Vári Hilda - pszichológus

Vári Hilda - pszichológus Pszichológiai tanácsadás; Online videopszichológiai tanácsadás

Hány pofon kell még, hogy észrevedd: nem jó irányba mész?Amikor benne vagy egy bántalmazó, nárcisztikus kapcsolatban, el...
15/08/2025

Hány pofon kell még, hogy észrevedd: nem jó irányba mész?

Amikor benne vagy egy bántalmazó, nárcisztikus kapcsolatban, eleinte talán csak apró jeleket kapsz. Kellemetlen megjegyzések, kisebb hazugságok, furcsa érzések a gyomrodban. Ezek még “csak” kis pofonok – amiket könnyen magyarázol: „Biztos rossz napja van…”, „Majd megváltozik…”.

De ahogy haladsz tovább ezen az úton, a jelek egyre erősebbek lesznek. Már nem csak csípnek, hanem fájnak. Mégis meg akarod oldani, mert megszoktad, hogy mindent megoldasz. Csakhogy itt nem erről van szó. Itt a “feladat” nem az, hogy még jobban alkalmazkodj, hanem az, hogy elindulj egy másik irányba.

🚫A Sors nem mindig azért rak eléd akadályt, hogy megoldd. Néha csak azt akarja üzenni: „Ne menj tovább erre!”
Nem feladás ez, hanem életmentés. Egy másik út, ahol a küzdelemnek értelme van, és nem a túlélésért, hanem a fejlődésért folyik.

🧎🏻‍➡️A legnagyobb bátorság néha az, hogy abbahagyod a küzdelmet.

🎭 „HA IGAZÁN SZERETNÉL, MEGTENNÉD…”– avagy a bűntudatkeltés mint láthatatlan zsarolás„Én mindig itt vagyok neked, de te ...
08/07/2025

🎭 „HA IGAZÁN SZERETNÉL, MEGTENNÉD…”
– avagy a bűntudatkeltés mint láthatatlan zsarolás

„Én mindig itt vagyok neked, de te sosem vagy rám kíváncsi…”
„Nem akarok rád nehezedni, de ha most nemet mondasz, az nagyon fájni fog…”
„Persze, menj csak. Majd én egyedül megoldom… mint mindig.”

Ha ezek a mondatok ismerősek, lehet, hogy nem csak érzékeny vagy – hanem manipuláció célpontja.



💡 Mi is az a bűntudatkeltés valójában?

A bűntudatkeltés egy érzelmi zsarolási forma, ahol a másik fél nem nyíltan kér vagy határokat jelez, hanem rád bízza a felelősséget az ő érzéseiért.
Olyan, mintha te lennél a hibás azért, mert ő rosszul érzi magát – még akkor is, ha valójában csak a saját határaidat próbálod tartani.



🧠 Hogyan ismerhető fel a bűntudatkeltés?

🔹 Burkolt vádak, áldozatszerep: „Te sosem vagy elérhető, amikor igazán szükségem lenne rád.”
🔹 Érzelmi nyomásgyakorlás: „Tudod, mennyit tettem érted, és most ezt kapom vissza?”
🔹 Némaság, passzív-agresszív viselkedés: büntetés csenddel, elfordulással, anélkül hogy kimondanák, mi bántja őket.
🔹 Elvárások megfogalmazása szeretetnek álcázva: „Én csak jót akarok neked, de ha nemet mondasz, az azt jelenti, nem szeretsz.”



⚠️ Miért veszélyes?

A bűntudatkeltés alattomosan gyengíti az önértékelésedet és szépen lassan áthúzza a határaidat.
A kapcsolat nem őszinte, hanem félelmen, megfelelésen és önfeladásból fakadó engedelmességen alapul.
Idővel:
• egyre kevésbé mersz nemet mondani,
• elbizonytalanodsz abban, mi jogos és mi nem,
• és végül saját igényeidet tanulod meg elhallgattatni – magadban.



🛠️ Mit tehetsz ellene?

1. Tedd fel a kérdést: „Valójában kérek valamit, vagy bűntudatot ébresztek?” (És ezt fordítva is figyeld!)

2. Vedd észre az elhallgatott elvárásokat. Ha nem mondja ki, mit szeretne, csak rád bízza az értelmezést – az gyakran manipuláció.

3. Állj bele tisztán a határaidba: „Tudom, hogy ez most csalódást okoz neked, de ez az én döntésem, és nem a szeretet hiányáról szól.”

