05/09/2017
. Valóság a divat mögött!
A (gluténérzékenységet) cöliákiát már az ókori kappadókiai orvos, Aretaiosz leírta a Krisztus utáni első században. Azonban a tüneteket a búzával csak az 1940-es években hozta összefüggésbe Willem Karel Dicke holland orvos, miután megfigyelte, hogy az 1944-es éhínség alatt, amikor alig volt búza, a betegek drámai javulást mutattak. Azóta a modern orvostudomány pontosan definiálta a cöliákiát egy olyan autoimmun betegségként, amit a búzaglutén egyik komponensének, a gliadinnak a fogyasztása okoz.
Pusztán az elmúlt húsz év alatt ennek a gluténnal összefüggő autoimmun betegségnek a becsült előfordulási gyakorisága 1/6000-ről 1/130-ra illetve 1/100-ra emelkedett az USA-ban. Az összlakosság 1% cöliákiás, ez pedig nem tekinthető ritkának. Azonban, ami a gabonákkal kapcsolatos betegségeket és gyötrelmeket illeti, a cöliákia talán csak a jéghegy csúcsa.
Úgy tűnik, hogy nem minden lisztérzékenynél jelentkeznek a tipikus tünetek, vagy egyáltalán bármilyen tünetek. A hagyományos értelmezés szerint a cöliákia hasmenéssel, bélgörcsökkel, puffadással, felszívódási zavarokkal, (ami gyakran vérszegénységhez vezet), és fogyással jár. A közelmúltban fedezték fel, hogy sokan azok közül, akiknél pozitív eredményt hoz az antitestek vizsgálata, és megállapíthatók a bélrendszeri károsodások, soha nem panaszkodnak semmilyen tünetre. Ezeknek az eseteknek a leírására született a "csendes cöliákia" elnevezés.
Ám a csendes lisztérzékenység mégsem igazán csendes. A betegség csendes formájában szenvedőknél épp annyira valószínűen (vagy még valószínűbben), mint a szimptómás cöliákiásoknál, kialakulhat csontritkulás, vékonybélrák, illetve egyéb autoimmun betegségek, pl. sokízületi gyulladás, szisztémás lupusz, szklerózis multiplex, pszoriázis, Hashimoto kór (pajzsmirigy alulműködés), és talán még demencia is.
Ezen kívül bizonyos tünetek, mint pl. székrekedés és puffadás, hasmenés, nyelőcső reflux, kimerültség, depresszió, bőrkiütések, izomfájdalmak és izomkárosodások, neuropátia (motoros és szenzoros idegműködési rendellenességek), migrénes fejfájások, rohamok, vesebetegség , I-es típusú cukorbetegség, terméketlenség, illetve ajakherpesz alakulhat ki.
Hány ember szenved "csendes cöliákiában"? A válasz pillanatnyilag nem igazán ismert. A cöliákia bármilyen életkorban kialakulhat!
Mindez idáig cöliákia betegségről beszéltem, de sokan, akik kedvezőtlenül reagálnak a gluténre nem rendelkeznek a betegség laboratóriumi bizonyítékaival (antitestekkel). Ennek a kondíciónak a leírására született meg a "gluténérzékenység" vagy "glutén intolerancia" elnevezés. Az ebbe a kategóriába tartozó egyének a fent leírt tünetek, állapotok közül sokkal rendelkezhetnek. És e tünetözönön kívül, a gluténérzékenységet még a pszichózissal és a skizofréniával is kapcsolatba hozták!!! Itt nemcsak arról van szó, hogy bizonyos gluténra érzékeny személyek nem merítik ki a cöliákia diagnosztikus kritériumait, hanem lehet, hogy nem is rendelkeznek a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8 génekkel. Lényegében, lehet, hogy a teljes népesség esetében fennáll a gluténérzékenység rizikója!
A GUT (Bél) magazin egyik 2007-es cikke pontosan ezt állítja. A szerzők összegyűjtik az arra utaló bizonyítékokat, hogy egy gyakori (talán egyetemes), gluténra adott gyulladásos válasz a belek fokozott áteresztőségéhez vezet (ez az "áteresztő bél szindróma"), amiből egy hajlamosító génekkel rendelkező személynél kialakulhatnak az antitestek és az az autoimmun reakció, amit cöliákiának nevezünk. Lényegében azt állítják, hogy a gluténfogyasztás mindenkinél előidézhet gyulladást, és ez számos komoly egészségi problémához vezethet, bár nem mindenkinél alakul ki a konkrét cöliákia.
