23/10/2025
Az első oktatói képzésem egy gyerekjóga oktatói tanfolyam volt, és a képzés egy része a mozgásfejlesztéssel foglalkozott. Volt sok jóga, tanultunk az idegrendszer fejlődéséről, a csecsemőkori nagymozgásokról, a finommotorikáról, ezek összefüggéseiről.
Saci kérésére jöjjön a propriocepció, és hozzá kapcsolódó vesztibuláris rendszer működése téma.
A propriocepció vagy testérzékelés az a képesség, amely által tudjuk, hol és hogyan helyezkednek el testrészeink a térben, és hogyan mozognak, anélkül, hogy látnánk őket.
Ez az érzékelés fontos szerepet játszik a mozgáskoordináció és a helyes testtartás fenntartásában.
A legegyszerűbb példa a propriocepció működésére, hogy ha becsukott szemmel megérinted az orrod, a propriocepciód segít abban, hogy tudd, hol van a kezed és az orrod.
A vesztibuláris érzékelés az egyensúlyérzékelés. A gyorsulást és forgást érzékeli, a fej helyzetét és mozgását a gravitációhoz képest. Feladata megtartani az egyensúlyt, irányítani a testtartást és a szemmozgásokat, hogy a látás stabil maradjon mozgás közben.
A két rendszer együtt, egyszerre működik. A vesztibuláris rendszer mondja meg, merre van a fent és a lent, a propriocepció pedig, hogy merre van a karod és lábad ebben a térben.
A proprioceptív és a vesztibuláris rendszer működése gyakran észrevétlenül romlik, különösen stressz, mozgáshiány, ülő életmód hatására.
A propriocepció gyengeségének jelei az ügyetlenség, amikor kétbalkezes valaki, nem érzi a test határait, nekimegy mindennek, gyakran elejt tárgyakat, bizonytalan mozgás közben, nehézségei vannak az izomerő használatában, vagy túl feszesek vagy túl lazák az izmok, gyakran megsérül, fura mozgásmintái vannak. Ha nézted a Jóbarátokat, emlékezhetsz Phoebe futására.
Jellegzetes mentális és idegrendszeri jelek is vannak, mintha a test és az elme nem lenne szinkronban, amikor valaki túlzott figyelemmel van a külső irányításra pl. a tanárra, mert a belső testérzet gyenge, vagy amikor nehezen érzékeli, mi feszül, mi lazul.
A vesztibuláris rendszer gyengeségének jelei a szédülés, egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, gyakori esések, problémák fejforgatásnál, hirtelen irányváltásnál, nehézség az egyensúly megtartásában egy lábon, vagy amikor valaki nem tudja stabilan tartani a tekintetét mozgás közben, túlzott óvatosság mozgásban vagy a fordított pózok kerülése.
Gyerekeknél tipikus tünet a túlérzékenység hintázásra, forgásra vagy fordított pózokra, hányinger vagy fejfájás gyors mozdulatokra, vizuális ingerekre.
Gyakori a fáradtság mozgás után, mert a test folyamatosan keresi az egyensúlyt, fizikailag elfárad. Romlik a térérzékelés, nehéz megbecsülni egy távolságot, a mozdulatok erejét, de jelentkezhetnek koncentrációs nehézségek, mert az agy túlterhelt a testhelyzet, testtartás állandó korrigálása miatt.
A proprioceptív és vesztibuláris rendszer megfelelő működése nélkül nincs biztonságos mozgás, testtudat, térérzékelés vagy figyelem. Ez a mozgásfejlődés alapja.
A kora gyerekkorban, 7 éves korunkig zajlik le, és ez az idegrendszeri érésünk legintenzívebb szakasza.
Amikor egy gyerek ügyetlen, esik-kel, nehézségei vannak a mozgások szabályozásában, a sima parkettán képes orra esni, mindennek nekimegy, lendületből nekifut, nehezen tanul meg biciklizni, úgy szorítja a ceruzát, hogy eltöri, túl laza az izomzata, nehezen megy a cipőkötés, a gombolás, mert nem pontos a finommotorika, feszülten figyeli, amit éppen csinál (a kidugott nyelvvel írás és rajzolás esete), akkor ezek intő jelek.
A testtudat, izomkontroll, finommotorika, az egyensúlyozás, térérzékelés, szem-test koordináció együttesen fejleszthetők játékos mozgással. A ringatás, hintáztatás, kúszás, mászás, ugrálás, bukfencezés, sok mezítlábazás, fűben mezítláb járás, mászókázás, húzódzkodás, lógás, labdajátékok mind segítenek az idegrendszer fejlesztésében.
Ha ez a két rendszer megfelelően működik, akkor van meg az a híd a mozgás és a tanulás között, ami támogatja az írást, az olvasást, a koncentrációt, a figyelem fenntartásának képességét.
