02/12/2025
Nincs kép. Szándékosan.
Mert ez most nem mindenkinek szól.
Ritkán írok ennyire személyeset, de hiszem, hogy valakinek most pont ez fog erőt adni. Ha hosszú neked, nyugodtan görgess tovább.
Háromszor történt meg velem, hogy valós, komoly fizikai betegségemet „pszichésnek” minősítették. Nem finoman, nem empatikusan, hanem legyintéssel, gúnnyal vagy éppen hibáztatással. Csak azért, mert nem ismerték fel.
1. Endometriózis
Tizenéves koromtól egyre erősebb fájdalmaim voltak. Dolgoztam, közben gyógyszereket szedtem, később már injekciókat kaptam, de így is megkaptam a kedvenc mondatokat:
„Időben kellett volna bevenni a gyógyszert.”
„Ennyire nem fáj egy menstruáció.”
Orvostól orvosig jártam, mindenhol azt mondták: „minden rendben”. Egészen addig, amíg kb. 30 évesen el nem ájultam a fájdalomtól. A sürgősségin találtak valamit, amit elintéztek egy Frontinnal, és azzal, hogy nézzem meg „egy századik” nőgyógyásszal. Ott derült ki, hogy súlyos, IV. stádiumú endometriózisom van, és mihamarabbi műtét kell. Azóta kétszer operáltak. Ma már köztudott, milyen komoly betegség ez, de akkoriban még „pszichés” címkét kaptam.
2. MOGAD autoimmun gyulladás
Körülbelül 10 éve jelentkeztek ilyen tünetek: látászavar, zsibbadások, izomrángások, majd a jobb oldalam gyors, fokozatos gyengeülése. A kórházban, ahol dolgoztam, egy idegsebész látott meg, és azonnal beparancsolt egy üres szobába szteroidinfúzióra (ezzel gyakorlatilag megmentette a mozgásképességemet).
Később, amikor javultam, bekerültem egy klinikára, ahol (mivel a koponya MRI negatív volt) a viziten megmosolyogtak, és közölték, hogy szerintük „pszichés” tüneteim vannak. Ez volt az egyik legmegalázóbb élményem. Szerencsére volt két szakorvos, aki hitt nekem, és ők mondták, hogy biztosan nem pszichés, csak még nem tudjuk, mi ez.
Sok év telt el, mire kiderült: egy MOGAD nevű autoimmun gyulladás zajlott bennem, ami sokszor MRI-n sem látszik, mégis nagyon hasonlít az SM-re. A maradványtünetek ma is velem vannak.
3. POTS
A harmadik betegségem a POTS: magas pulzus, rossz terhelhetőség, fura tünetek, amelyek miatt sokszor nehéz volt a legapróbb dolgokat is elvégezni. Itthon évekig erre is „pszichés” címkét kaptam, amíg ki nem derült, hogy nagyon is valós fizikai ok áll mögötte. Ez életem végéig elkísér, akár az endo.
A három betegségből csak egynek van itthon BNO-kódja.
Ami „nincs benne a könyvben”, az sokszor „nem létezik”.
Ami „nem létezik”, azt meg automatikusan „pszichésnek” bélyegzik.
Pedig ezek komoly, életminőséget romboló betegségek. És tudom, hogy sokan szenvednek hasonlótól: járják a köröket, keresik az okokat, és közben el kell viselniük az egészségügy és a környezet kételyeit, minősítéseit, néha megalázó reakcióit.
És nem, nem magam miatt írom le ezeket.
Azokért írom, akik most küzdenek valamivel, amit mások nem látnak, nem értenek és/vagy nem hisznek el.
Rengetegszer fordult elő, hogy valaki nálam sírta el magát, mert évek óta én voltam az első, aki nem vonta kétségbe a tüneteit. És amikor kiderült, hogy valós fizikai oka van, ugyanazt kérdezték:
„Akkor tényleg nem vagyok hülye?
Nem. Nem vagy.
És ha a panaszaid lelki eredetűek, akkor sem vagy az.
A pszichés és pszichoszomatikus tünetek is valósak, és nem kevésbé fontosak.
Az, hogy valamit nem látunk, nem jelenti azt, hogy nem létezik.
Ne add fel.
Van olyan szakember, aki hinni fog neked.
Én is egy ilyen vagyok.
