04/10/2025
Ma némi "szakmai" vitába keveredtem valakivel a Face-n, aki valami hangzatos kifejezésekkel hirdeti a szolgáltatását, pszichológiai területen. Túlzás "szakmai"-nak nevezni, mert az illető nem valószínű, hogy pszichológus.
"Virágozzék ezer virág", tartja a mondás, és sokszor nem is keverem magamat ilyen vitákba, mert ugye szakmán kivülivel, minek vitatkoznék .... arra van a "pszicho-edukáció", amit a kliensnek nyújtok, hogy segítsen megérteni neki bizonyos összefüggéseket.
Maga a "pszichológus" cím sajnos nem védett cím (szemben a "klinikai pszichológus" címmel), tulajdonképpen bárki mondhatja magáról, aki elvégzett egy bachelor -szintű képzést. Mindenkire rábízom, hogy szeretné-e a problémáját megosztani valakivel, aki 3 évet (pontosabban, 2.5 évet tanult), vegyesen egy csomó mindenről a pszichológia területéről. A 3 év után sokan csinálnak Masters-t (Magyarországon 2 éves képzés, Angliában és többnyire a Lajtán túl, 1 éves), ami egy terület részletesebb megismerését teszi lehetővé. Magyarországon pszichoterapeuta csak klinikai szakpszichológus (4 éves képzés, gyakorlattal, a Masters után, kicsit olyan, mint a szakorvosi képzés) lehet, ez a plusz, ráépített szakképzés többnyire 2-4 év. S,zóval, ha összeadod, akkor egy szakképzett, terápiát végezni tudó klinikus 11-13 évet tanult, hogy segítsen másoknak. Gondolj erre (is), amikor "drágának" találod az ülés árát (bármelyik "mesterember" akit kihívtam, magasabb óradíjakkal dolgozik, ugyanúgy Magyarországon, mint Angliában, mint én vagy a kollégáim ....).
Az, hogy milyen terápiákat végzünk-végezhetünk, az ország-függő. Egyvalami bizonyos: "evidence-based" = tudományos alapokon nyugvó terápia kell legyen.
Mit jelent az "evidence based"? Röviden azt, hogy a terápiás megközelítéshez szigorú protokollt írnak, és a protokoll szerinti eljárást alkalmazzák klienseken, akik a bemenetkor és kimenetkor valamilyen tesztet töltenek ki (fontos elv a "mérhetőség"), és az adatokat összevetik olyan klien-csportokéval, akik szupportiv terápiát vagy valamilyen más szak-terápiát kaptak (pl kognitiv viselkedésterápiás csoport versus dialektikus viselkedésterápiás csoport). Az eredmények alapján születik szakmai ajánlás. Nagyon sok országban ezért a biztosítók pl. a kognitiv terápiákat (ma már összefoglaló név, sok alváltozata létezik) fizetik egyedül, másféléket cask akkkor, ha a kognitiv valamiért nem segített (mert pl az illetőnek személyiségzavara van, és/vagy complex trauma érte, stb). Érdemes olyat választani, aki több eljárást ismer és integrativen tudja őket alkalmazni. Például az étkezési zavarok vagy addikciók kezelésében a hagyományos kognitiv terápia 50% -os valószínűséggel segit, de ha a terápiában EMDR vagy DBT elemeket is használunk, kicsit nagyobb lesz a hatásfok.
Szóval, virágozzék ezer virág, de amikor terapeutát választasz, akkor gondold végig, kire bízod a legféltettebb titkaidat, a szabadidődet és a pénzedet.