07/01/2026
Kedves Páciensek!
Lentebb egy tömör összefoglaló arról, hogy miért érdemes egészségtudatosan élni, a szűrővizsgálatokon rendszeresen résztvenni.
Miért kulcskérdés longevity szempontból a krónikus betegségek megelőzése, különösen 40-59 éves korban?
A longevity egyik legfontosabb felismerése az, hogy nem az öregkorban meghozott döntések határozzák meg leginkább az életkilátásainkat, hanem az, hogy középkorban sikerül-e elkerülnünk, vagy legalább késleltetnünk a krónikus betegségek kialakulását.
A 40-59 éves korosztály ebből a szempontból kritikus időablak. Ebben az életkorban a krónikus betegségek aránya (és kockázata) már egyre magasabb, ugyanakkor még érdemben van mozgástér arra, hogy megfelelő életmóddal és időben végzett szűrésekkel korrigáljuk a kockázatokat.
Mit látunk a populációs adatokból?
Egy korábban már bemutatott, nagy populáción végzett (litván) vizsgálat alapján azt láttuk, hogy a 40-59 éves férfiak 35-60%-a már legalább egy krónikus betegséggel él (bal felső ábra – 1 referencia).
Saját magyar adataink alapján (bal oldali második ábra - 2. referencia) azt látjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegség 40-49 éves korban még „csak” 3–6%-ban, de 50–59 éves korban viszont már 10–15%-ban fordul elő. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek diagnosztizált, gyógyszerrel kezelt cukorbetegek. A nem diagnosztizált esetek aránya ennél magasabb, tehát a valódi prevalencia biztosan nagyobb.
Miért kritikus ez longevity szempontból?
Mert a krónikus betegségek, és itt példaként a cukorbetegség, nemcsak egy „állapotot” jelentenek, hanem tartósan megemelik a halálozás és más súlyos betegségek kockázatát. Magyarra fordítva, rontják az életkilátásokat, csökkentik a várható élettartamot.
A saját PhD-kutatásomban, amely magyar adatokon alapult (3. ábra – poszter jobb felső része – 3. referencia), azt találtuk, hogy 40-49 éves korban fennálló cukorbetegség esetén halálozás kockázata közel 50%-kal magasabb, a daganatos megbetegedések kockázata 32%-kal nő, a stroke kockázata 112%-kal (!), a szívinfarktus kockázata 176%-kal (!!) magasabb a vizsgálati idő alatt, mint a nem cukorbetegek körében.
Azaz egy magyar cukorbeteg 2-szer magasabb eséllyel kap stroke-ot és 3-szor magasabb esélyel szinvinfaktust, mint a nem cukorbeteg honfitársa. (ezek relatív kockázatok). 50–59 éves korban a halálozás kockázata 22%-kal, a daganatok kockázata 17%-kal, a stroke kockázata 62%-kal, az infarktus kockázata 85%-kal magasabb.
És ez “csak” egyetlen krónikus betegség hatása. Nem multimorbiditás (többes megbetegedés), nem „súlyos szövődményes állapot”, hanem „csak” cukorbetegség.
Daganatok: a kevésbé ismert, de nagyon fontos összefüggés
Magyar adatok alapján, egy nemrég publikált tanulmányunk szerint azt láttuk, hogy a 18-59 éves cukorbetegek körében a vastagbélrák kockázata ~270%-kal, a tüdőrák kockázata ~226%-kal magasabb, mint a nem cukorbetegek esetében (Jobb alsó ábra – 4 referencia).
Ez különösen fontos longevity szempontból, mert ezek a daganatok jelentős életév-veszteséggel járnak. Érdemes átnézni az egyes daganatos betegségek rizikó emelkedését. Ezért nagyon fontos, hogy cukorbetegség fennállása esetén a rákos megbetegedések szűrővizsgálatát még komolyabban vegyék az érintettek.
Mit jelent mindez konkrét életévekben?
Itt válik igazán kézzelfoghatóvá (és drámaivá) a probléma. (bal alsó ábra)
Egy nagy, 23 millió személyév megfigyelésén alapuló, 2023-ban megjelent elemzés (Emerging Risk Factors Collaboration, The Lancet Diabetes & Endocrinology) pontosan megmutatja, hogy a cukorbetegség mikor történő kialakulása hogyan hat a várható élettartamra.
Az amerikai adatok alapján egy 40 éves férfi, aki 30 éves kora óta cukorbeteg, átlagosan (csak) ~28,9 további életévre számíthat, ez ~14-15 évvel rövidebb, mint a 40 éves korban várható magyar várható élettartam. Ha a cukorbetegséget 40 éves korban diagnosztizálják, a várható további élettartam ~24 év, kb. 10 évvel kevesebb, mint egy azonos korú, nem cukorbeteg férfi esetében.
