14/01/2026
"Olvass... az egészségedért!"
Fókuszban:
A (I. rész)
a láb boltozatos szerkezetének hiánya, illetve csökkent volta. Boltozatos szerkezet újszülöttkorban még nincs, az csak a későbbi életkorokban alakul ki. A legfontosabb feladat tehát a lúdtalp tekintetében a megelőzés.
🦶🦵
A láb szerkezete és a lúdtalp:
A láb alapvető feladata az, hogy tartja a testünket és a testsúlyt átviszi a talajra. Ez utóbbi úgy valósul meg, hogy a legfelső lábtőcsontunkon - az ugrócsonton - keresztül, a testsúly a láb három fő támaszkodási pontjára kerül:
-a sarokcsont gumójára,
-az első és
-az ötödik lábközépcsontunk fejére.
A testsúly átvitelének feladatához alakult ki a láb boltozatos szerkezete.
A lábnak két lényeges boltozata van:
-hosszanti boltozat, ami a külső és a belső lábszél ívének felel meg, illetve a
-keresztboltozat, az öt lábközépcsont fején átmenő haránt ívelt vonal.
A boltozatos szerkezetet a láb talpi részén elhelyezkedő, és oda futó szalagok és izmok tarják meg, melyek rugalmasságot kölcsönöznek a lábnak, így a járás, futás, ugrás során keletkező rázkódások letompulnak.
A boltozatos szerkezetű láb alkalmasabb a test súlyának a viselésére, mert a boltozatos szerkezet teherbíróbb, mint az egyenes talp. A boltozatok magassága egyénenként változó. Az még nem betegség, ha valakinek alacsonyabb a lábboltozata. Akkor van baj, ha a láb harmonikus működése bomlik meg.
Amennyiben a fent leírt boltozatos szerkezetet a szalagok, illetve izmok valamilyen okból nem tudják megtartani, a testsúly hatására a láb ellapul. Először a hosszanti boltozat magassága csökken, az ugrócsont közelebb kerül a talajhoz, a bokavillával együtt befele fordul, a sarokcsont pedig ellenkező irányba, kifelé mozdul el. Ezek által a talp belső éle domborúvá válik, közelebb kerül a talajhoz. A hosszanti boltozat süllyedését követi a harántboltozat süllyedése.
Milyen panaszokat okoz a lúdtalp?
A lábboltozat megváltozása a térdek beforgását, megrogyását, a csípőnk behajlítását, fenekünk kitolását eredményezi. Lúdtalp miatt ezért mozgásszerveink több pontján is kialakulhat rendellenesség: fájhat a bokánk, az Achilles-ín, a térdünk, a csípőnk, a derekunk. Derékfájás esetén az orvosok rendszerint a talpakat is ellenőrzik.
A talpi felszínen bőrkeményedések alakulnak ki, majd a hajlító- és feszítőizmok egyensúlyának megbomlása miatt kialakul a kalapácsujj, gyakran az öregujj (nagylábujj) bütykének kíséretében.
Lúdtalp gyermekkorban
Korábban a falusi természetes életforma lehetőséget nyújtott az egyenetlen talajon való mezítláb járásra, aminek így nemcsak a lábra mint mozgásszervre voltak jótékony hatásai, de a talpi reflexpontokon keresztül az egész testre jótékony hatással volt.
Az újszülött talpa még teljesen egyenes, a láb boltozatos szerkezete csak 1-2 éves korban alakul ki. Ezért lúdtalpról csak a már járni tudó kisgyermekeknél beszélhetünk, korábban nem érdemes aggódni. (Hasonlóképp van ez a gerincnél, ami születéskor annak egésze domború, majd csak a felállás és járás során alakulnak ki élettani görbületei. A későbbiekben ezzel is foglalkozunk részletesebben.)