4. Ismerd fel, hogy az érzéseiért nem vagy felelős.
Empatikus lehetsz – de nem vagy köteles mindenáron kompenzálni mások érzelmeit.



🧠 Nem az a baj, ha mások csalódnak benned – hanem ha te mindig cserbenhagyod saját magad.

A szeretet nem zsarol, nem szorít be, nem játszmázik.

💞 A valódi kapcsolódás szabadságot ad – nem bűntudatot.

🎭 Ha már te is elgondolkodtál azon, hogy “LEHET, HOGY TÉNYLEG VELEM VAN A BAJ?”– avagy a gázlángozás lelki hatása és fel...
07/07/2025

🎭 Ha már te is elgondolkodtál azon, hogy “LEHET, HOGY TÉNYLEG VELEM VAN A BAJ?”
– avagy a gázlángozás lelki hatása és felismerése

„Csak túlérzékeny vagy.”
„Ezt sosem mondtam.”
„Mindig csak a rosszat veszed észre.”
„Nem tudsz egy kis viccet sem elviselni?”

Ismerős mondatok? Ha igen, lehet, hogy átéltél már gázlángozást – egy alattomos manipulációs formát, ahol valaki szándékosan megkérdőjelezi a valóságérzékelésedet, az érzéseid jogosságát vagy az emlékeid hitelességét.



💡 Mi az a gázlángozás?

A kifejezés egy 1944-es filmklasszikusból ered (Gaslight), ahol egy férfi apró változtatásokat eszközöl a környezetben – például elhalványítja a lámpák fényét –, majd amikor a felesége ezt szóvá teszi, egyszerűen letagadja, és azt állítja: „csak képzeled”.
Ez a manipuláció lényege: lassan, alattomosan megingatni az áldozat önbizalmát és valóságérzékelését.



🧠 Hogyan néz ki a hétköznapokban?

👉 Egy barátod rendszeresen megbánt, majd azt mondja:
„Te mindig mindent túlreagálsz.”

👉 A párod visszavon egy korábban tett ígéretet, de amikor szóvá teszed, így reagál:
„Te komolyan azt hiszed, hogy ezt mondtam?!”

👉 Egy családtag a hibáit rád vetíti, és úgy állítja be a helyzetet, mintha te lennél a problémás.
Hamarosan már te kérsz bocsánatot azért, hogy egyáltalán éreztél valamit.



⚠️ Miért veszélyes?

A gázlángozás alattomos, mert nem hirtelen rombol – hanem lassan, fokozatosan építi le a határaidat.
Ha sokáig élsz ebben a légkörben:
• kétségbe vonod az érzéseidet,
• állandó bűntudatban élsz,
• mások megerősítése nélkül már nem tudsz hinni magadnak,
• és egyre mélyebb szorongásba, önbizalomhiányba csúszol.



🛠️ Mit tehetsz, ha felismered?

Íme néhány önellenőrző lépés, ami segíthet visszatalálni önmagadhoz:
1. Írd le, amit átéltél.
Az emlékek torzítása ellen hat, ha leírod szó szerint, mi történt, mit éreztél. Ez segíthet visszanyerni a saját történetedet.
2. Tegyél fel magadnak kérdéseket:
– „Jogos, amit érzek?”
– „Más is így érezné magát ebben a helyzetben?”
– „Tényleg mindig én vagyok a hibás – vagy csak mindig úgy tűnik?”
3. Beszélj róla egy megbízható emberrel.
Egy kívülálló nézőpont gyakran segít visszatükrözni a valóságot – főleg, ha te már nem tudsz hinni a saját érzékeidnek.
4. Ne normalizáld a bántást.
Az érzések nem „hiszti”, és a határaid nem „túlérzékenység”. Aki szeret, annak nem célja, hogy elbizonytalanítson.
5. Kérj segítséget.
Egy jó szakember segíthet visszatalálni az önbizalomhoz, megerősíteni a határaidat, és feldolgozni az ilyen típusú kapcsolatokat.



🙏 Ne feledd: Az érzéseid valósak. Az emlékeid fontosak. És te méltó vagy arra, hogy olyan emberek vegyenek körül, akik nem kérdőjeleznek meg – hanem támogatnak.

✨ A tudatosság az első lépés. A változás lehetséges.

