28/11/2025
Ha már a Willis kör kapcsán felmerült a stroke és a lehetséges megelőzés, megosztom újra.
Mindig gondolj arra, hogy a megelőzésnek nincs alternatívája.
A erek rugalmassága, avagy végső soron mi okozza az erek merevségét, magas vérnyomást és az atherosklerosist?
Mindig azt szoktam mondani, hogy a táplálkozás megkerülhetetlen. Az erek rugalmassága kapcsán gondoljunk egy pillanatra az inzulin szerepére. A inzulinéra? Hiszen az a cukorbetegséggel függ össze, mondja erre mindenki. Nos fogd meg a kávém! Az inzulin nem csupán a szénhidrát anyagcserében játszik kritikus szerepet, hanem általánosságban anabolikus hatású, ha úgy tetszik egy növekedési faktor. Az érfal több rétegből áll, a belső oldalon található az endothelium. Emlékeztek ugye amikor azt írtam, hogy az inzulin egy anabolikus hormon, így azt a jelet küldi a sejteknek, hogy nőjenek nagyra, beleértve az endothelium sejtjeit is. Amikor az inzulin szintje magas, lásd IR, ez nagyon szépen meg is vastagítja az endotheliumot. Képzeld el egy pillanatra mi történik, mikor összenyomod a kerti locsolócsövet. Megnő benne a nyomás. 😊
A nitrogén-monoxid, bár sok helyen egészségre ártalmasnak mondják nagyon fontos szerepet tölt be a szervezetedben: ellazítja a simaizmokat. Hol is találsz ilyet? Légutak, érfal, méh izomzata. Nekünk most az érfal az izgalmas. Itt az endothelium termelte NO ( nitrogén-monoxid ) ellazítva az érfalban találhatö simaizomzatot, tágítja az eret. Érdekességként ezt a hatást gyógyszerekben is kihasználjuk, lásd nitroglicerin a nitromint sprayben, anginára, vagy gyors vérnyomás csökkentésre, vagy a sildenafil-szulfát aka Vi**ra potenciaproblémákra.
Amikor a potenciaprobléma kerül a képbe mindig elmondom figyelmeztetésként, hogy ha odalent gond van a kis átmérőjű erekkel az bizony egy figyelmeztetés, hogy a koronária erekkel is gond lesz! IR esetében az aldoszteron hatás és az endothel megvastagodás erősebb lesz, mint az NO értágító hatása, és a kiváltott NO termelés alacsonyabb lesz mivel az endothel sejtek válaszkészsége lecsökken az inzulinra.
A szimpatikus idegrendszerünk szabályozza a test nem tudatos reakcióit, beleértve a szív frekvenciáját, a szív összehúzódásának erejét, az erek átmérőjét, és megannyi más dolgot is.
Gyakran hivatkozunk az aktiválódására úgy, hogy „küzdj vagy menekülj” Ennek fontos része a vérnyomás megemelkedése. A magas vérnyomás igazából egyfajta teljesítménynövekedés a túlélés érdekében. Nagyon jól jön, ha valóban el kell futnod valami elől. A modern társadalomban egyébként ritka a valós fenyegetettség. Azonban az emelkedett inzulin lásd IR ezt a folyamatot mindig bekapcsolva tartja, így a szimpatikus idegrendszer mindig pörög, így emeli tovább a vérnyomást.
Beszéljünk végül a vér koleszterin vagy vér zsírok megváltozásáról. A következőkkle már biztosan találkoztál vérvételi eredményen: trigliceridek (TG) alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin ( LDL )
magas sűrűségű lipoprotein koleszterin ( HDL ). Ezekből a legtöbb orvos a két koleszterinre fókuszál.
A fő gonosznak kikiáltott LDL is több frakcióval vagy mérettel bír. Képzelj el egy nagy strandlabdát LDL A és egy kis tömör golflabdát LDL B . Mit történik, ha vízbe dobod őket? A strandlabda úszik a vízen, a tömör golflabda lesüllyed. Érdekes módon az LDL méret meghatározása még mindig nem része a szokásos vérvételi teszteknek. Oké, de ez, hogy kötödik az IR-hez? Az inzulin a májban szelektíven növeli a LDL B előállítását. A megnövekedett inzulin aztán több LDL B-t jelent.
Aztán meg ott van az érelmeszesedés. Az érelmeszesedés két féle módon szokott jelentkezni, a perifériás erek esetében az érfal belsejében alakul ki, míg a szív koszorúerekben és az aortában a meszesedés az érfal belső felületén keletkezik. Érdekességként említem, hogy a meszesedés valójában egy csontosodás, hiszen súlyos meszesedés esetén még csontvelő is kimutatható az érfalban. Ennek folyamata kb. életünk közepén kezd felerősödni.
Ez fura, az ereink meszesednek, miközben csontritkulásban szenvedünk. Vajon hol rontottuk el?
