25/01/2024
Mikor van szükség koronarográfiára/ koszorúérfestésre?
Koronarográfia beavatkozásra akkor kerül sor, ha a beteget kezelő kardiológus szakorvos a panaszok, tünetek, illetve a rendelkezésre álló non-invazív kardiológiai leletek (nyugalmi EKG, szívultrahang, terheléses EKG, szívizomszcintigraphia) alapján magasnak véli a koszorúér szűkület fennállásának esélyét.
A vizsgálat során műtői körülmények között, általában a jobb csuklónál futó verőeret, az úgynevezett artéria radialist szúrják meg helyi érzéstelenítésben. Abban az esetben, ha ez az ér nem jól tapintható vagy egyéb feljutási nehézséggel szembesülnek (kanyargós ér, érgörcs, a szívhez közelebbi szakasz elzáródása, más anatómiai variációk), egyéb alternatív behatolási kapukra (pl. a bal oldali karon, vagy a könyökhajlatban, combhajlatban tapintható verőerek) is szükség lehet. Az ér szúrását követően egy műanyag csövecske kerül behelyezésre, melyen keresztül a katétert a szívig vezetik, majd a bal és jobb koszorúér szájadékába helyezve az ereket röntgen sugár alatt kontrasztanyaggal ”megfestik”. A beavatkozás az első, helyi érzéstelenítő szúrást követően döntően nem fájdalmas. A kontrasztanyag befecskendezésekor néhány páciensnél - egyéni érzékenység alapján - melegség érzés jelentkezhet. A katéterező orvos a vizsgálat eredményét azonnal értékeli.
A következő eredményekre lehet számítani:
-ép koszorúerek;
-kis eltérések (pl. érfalegyenetlenségek), mely alapján a továbbiakban csak gyógyszeres kezelésre van szükség;
- koszorúér szűkület, melynek mértéke, az érintett erek száma, a koszorúér rendszer anatómiája alapján további döntésekre lesz szükség:
- a szűkület határértékű, mely miatt további diagnosztikus beavatkozásra van szükség
- ha a szűkületnek egyértelműen klinikai jelentősége van, nem érinti mind a három nagy koszorúeret, az anatómiai viszonyok megfelelőek és nincs egyéb nyitott szívműtétet szükségessé tevő elváltozás (pl. billentyű betegségek), akkor a diagnosztikus vizsgálattal együlésben koszorúér tágítás (Perkután Koronária Intervenció, PCI ) történik egy vagy több stent beültetésével
- ha a szűkületnek egyértelműen klinikai jelentősége van, érinti mind a három nagy koszorúeret vagy a bal közös főtörzset, az anatómiai viszonyok komplexek (pl. elágazások, súlyos meszesedés), illetve egyéb nyitott szívműtétet szükségessé tevő elváltozás is fennáll (pl. billentyű betegségek), esetleg egyéb, nem kardiális eredetű betegségek is előfordulnak, akkor a diagnosztikus vizsgálatot követően úgynevezett „heart-team” (kardiológusok, katéterező orvosok, szívsebészek és aneszteziológusok csapata) dönt arról, hogy szívsebészeti, katéteres vagy esetlegesen „hibrid” megoldás szolgálja jobban a beteg gyógyulását.
A koronarográfiát követően egy eszköz kerül felhelyezésre a szúrcsatorna fölé, ami az eret leszorítja, hogy megakadályozzuk a vérzést. Ezt a szorító eszközt 4-6 óráig alkalmazzuk, időszakos lazítás mellett, míg a vérzés el nem áll.
A bevatkozással megelőzhető, hogy a beteg végleges szívizomelhalással járó infarktust szenvedjen el.
A beavatkozás reggelén bőven fogyasszon folyadékot, a rendszeresen szedett gyógyszereit (az alábbi listán szereplőkön kívül) vegye be, könnyű reggelit is fogyaszthat. Az Aspirin és clopidogrel tartalmú gyógyszereket a vizsgálat napján is be kell venni.
Véralvadást gátló szerek a vizsgálat előtt nem szedhetők. Marfarin, Syncumar elhagyása 3-5 nappal a vizsgálat előtt szükséges, az esetek többségében helyettesítő injekciós készítményt kell alkalmazni. Xarelto, Eliquis, Lixiana, Pradaxa elhagyása a műtét előtti napon szükséges, ezeket nem kell injekciós véralvadásgátlóval pótolni.
Bizonyos cukorbetegségre szedett gyógyszerek (a metformin tartalmú gyógyszerek) szedését - főként károsodott vesefunkció esetén - 3 nappal a beavatkozás előtt fel kell függeszteni.
