nem biztos hogy ez az álmod. Talán az otthonod jó, de a környezet nem, túl közel a családod – szüleid, vagy éppen messze. És rengeteg logikus, egyenként megmagyarázható döntés. Mindenhol levágsz egy kicsit a szárnyadból. Igen el kell viselni dolgokat, kompromisszumokat kell kötni, de ennek mértéke és mennyisége nem mindegy. Mert akkor az életed nem értelmes kompromisszumok mentén éled, hanem megalkuvás mentén.
8. A ki nem mondott feszültségek felszíni robbanásai
Ha észreveszed, hogy egyes apróságokból nagy ügyet csinálsz, és apróságnak tűnik, de téged mélyen behúz az érzéseidbe, az igazságtalanság, a szerencsétlenkedés, a hátráztatás amit megélsz, ezek a hétköznapok bosszúságai: a sor a boltban, a kilöttyent kávé, hogy nem pont olyan színűre sikerült a körmöd. Hogy ott kellett hagyni a boltban a nadrágot, mert nem volt méret, vagy megvetted, úgysem tudod hordani. Hogy a gyerek véletlen elbotlott és koszos lett a ruhája, pedig még nem is értetek az oviba. Hogy szerinted nem vagy jó a képen, ami a céges vacsorán készült. Ezek mind olyan bosszúságok, amin nem tudunk túllendülni, mert ebbe még bele merjük engedni magunkat, az érzéseinket, mert itt a felszínen lehet elégedetlenkedni, veszekedni, kiborulni, itt még talán elégtételt is lehet venni. De mélyebben, az életben, a nagyobb kérdésekben, a közelebb álló személyeknél... úgy érzed, ott el vagy veszve, esélyed sincs. Csak ezt nem is tudatosítod.
9. A múlt láthatatlan szálai irányítanak
Az életedet minden szinten rendbe lehet tenni, ehhez viszont egyre érzékenyebb területekre vezet az út. A hétköznapok apró-cseprő dolgairól, a hétköznapok fontos dolgaiban, a kevésbé fontos személyek helyett a közeli fontos személyekkel, a mostani életünk mellett abban az életünkben kell rendet tenni, ami bennünket idáig hozott, mert azok mozgatnak most is bennünket. Azokat a régi projekteket akarjuk beteljesíteni, amiket a korai életünkben nem tudtunk. Akkor azt mondta bennünk valami, majd később megmutatom. Megmutatom, legyen akármi, de megszerzem a figyelmet, a biztonságot, a szeretetet, megvalósítom az elképzelésemet, megszerzem, amit nem kaptam meg. Elkerülöm a bántást, a kiszolgáltatottságot, a magányt, az egyedüllétet, a... bármi áron. És ezek a láthatatlan szálak mozgatnak, ezek mentén hozol a jelenben logikusnak tűnő döntéseket. Hagyod a gyereket a fejedre nőni, bevállalsz rengeteg feladatot, valahogy félresiklik a kommunikáció a pároddal, mert ezt sosem tanultad, hogy egy hosszan terheket jelentő életszakaszban hogy lehet úgy élni, hogy a másikról ne súroljuk le a bőrt – ahogy Szabó Magda írta... És ne hagyjuk, hogy rólunk lesúrolják.
10. A valódi változás belülről indul
Hogy így tudj élni, létezni, hogy a család az a hely legyen, ahol szeretsz lenni, aminek hullámzásában jól tudsz reagálni, ahol a nehézségeket, változásokat, kihívásokat jól tudod kezelni, amiben te sem veszel el, ahhoz kell, hogy személyre szabottan megismerd a zsákot, amit cipelsz, ebből az új családi élethelyzeted szempontjából. Ehhez lehetőséged van direkt, egy olyan személyre szabott utat bejárni, ami arra fókuszál, hogy ebben a családi élethelyzetben elérd azokat a téged korlátozó, vagy nehézségek elé állító mintákat, felfedezni és kijavítani, ami már annyira része az életünknek, hogy egyedül nem tudjuk teljesen felszámolni, felismerni a rejtett részeit.
11. A tanácsok nem segítenek, ha belül nincs változás
Mivel sok embert érintenek ezek a családi feszültségek – adódjanak szervezési kérdésekből, nehéz kapcsolódásokból –, rengeteg gyors-instant megoldást, trükköt, praktikát kínálnak az újságok hasábjain, a médiában, a közösségi oldalakon, workshopokon, online tanfolyamokon, a szülőséggel, gyermekneveléssel, családi élettel kapcsolatban. De ez nem egy külön projekt, amit ennyire szét lehet választani, mivel mindenben Te vagy benne. Ezért pont elég, ha magadat kezded el megismerni, felfedezni ebből az aspektusból célzottan. Sok tanács van, hogyan viselkedj, min változtass – ezek sokszor logikusak és jók, nem is olyanok, amire Te nem gondoltál volna. De mivel a viselkedéseid is a legbelül láthatatlanul futó mintáidnak, szükségleteid szerint lesznek logikusak, ezért a tanácsokra változtatott viselkedés mégis újabb belső feszültséget eredményez benned, ezért nem lesz fenntartható.
Tudom, nem vagy egyedül. Úgy érzed, nem csak neked kellene tenni – ott van a párod, a gyereked is. De ha csak rájuk mutogatsz, minden elveszhet. Valakinek el kell indulni. És ha ők még alszanak, akkor te lépsz elsőként. Mert te ébredtél fel először.
12. A falevelek a szélben– hogy lehetne változás?
Az életed eseményei olyanok, mint a falevelek a szélben. A leveleket látod repülni, de a szél mozgatja – a szelet nem látod. Ha a falevelek után kapkodsz, abban kimerülsz és semmire sem jutsz, de ha tudod, hova feszíts ki egy árnyékolót, ha tudod, honnan fúj a szél, akkor lesz esélyed valódi változásokat elérni az életedben, amikor nem visz el mindent a szél, de van rá mód, hogy befogjuk a vitorládba. Mert minden jó és szükséges, ami benned van, csak a magad és az életed szolgálatába kell tudjuk állítani.