50 éves férfiaknál a különbségek még mindig drámaiak, a diagnózis időpontjától függően 6-13 év várható életév-veszteségről beszélünk.
Fontos hangsúlyozni, ezek átlagok, az egyéni eltérés sávja nagy.
Ugyanakkor populációs szinten az átlag rendkívül erős mutató.
Mi a jó hír mégis mindebben?
Az, hogy ez nem egy „minden eldőlt” történet. A cukorbetegség, és sok más krónikus betegség esetében több beavatkozási pontunk is van:
1. Megelőzés - Megfelelő életmóddal a cukorbetegség és más krónikus betegségek kockázata jelentősen csökkenthető.
2. Korai felismerés - Rendszeres szűréssel a betegség már akkor diagnosztizálható, amikor az életmód-intervenciók még különösen hatékonyak.
3. Kezelés és együttműködés - A modern terápiák, a betegegyüttműködés, valamint itt is a megfelelő életmód beavatkozások: diéta, mozgás és alvás a diagnózis után is érdemben javíthatják az életkilátásokat.
Mégis, nem ritka, hogy a cukorbetegséget infarktus, stroke vagy daganatos betegség kapcsán fedezik fel, amikor már jelentős károsodást okozott. Ez pontosan mutatja, miért számít az időzítés.
Longevity-szemléletben összefoglalva
A longevity nem azt jelenti, hogy a már kialakult krónikus betegségek mellett próbáljuk „meghosszabbítani” az életet. A longevity lényege az, hogy kitoljuk a krónikus betegségek megjelenésének időpontját, és ezzel aránytalanul nagy életév-nyereséget érjünk el.
A fenti adatok nagyon jól megmutatják, hogy nem mindegy, mikor alakul ki egy krónikus betegség, és még kevésbé mindegy, hogy 40–50 éves korban már jelen van-e.
Egyetlen krónikus betegség, jelen esetben a 2-es típusú cukorbetegség, nem csak egy diagnózis, hanem tartósan megemelt halálozási kockázat, több más betegség (infarktus, stroke, daganat) kockázatának növekedése, és konkrét, mérhető életév-veszteség.
A longevity-stratégia ezért nem az idős korra fókuszál elsősorban, hanem a középkorra.
Arra az időszakra, amikor a krónikus betegségek még nagy arányban megelőzhetők, vagy legalább késleltethetők, és amikor a diagnózis időzítése még drámai különbséget jelenthet az életkilátásokban.
Ha egy krónikus betegséget sikerül megelőzni, vagy 10–15 évvel későbbre tolni, akkor nem „néhány évet”, hanem egy teljes életszakaszt nyerünk meg, gyakran a legaktívabb, legjobb életminőségű éveket.
Ezért a longevity nem egy „divatos fogalom”, hanem időzítés kérdése.
És ezért van óriási jelentősége annak, hogy ne akkor váltsunk életmódot, amikor a betegség már kialakult, hanem jóval előtte.
LIMITÁCIÓK: A várható élettartam-becslések populációs átlagokon alapulnak, egyéni szinten jelentős eltérés lehetséges. Az életév-veszteségek egy része amerikai adatok magyar interpretációja, ezért óvatosan kezelendők. Ugyanakkor a kockázati irány és nagyságrend robusztus, több kohorszban megerősített.
Forrás:
1. Ramanauskaitė, Dovilė et al. “Prevalence of Multimorbidity in Lithuania: Insights from National Health Insurance Fund Data.” Journal of cardiovascular development and disease vol. 12,2 47. 26 Jan. 2025, doi:10.3390/jcdd12020047
2. Kiss Z. A 2-es típusú hazai cukorbetegek többlethalálozásának nem és korcsoport szerinti értékelése.; January 2021; Diabetologia Hungarica 29(3):161-173; DOI: 10.24121/dh.2021.15
3. Kiss, Zoltan et al. “Different Changes of Risks for Stroke and Myocardial Infarction in Patients With Type 2 Diabetes in Hungary Between the Two Periods of 2001-2004 and 2010-2013.” Frontiers in endocrinology vol. 10 170. 21 Mar. 2019,
4. Abonyi-Tóth, Zsolt et al. “Incident Cancer Risk of Patients with Prevalent Type 2 Diabetes Mellitus in Hungary (Part 2).” Cancers vol. 16,13 2414. 29 Jun. 2024,
5. Emerging Risk Factors Collaboration. “Life expectancy associated with different ages at diagnosis of type 2 diabetes in high-income countries: 23 million person-years of observation.” The lancet. Diabetes & endocrinology vol. 11,10 (2023): 731-742.