16/06/2025

“Ez itt a türelem.” 🐢
– Egy videó, ami szavak nélkül is tanít

Ez az egyszerű videó több tanítást hordoz, mint sok hosszú előadás.
Mert a türelem nem passzivitás. Nem gyengeség. Nem lustaság.
A türelem egy aktív döntés: hogy jelen vagyok – ott és akkor – ahol az élet épp történik.

🐢 A türelem a kapcsolatainkban: amikor valakit nem sürgetünk, hanem megvárjuk, míg megnyílik.
🐢 A türelem önmagunkkal: amikor nem nyomjuk el az érzéseinket, hanem időt adunk a gyógyulásnak.
🐢 A türelem az élet ritmusával: amikor nem hasonlítjuk magunkat mások tempójához, hanem a saját utunkat járjuk.

Sokan sietnek a boldogság felé – miközben pont a rohanással veszítik el azt.
A lelassulás nem veszteség. Hanem lehetőség:
meglátni, megérezni, megélni azt, ami mellett más elsiet.

🐢 vs. 🐇 Talán nem véletlen, hogy a teknős nyeri meg a mesében a versenyt.

✨ És lehet, hogy a legnagyobb változások nem akkor jönnek, amikor gyorsabban élünk,
hanem amikor mélyebben. ✨

“Nem haragszom a szüleimre… mégis nehéz.”„Nem volt rossz gyerekkorom. A szüleim szerettek, próbáltak mindent megadni. Mé...
28/05/2025

“Nem haragszom a szüleimre… mégis nehéz.”

„Nem volt rossz gyerekkorom. A szüleim szerettek, próbáltak mindent megadni. Mégis… gyakran érzem, hogy valami belül szorít. Mintha folyton túl akarnék teljesíteni. Mintha nem lenne elég, aki vagyok. Néha megijedek a saját reakcióimtól – mintha egy gyerek szólalna meg bennem, aki nem kapott elég figyelmet, megértést, biztonságot.”

A gyerekkorból hozott sérelmek nem mindig ordító traumák. Néha csak el nem mondott szavak, félresiklott pillantások, érzelmileg elérhetetlen felnőttek, vagy a túl korán felnőni kényszerülő kisgyermek tapasztalásai.

És nem, nem arról van szó, hogy „hibáztatjuk a szüleinket”. Sokszor ők is a saját sérüléseikből próbáltak a legjobbat kihozni.
De attól, hogy nem volt rossz szándék, a hiány még hiány maradhat.
És ezek a feldolgozatlan élmények ott élhetnek bennünk: a kapcsolati dinamikáinkban, a szorongásainkban, a „nem vagyok elég jó” érzésben, vagy abban, ahogy konfliktusokra reagálunk.

A jó hír: ezeket a mintázatokat fel lehet ismerni – és át lehet írni.
💡 Amikor rálátsz, honnan ered egy érzésed vagy viselkedésed, már nem uralkodik feletted.
💡 Amikor megtanulod megadni magadnak azt, amit akkor nem kaptál meg – törődést, elfogadást, biztonságot –, akkor elkezd gyógyulni az a rész benned, aki régóta vár erre.

Ez egy folyamat. Néha fájdalmas, néha felszabadító – de mindig mélyen emberi.
És nem vagy egyedül benne.

Ha mostanában sok benned az érthetetlen szorongás, feszültség, önkritika, lehet, hogy nem „túlérzékeny” vagy – csak olyan érzéseket cipelsz, amik egyszer régen keletkeztek, és még nem kaptak teret.

Adj most egy kicsit. Magadnak. Megértést, kíváncsiságot, időt.
Mert gyógyulni nem önzés. Hanem bátorság. És szeretet.

„Miért érzem magam egyedül, még akkor is, ha emberek vesznek körül?”Kedves pszichológus!Nem vagyok egyedülálló, vannak b...
28/05/2025

„Miért érzem magam egyedül, még akkor is, ha emberek vesznek körül?”

Kedves pszichológus!
Nem vagyok egyedülálló, vannak barátaim, családom, mégis gyakran érzem magam magányosnak. Mintha senki sem értene meg igazán, és hiába vagyok társaságban, belül mégis üresnek érzem magam. Miért van ez, és hogyan lehetne változtatni rajta?

Kedves Levélíró!
A magány nemcsak arról szól, hogy nincs körülöttünk senki – sokkal inkább egy belső érzés, amely akkor is jelen lehet, ha emberek vesznek körül. Lehet, hogy nem találjuk meg azokat a kapcsolatokat, ahol igazán önmagunk lehetünk, vagy hogy nehezen nyílunk meg mások előtt. A jó hír, hogy a magánnyal lehet mit kezdeni! Nézzük, hogyan!