Mi határozza meg, hogy a kalcium a csontjainkba és a fogainkba rakódik le, vagy a lágy szövetekbe, mint például az erek? Ebben bizony a K vitaminoknak kritikus szerepe van.
Mit tudunk a K vitaminokről? A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik, amelyek döntő szerepet játszanak különböző élettani funkciókban, különösen a véralvadásban és a csontanyagcserében. A K-vitaminnak két fő formája van: K1 (filokinon) és K2 (menakinon).
A K1 vitamint viszonylag gyorsan felismerte és elismerte a tudomány, és szerepét a véralvadásban.
A k2 vitaminről Weston A. Price kanadai fogorvos már gyanította, hogy a zöld füvet legelő állatok tejében és a belőle készült tejtermékekben, no meg nyilván ezen állatok húsában és belsőségeiben is, van egy anyag, ezt ő még X aktivátornak nevezte el.
A k2 vitamin két fehérjét aktivál, az egyik az oszteocalcin nevű fehérje, mely a kalciumot a csontokba szállítja, a másik a mátrix Gla-fehérje, amely az érfalban termelődik, és ha K2-vitaminnal találkozik, nem engedi a kalciumot lerakódni az érfalba, sőt aktívan el is távolítja azt az érfalból.
A húsban, az agyban és a belsőségekben vagy a tojásban sok K2-vitamin található, valamint a fermentált növényekben. Ahhoz, hogy árnyaltabb legyen a kép k1 vitaminból is tud k2 alakulni, ezt az átalakulást D3, cink és magnézium fokozza. Arról se felejtkezzünk meg persze, hogy a K vitamin zsíroldékony. K1 vitamin egyébként a leveles zöld növényekben található (Ezért is kritérium a szarvasmarhánál a legeltetés a tej k2 vitamin tartalma kapcsán, ami a modern állattartásra nem jellemző).
Mivel a k1 vitaminről elsősorban a váralvadásban játszott szerepe ismertebb, így elgondolkodtató mi a helyzet azokkal a véralvadásgátlókkal, amik k1 antagonisták, mint, a warfarin és kumarin. A klinikai vizsgálatok mind a szív- és aortabillentyűk, mind az artériák esetén komoly meszesedést mutattak ki a warfarin szedőknél. Cserébe fokozzák a csontritkulást. A meszesedési folyamatot különösen felgyorsítja a cukorbetegség és a veseelégtelenség. (Hello magas inzulin szint)
Érdekes módon a koleszterin csökkentők is hatással vannak az érelmeszesedésre, A sztatint szedőknél a sztatint nem szedőkhöz képest a meszesedés folyamata kétszer gyorsabb.
Szintén érdekességként bypass műtét vagy sztenttel történő értágítás hatására felgyorsul az atheroszklerózis folyamata. Bypass műtétet követő 1 éven belül a áthidaló artériaszakaszok 20%-a 1 éven belül, 35%-a 5 éven belül elzáródik. A sztentbeültetést követően az esetek 5%-ban újra elzáródik az ér, és az esetek 35%-ban hat hónapon belül újra kell sztentet beültetni. Felgyorsult atheroszklerózis mindezen beavatkozások nélkül is kialakulhat, ha a szervezetben pl. magas a gyulladásszint.
Pici kitérő a légzés felé, persze ha légzés, akkor Buteyko-módszer.
Buteyko módszer egy légzőgyakorlatokon alapuló terápiás rendszer, amelyet Konstantin Buteyko nevű szovjet orvos fejlesztett ki az 1950-es években. A módszer célja a helyes légzési technikák elsajátítása és alkalmazása a légzési rendellenességek, például az asztma, az allergiák és más légzőszervi problémák kezelése érdekében. Az alapelv az, hogy az emberek túl sokat lélegeznek, különösen túl mélyen és túl gyorsan, ami káros hatást gyakorolhat a szervezetre.
Mélyen most nem szeretnék ebbe belemerülni, egy dolgot szeretnék kiemelni az értágító hatás kapcsán. A CO2 lokálisan tágítja az artériákat és az arteriolákat, megkönnyítve a szív munkáját, megteremtve a feltételeket a következőkhöz több oxigént juttat a szövetekbe, és több salakanyagot távolít el. Megfordítva: az alacsony szén-dioxid-szint helyi érösszehúzó hatást fejtenek ki, ami görcsökhöz, hipoxiához vezet (ez a ezúttal a rossz vérellátás miatt) és az anyagcsere-hulladékok felhalmozódását a különböző létfontosságú szervekben és szövetekben. Ráadásul maga a szívizom kevesebb vért kap vért, ha a személy túllégzésben van.
Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, ajánlok figyelmedbe könyvemet az Egy fogyasztói társadalom peremén-t!
https://www.facebook.com/share/p/1DvCFJKw5W/
