07/10/2025
A képen egy hazai natúrkozmetikai márka válasza látható a közösségi médiában.
A példa arra mutat rá, hogyan nem szabad szakmai szinten kommunikálni az illóolajok, allergének és a „természetes = biztonságos” téma kapcsán.
Ez nem személyes kritika, hanem szakmai edukáció és etikai szemléletformálás.
🌿 Greenwashing és az „ehető kozmetikumok” mítosza
(avagy amikor a természetességet összekeverik a biztonsággal)
Egyre több márka kommunikálja úgy a natúr termékeit, hogy: „Olyan természetes, akár meg is lehet enni.”
Még a 2010-es évek elején is emlékszem, több hazai kozmetikai tréningen hallhattuk vagy láthattuk ezt a mondatot – sőt, néha kóstoltatás is volt, „bizonyítva” a természetességet.
Ez jól hangzik, de szakmailag téves, etikailag aggályos, és uniós szinten jogsértő kommunikáció.
A kozmetikum nem élelmiszer, és nem lehet fogyasztásra alkalmasként bemutatni.
🧐 Mit mond az EU-jog?
A kozmetikai termékekre az egész Európai Unióban közvetlenül hatályos:
az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete,
amely a kozmetikai termékek forgalmazásának és biztonságának szabályait rögzíti,
valamint a 655/2013/EU bizottsági rendelet,
amely a kozmetikai termékek állításainak (reklámjainak) igazolhatóságát szabályozza.
Ezek alapján minden kommunikációnak:
✔️ valósnak,
✔️ nem félrevezetőnek, és
✔️ tudományosan igazoltnak kell lennie.
Az „ehető”, „meg lehet enni” típusú állítás megtévesztő, mert nem releváns a kozmetikai biztonság szempontjából.
A bőrre alkalmazható termék nem attól biztonságos, hogy lenyelhető.
🧪 Miért nem biztonságos automatikusan, ami „természetes”?
A bőr nem emésztőszerv, és a természetes összetevők sem veszélytelenek önmagukban.
Az illóolajokban megtalálható aromakomponensek — mint pl.
Limonene, Linalool, Citral, Eugenol, Geraniol, Coumarin —
oxidáció után erősen szenzibilizáló hatásúak lehetnek.
Tudományos adatok szerint (pl. European Journal of Dermatology, 2015) ezek kontakt dermatitiszt, irritációt és fényérzékenységet is okozhatnak.
Ezért is kötelező ezek jelölése az INCI-ben bizonyos koncentráció felett.
🌸 EU által jelölendő 26 klasszikus illatanyag-allergén
(Leave-on termékeknél ≥0,001%, rinse-off termékeknél ≥0,01%)
Amyl Cinnamal, Amylcinnamyl Alcohol, Anisyl Alcohol, Benzyl Alcohol, Benzyl Benzoate, Benzyl Cinnamate, Benzyl Salicylate, Cinnamal, Cinnamyl Alcohol, Citral, Citronellol, Coumarin, Eugenol, Farnesol, Geraniol, Hexyl Cinnamal, Hydroxycitronellal, Hydroxyisohexyl 3-Cyclohexene Carboxaldehyde (HICC, Lyral), Isoeugenol, Butylphenyl Methylpropional (Lilial), Limonene, Linalool, Methyl 2-Octynoate, Alpha-Isomethyl Ionone, Evernia Prunastri (Oak Moss), Evernia Furfuracea (Tree Moss).
⚠️ Fontos tiltások:
Lyral (HICC) – 2021. augusztus 23. óta teljes tiltás (Annex II)
Lilial (Butylphenyl Methylpropional) – 2022. március 1. óta teljes tiltás (Annex II)
🕒 Új uniós módosítás:
A (EU) 2023/1545 bizottsági rendelet további ~80 illatanyagot vett fel a kötelezően jelölendők közé.
Új termékeknél alkalmazandó: 2026. július 31.
Készletek kifutása: 2028. július 31.
🚫 Mi volt a probléma a gyártói kommunikációval?
A gyártó válasza:
- bagatellizálta az illatanyag-allergének kockázatát („ritkán okoz érzékenységet”),
- összemosta az aromaterápiás élményt a bőrgyógyászati biztonsággal,
- érzelmi marketinget alkalmazott ahelyett, hogy szakmai alapokra helyezte volna az üzenetet,
- ezzel megsértette a kozmetikai állításokra vonatkozó igazolhatósági elvet
(655/2013/EU rendelet, 3. cikk – „Evidence support”).
✅ A korrekt kommunikáció így néz ki:
„Természetes eredetű illóolajokat tartalmaz, melyek aromaterápiás élményt adnak,
de érzékeny bőr esetén nem ajánlottak.”
Ez a különbség a valódi natúrkozmetika és a greenwashing között.
A felelős márka nem a „meg lehet enni” szlogent használja, hanem a transzparens INCI-t és a bőr biztonságát teszi az élre.
Tehát a bőrápolásban is igaz a mondás: nem minden arany, ami fénylik.