Hogyan lehet megküzdeni a magány érzésével?

✅ Tudatosítsd az érzéseidet
Először is érdemes felismerni és megnevezni, hogy pontosan mit érzel. Magányt? Érzelmi elszigeteltséget? Azt, hogy nem ért meg senki? Az érzések tudatosítása segít megérteni, hogy mire van igazán szükséged.

✅ Mélység a mennyiség helyett
Nem az számít, hány ember vesz körül, hanem hogy milyen mélyek a kapcsolataid. Gondold végig: van-e olyan ember az életedben, akivel igazán őszinte lehetsz? Ha nem, akkor lehet, hogy érdemes erősíteni néhány meglévő kapcsolatot, vagy új embereket keresni.

✅ Tanulj meg egyedül is jól lenni
Paradox módon a magány elleni küzdelem egyik legfontosabb lépése, hogy megtanuljunk önmagunkkal is jól lenni. Ha saját magunk társaságában is komfortosan érezzük magunkat, nem kapaszkodunk kétségbeesetten mások figyelmébe. Kérdezd meg magadtól: milyen dolgokat élvezek igazán? Mi tölt fel?

✅ Nyitottság és őszinteség
Sokszor azért maradunk magányosak, mert félünk megmutatni a valódi érzéseinket. De a mélyebb kapcsolatokhoz elengedhetetlen, hogy merjünk önmagunk lenni, és ne csak a felszínes témákról beszélgessünk. Egy próbát megér: a következő beszélgetésedben oszd meg egy kicsit mélyebben, hogy valójában hogy vagy!

Hogyan teremts tudatosan kapcsolatokat?

💡 Keress olyan közösségeket, ahol hasonló gondolkodású emberek vannak!
Ha nehezen találod meg a helyed, csatlakozz olyan csoportokhoz vagy közösségekhez, ahol közös érdeklődés köt össze másokkal. Lehet ez egy könyvklub, egy sportcsapat, egy önkéntes csoport vagy egy kreatív workshop.

💡 Légy kezdeményező!
Sokszor várunk arra, hogy mások lépjenek felénk, pedig mi magunk is tehetünk a kapcsolatok elmélyítéséért. Küldj egy üzenetet egy régi ismerősnek, hívd el egy barátodat egy kávéra, vagy kezdeményezz egy mélyebb beszélgetést!

💡 Figyelj oda másokra!
Az igazán erős kapcsolatok kölcsönösségen alapulnak. Ha érdeklődést mutatsz mások iránt, ha valóban meghallgatod őket és odafigyelsz rájuk, akkor nagyobb eséllyel kapsz vissza ugyanezt az energiát.

💡 Tanuld meg felismerni a mérgező kapcsolatokat!
Néha a magány abból fakad, hogy rossz kapcsolatokban ragadunk. Ha olyan emberek vesznek körül, akik nem értékelnek, nem figyelnek rád vagy energiavámpírként viselkednek, az nem segít a magány leküzdésében – épp ellenkezőleg.

A magány nem egy végleges állapot, hanem egy jelzés arra, hogy valamit érdemes változtatnunk az életünkben – akár a kapcsolatainkban, akár abban, ahogyan önmagunkhoz viszonyulunk.

💬 Te mit gondolsz? Volt már olyan időszak az életedben, amikor emberek között is magányosnak érezted magad? Hogyan küzdötted le ezt az érzést? Írd meg kommentben!

28/05/2025

Köszönöm, hogy itt vagy!

Vári Hilda vagyok, pszichológus – egy olyan tér megteremtésén dolgozom, ahol őszintén lehet kapcsolódni önmagunkhoz, az érzéseinkhez és az életünk kérdéseihez.

Ezen az oldalon gondolatokat, inspirációkat és pszichológiai szemléletű tartalmakat osztok meg, amelyek segíthetnek közelebb kerülni a belső egyensúlyhoz, önismerethez és tudatosabb mindennapokhoz.

Ha érdekel az önismeret, a lelki egészség témája, vagy csak jól esne néha megállni és ránézni arra, hogyan is vagy éppen, szeretettel várlak itt.

💬 „A gyógyulás ott kezdődik, ahol valóban meghallanak és megértenek.”

Cím

Budapest Iii. Kerület
1037

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Vári Hilda - pszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram