Klinikai Idegtudomány és Képalkotás Kutatócsoport

13/10/2025

At with Kovács Fanni, Dani Sörnyei and Kinga Farkas

03/07/2025

Hogyan gondolkodik az agyunk a világról? Miben más ez autizmusban?

Boglárka Purcsel magyar nyelven megjelent cikkében azt jártuk körbe, hogyan térhet el az autizmussal élő emberek gondolkodása abban, hogy milyen módon sajátítják el a világ szabályszerűségeit. A prediktív kódolásnak nevezett agyi működés lehetővé teszi, hogy előre jelezzük, mi fog történni, például mit fogunk érzékelni, mire számíthatunk másoktól.

A tanulmányban három különböző elméleti modellt hasonlítunk össze:
🔹 Szenzoros precízió (vagyis a feldolgozás pontossága) modellje szerint az autisták agya túl nagy jelentőséget tulajdoníthat az érzékszervi ingereknek, így nehezebb kiszűrni a lényeges információt.
🔹 Gyenge priorok elmélete szerint a korábbi tapasztalatok kevésbé befolyásolják az észlelést, így minden új inger egyformán fontosnak tűnhet.
🔹 Rugalmatlan priorfrissítés elmélete alapján az előzetes elvárások nehezen módosulnak, még akkor is, ha a világ megváltozik. Ez hozzájárulhat az autisták környezeti változásokra adott szokatlan reakcióinak kialakulásához.

A szisztematikus áttekintés alapján a kép összetett: bizonyos helyzetekben valóban másképp működik az előrejelzés autizmusban, máshol viszont hasonló a neurotipikusokhoz.
Azt gondoljuk, hogy ezek a modellek akár pedagógiai és terápiás beavatkozások tervezése során is hasznos támpontot nyújthatnak a szakembereknek.

📄 Purcsel Boglárka & Farkas Kinga (2025): Az autizmus komputációs pszichiátriai megközelítései, Neuropsychopharmacol Hung 2025; 27(2): 121–133

10/06/2025

Milyen szerepe van a kisagy, a thalamus és a nagyagykéreg hálózati kapcsolatának szkizofréniában?
Kutatócsoportunk legújabb publikációjában erre a kérdésre kerestük a választ.
(English below)

A cerebello-thalamo-cortical (CTC) hálózat egy olyan funkcionális kapcsolatrendszer az agyban, amely az információfeldolgozásban, az észlelésben és a mozgás szabályozásában játszik elengedhetetlen szerepet. Ennek a hálózatnak a működési zavarát egyre több tanulmányban figyelték meg szkizofréniában és a pszichózis kialakulását megelőző magas rizikójú időszakban. Az egyes tanulmányok evidencia értéke azonban önmagában kevés ahhoz, hogy magabiztosan kijelenthető legyen, hogy a CTC hálózat működése kulcsszerepet játszik a pszichotikus zavarok kialakulásában.
Jelen tanulmányunkban olyan téri statisztikai elemzéseket alkalmaztunk, amelyekkel összegezhetők különböző kutatócsoportokban publikált tanulmányok, ahol a CTC hálózatot működését funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) vizsgálták.
Eredményeink megerősítik, hogy a kisagy és az információfeldolgozás kulcsszereplője, a thalamus, kapcsolatrendszere a nagyagykéreggel eltérő mintázatot mutat pszichotikus zavarokban.
Eredményeink azt mutatják, hogy pszichotikus zavarokban, és a pszichózist megelőző időszakban a szomatoszenzoros (tapinkásból érkező) és vizuális információ feldolgozásáért felelős területek, illetve a motoros (mozgató) kérgi területek túlműködést mutatnak a thalamussal. Ezzel szemben, a magasabb rendű kognitív funckiókért, és érzelemszabályozásért felelős frontális régiók kapcsolata a thalamussal és a kisaggyal is meggyengült.
Ezen eredmények, amellett, hogy megerősítik a kisagy és a thalamus szerepét a pszichotikus zavarok kialakulásában, iránymutatással szolgálhatnak jövőbeli terápiás beavatkozások fejlesztésére. Az agyi hálózatok eltérő működésének ismeretében lehetőség nyílik például olyan nem invazív agystimulációs terápiák (pl. Transzkraniális Mágneses Stimuláció) célzott alkalmazására is, amelyek hatásosságát kutatócsoportunkban jelenleg zajló klinikai kutatás is vizsgálja.

Orsi Lányi , Dániel Zahemszky , Alexander Schulze Wenning, Marie Anne Engh, Zsolt Molnár, András Attila Horváth, Péter Hegyi,
Csu Csucsu Gábor Csukly: Cerebello-Thalamo-Cortical Dysconnectivity in Schizophrenia Spectrum Disorders: A Resting-State fMRI Meta-Analysis
https://doi.org/10.1016/j.bpsc.2025.05.017
..

Our lab’s most recent publication investigates the role of the thalamus and the cerebellum in schizophrenia spectrum disorders.
The cerebello-thalamo-cortical (CTC) network is a large-scale functional system involved in information processing, perception, and motor control. Functional dysconnectivity in this network has been widely reported in schizophrenia and clinical high-risk for psychosis. Individual observational studies, however, often lack the level of evidence needed to reliably establish the role of the CTC network in the pathophysiology of schizophrenia spectrum disorders. To address these limitations, we conducted a neuroimaging meta-analysis of resting-state functional magnetic resonance imaging (fMRI) studies aiming to synthesize robust evidence of altered CTC connectivity in psychotic disorders.

Our results confirm altered thalamic and cerebellar connectivity in schizophrenia spectrum disorders and prodromal states. Observed dysconnectivity is characterized by increased thalamic connectivity with the somatosensory cortex, primary motor cortex, and the visual association areas, and reduced thalamic connectivity with the prefrontal regions and the cerebellum.
These results support the hypothesis that CTC network dysfunction is a core feature of psychotic disorders and may guide the development of novel therapeutic interventions. One promising avenue is non-invasive brain stimulation techniques such as Transcranial Magnetic Stimulation (TMS), the efficacy of which our lab is currently investigating in a clinical trial.

09/04/2025

Kutatásunkban az érzelemfelismerés elektrofiziológiai hátterét vizsgáltuk szkizofréniával élő pácinesek és egészséges kontroll személyek bevonásával. A résztvevőknek szomorú, semleges és boldog arcokat mutattunk, és arra kértük őket, gombnyomással jelezzék, milyen érzelmet fejeznek ki a képek. A vizsgálat közben 64 csatornás EEG-felvétel készült.
A viselkedéses eredményeink azt mutatták, hogy a betegcsoport tagjai rosszabbul ismerték fel mindhárom érzelmet a kontroll személyekhez képest.
Az EEG regisztrátumok feldolgozását követően az ún. béta-deszinkronizációt vizsgáltuk, amely szignifikánsan kisebb mértékű volt a szkizofrén páciensek esetében a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Ezen felül szignifikáns korrelációt találtunk a két tényező között, tehát a kisebb pontosság kisebb mértékű béta-deszinkronizációval járt együtt.
Miért fontos ez?
Egy objektíven mérhető EEG biomarker, amelyről tudjuk, hogy kapcsolatban áll a páciensek tüneteivel (esetünkben az érzelemfelismerés sérülése) segítségünkre lehet a jövőben a terápiás eszközök fejlesztése során.
Ha felkeltettük az érdeklődésed, olvasd el bátran a cikkünket az első kommentben található linken.
..

📄Gábor Csukly, Hajnalka Molnár, Csilla Marosi, Zsuzsanna Fodor, Kinga Farkas: Weaker beta desynchronization indicates impaired emotion recognition in schizophrenia

🔎In our current research, our goal was to gain insight into the electrophysiological background of emotion recognition in schizophrenia. We enrolled patients with schizophrenia and healthy control subjects. We presented sad, neutral and happy faces while recording a 64 channel EEG (electroencephalogram). The subjects were asked to push a button, indicating the emotion presented on the pictures.
Our behavioral results show that the patient group performed worse in the task, compared to the control group. After preprocessing the EEG files, we focused on beta-desynchronisation between the study groups, which was significantly weaker in the schizophrenia patients. The two examined variables showed significant correlation, which means, weaker beta-desynchronisation was paired with weaker test performance.
Why could these findings be important?
If we know, that a certain EEG biomarker correlates with a specific symptom (in our case with impaired emotion recognition) it could be useful in the diagnostics or therapy development in the future.
If you found our summary interesting, feel free to read the full article (link in comments).

09/04/2025

33rd congress of European Psychiatric Association - EPA
ePoster presentation program

30/03/2025

Kérdőív a 1,5 - 6 éves korú gyermekek szülei, gondviselői számára

A táplálkozási nehézségek, a szociális-kommunikációs készségek eltérése és a rugalmatlanság előfordulásának és összefüggéseinek vizsgálata a magyar kisgyermekkori populációban

Szalkay Krisztina kutatása keretében egy kérdőívcsomag kitöltésére kéri az 1,5-6 éves gyerekek szüleit.

A kérdőív olyan területekre összpontosít, amelyek fontosak minden kisgyermek életében:

🥣Étkezési magatartás: vizsgáljuk a gyermekek táplálkozási szokásait és az étkezéssel kapcsolatos viselkedésüket.

🗣Társas-kommunikációs készségek: felmérjük, hogyan lépnek kapcsolatba másokkal és hogyan kommunikálnak a gyermekek.

📐Viselkedési rugalmasság: megfigyeljük, mennyire képesek a gyermekek alkalmazkodni a változásokhoz és új helyzetekhez.

👨‍👧‍👦Szülői tapasztalatok: érdeklődünk az Ön mindennapi tapasztalatairól és esetleges kihívásairól a gyermeknevelés során.

Kedves kisgyermekes szülők!
Egy fontos kutatásban szeretnénk a segítségeteket kérni! 🔍

Szívesen várjuk a véleményeteket étkezéssel, kommunikációval, viselkedéssel és a szülői tapasztalatokkal kapcsolatban, ha 1,5 és 6 év közötti kisgyermeket neveltek. A kutatással célunk, hogy jobban megértsük a gyermekek fejlődését, és hatékonyabban támogathassuk őket a korai fejlesztésben, ezzel segítve titeket is!

A kutatás egyik vezetője Dr. Szalkay Krisztina, a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyász és gyermekpszichiáter szakorvosa, a téma országosan kiemelkedő szakértője.👩‍⚕️

Köszönjük, ha segítitek munkánkat!

📝 A kérdőívet itt tölthetitek ki! 👇
https://redcap.link/kisgyermek-eves-kutatas

09/03/2025

A szkizofrénia egy összetett mentális betegség, amelynek pontos okai még nem teljesen ismertek. Az agy működésében a serkentő (excitátoros) és gátló (inhibitoros) folyamatok egyensúlya (E/I arány) kulcsszerepet játszik, és ennek felborulását már régóta a szkizofrénia egyik lehetséges okaként tartják számon.​

Nemrég megjelent tanulmányunkban bemutatott vizsgálat során 30 szkizofréniával élő és 31 kontroll személy nyugalmi állapotú EEG-felvételein az E/I arány időbeli változásait elemeztük. Az eredmények azt mutatták, hogy bár az E/I arány átlagos értéke hasonló volt mindkét csoportban, a szkizofrén pácinesek esetében ennek az aránynak az időbeli változékonysága csökkent. Ez a jelenség különösen a parietális (fali lebeny) és occipitális (nyakszirti lebeny) agykérgi területeken volt megfigyelhető, amelyek a figyelem és a vizuális feldolgozás szempontjából fontosak. Továbbá, a csökkent időbeli változékonyság összefüggést mutatott a pozitív tünetek súlyosságával, mint például a hallucinációk és téveszmék.​

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy szkizofréniában az agyi E/I arány dinamikája megváltozik, ami hozzájárulhat a betegség klinikai tüneteinek kialakulásához. Az EEG-elemzések időben részletezett, dinamikus megközelítése fontos lehet a szkizofrénia kórélettani folyamatainak jobb megértéséhez és a jövőbeni terápiás beavatkozások fejlesztéséhez.
-----------------------------------------------------------------------
English:
Altered cortical excitation/inhibition (E/I) ratio is long suspected as a potential pathomechanism in Schizophrenia; however, E/I ratio is mostly considered as a stationary feature over short time scales. In our 𝗿𝗲𝗰𝗲𝗻𝘁 𝗽𝘂𝗯𝗹𝗶𝗰𝗮𝘁𝗶𝗼𝗻 (link below) we show that while the temporal average of the EEG 1/f slope in the 20-45 Hz regime - linked to E/I ratio - was comparable in patients with schizophrenia and healthy controls, its 𝘵𝘦𝘮𝘱𝘰𝘳𝘢𝘭 𝘷𝘢𝘳𝘪𝘢𝘯𝘤𝘦 was reduced in the patient group. This phenomenon was most apparent over parietal scalp locations roughly corresponding to the dorsal attention network, and was also found correlated to positive PANSS scores. This work therefore further emphasizes that a dynamic (i.e., time-resolved) approach to EEG analysis in schizophrenia is required for a better understanding of the potential pathomechanisms of this disorder.

Link to article:
https://www.nature.com/articles/s41537-025-00568-3

Frigyes Samuel Racz, Kinga Farkas, Melinda Becske, Hajnalka Molnar, Zsuzsanna Fodor, Peter Mukli & Gabor Csukly

Altered neural excitation/inhibition (E/I) balance has long been suspected as a potential underlying cause for clinical symptoms in schizophrenia (SZ). Recent methodological advancements linking the spectral slope (β) of neurophysiological recordings – such as them electroencephalogram (EEG) – ...

30/01/2025

Kutatócsoportunk Autizmus és Szkizofrénia transzdiagnisztikus szimpóziummal mutatkozott be a Magyar Pszichiátriai Társaság XXVIII. Vándorgyűlésén, Siófokon.
Kovács Fanni Mercédesz, Sörnyei Dániel, Farkas Kinga, Csukly Gábor, Holka Szilárd

📷 Török-Suri Karolin

03/01/2025

Vass Ágota, Csukly Gábor és Farkas Kinga: A szkizofrénia és az autizmus spektrum zavar transzdiagnosztikus értelmezése a minimál szelf zavarának keretében

A szkizofrénia és az autizmus spektrumzavar diagnosztikailag elkülönülő kórképek, azonban mindkét állapotban hasonló eltérések figyelhetők meg, amelyek az agyi hálózatoktól a viselkedésig több szinten átfedik egymást. Közös jellemzőjük a minimál szelf zavara, amely a body ownership ("test tulajdonlás") és az ágencia zavarában nyilvánul meg, és tartós torzulásokat okoz az egyén élményvilágában. Laborunk legújabb kéziratában egy olyan elméleti keretrendszert vázolunk fel, amely a neurobiológiai mechanizmusoktól a kognitív és fenomenológiai szintekig egységes megközelítést kínál a minimál szelf zavarainak megértéséhez, diagnosztikus határokon átívelően.

A kéziratban áttekintjük a minimál szelf zavarának irodalmát szkizofrénia és autizmus spektrumzavar esetében. Elemeztük a szelf-élmény mérésére szolgáló eszközök, például az „Anomalous Self-Experience Scale” alkalmazhatóságát, valamint olyan kísérleti paradigmákat, mint a Rubber-Hand Illusion.

Az eredmények alapján a minimál szelf zavarai mind a szkizofrénia, mind az autizmus spektrumzavar esetében egyaránt megfigyelhetők, transzdiagnosztikus jellemzőkként. Ezek a hasonlóságok azt sugallják, hogy a két kórkép egy közös pszichopatológiai kontinuum mentén helyezkedhet el, ahol a minimál szelf zavarai az átfedések egyik legmeghatározóbb pontját jelentik. Kéziratunkban bemutatunk egy modellt, amely integrálja a minimál szelf zavarainak neurobiológiai, kognitív és fenomenológiai aspektusait, és új keretrendszert kínál az eltérések értelmezésére. A modellünk egyúttal rámutat arra, hogy a diagnosztikus határokon átívelő, atipikus szelf-élmény figyelembevétele kulcsfontosságú a két rendellenesség közös vonásainak megértésében, és támpontot nyújt a diagnosztikai és terápiás megközelítések továbbfejlesztéséhez.
Kutatócsoportunk friss tanulmánya a Neuropsychopharmacologia Hungarica decemberi számában olvasható, angol nyelven.

https://mppt.hu/magazin/pdf/vol26issue4/v26i4p218.pdf

03/11/2024

- Hogyan kerüljük el a demenciát?
- Vigyázzunk az elhízással, magasvérnyomással, koleszterinnel, dohányzással, és depresszióval!

- Jó jó, de akkor is számít ez, ha az agyunkban már kialakultak az Alzheimer-kórra jellemző elváltozások?
- Igen! Még akkor is.

Röviden erről szól frissen megjelent tanulmányunk, amelyben 434 egészséges és 611 enyhe kognitív zavarral élő ember adatain keresztül először vizsgáltuk a legjelentősebb módosítható demencia rizikótényezők szerepét az Alzheimer-kór fehérje elváltozásaival összefüggésben. A már meglévő kóros elváltozás mellett is sokat tehetünk az agyunk védelmében!

Kutatócsoportunk új cikke elérhető az alábbi linken.
https://doi.org/10.1186/s13195-024-01602-9

Zsolt Huszár, Alina Solomon, Marie Anne Engh, Vanda Koszovácz, Tamás Terebessy, Zsolt Molnár, Péter Hegyi, András Horváth, Francesca Mangialasche, Miia Kivipelto & Gábor Csukly: Association of modifiable risk factors with progression to dementia in relation to amyloid and tau pathology. Alz Res Therapy 16, 238 (2024)

Background Dementia preventive interventions targeting multiple modifiable risk factors are a promising approach. However, the impact of modifiable risk factors in the presence of beta-amyloid or phosphorylated-tau (p-tau) pathology is unclear. Methods The objective of the study was to examine the r...

10/10/2024

Lányi Orsi az agykérgi serkentés-gátlás egyensúlyát vizsgálta szkizoférniában.

"A szkizofrénia pontos neurobiológiai háttere a mai napig nem ismert. Az egyik lehetséges magyarázatként az idegsejtek közti információáramlást meghatározó serkentés-gátlás egyensúlyának felborulását emeli ki a szakirodalom. Meta-analízisünkben (korábbi vizsgálatok összesítése) az agykérgi serkentés-gátlás egyensúlyát Transzkraniális Mágneses Stimuláció (TMS) és Elektromiográfia (EMG) segítségével vizsgáltuk. A TMS egy nem invazív agystimulációs eljárás, amely segítségével a neuronok ingerlékenységét lehet kutatási és diagnosztikai céllal rövidtávon, illetve terápiás céllal hosszabb távon befolyásolni. A kutatásunkban vizsgált TMS-EMG módszer alkalmas a motoros kéreg mágneses ingerlése által GABA és NMDA receptor működéshez kötött serkentő és gátló idegsejt válaszok kiváltására. Az ingerlés következtében a megfelelő izomban kiváltott választ (izomösszehúzódás) kapunk, melyeknek az amplitúdója (nagysága) EMG segítségével mérhető.

36 folyóiratcikkből származó, 794 szkizofréniával diagnosztizált beteg összesített adata alapján robosztus (Cohen’s d: 0.62) gátlási deficitet mutattunk ki szkizofréniában a SICI (Short-Interval Intracortical Inhibiton) paradigma segítségével. Feltáró elemzéseink alapján az antipszichotikus gyógyszeres kezelés és az antipszichotikum dózis tendencia-szintű összefüggésben áll a SICI gátlási válasz mértékével. Az eredményeink támogatják a kérgi serkentés-gátlás egyensúlyának zavarát hangsúlyozó elméleteket, melyek segíthetik a szkizofrénia patomechanizmusának pontosabb megértését. Az eredményeink továbbá megerősítik a TMS-EMG paradigmák megbízhatóságát és alkalmasságát a szkizofrénia vizsgálatában, így a kutatásunk hozzájárulhat a jövőben új TMS-EMG alapú diagnosztikai markerek kifejlesztéséhez."

Excitation/inhibition imbalance in schizophrenia: a meta-analysis of inhibitory and excitatory TMS-EMG paradigms.
Orsolya Lányi, Boróka Koleszár, Alexander Schulze Wenning, David Balogh, Marie Anne Engh, András Attila Horváth, Péter Fehérvari, Péter Hegyi, Zsolt Molnár, Zsolt Unoka, Gábor Csukly

A cikk összefoglalója a Semmelweis Egyetem Tudományos híradójában is olvasható.

07/10/2024

Kutatócsoportunknak új közleménye jelent meg a BMC Psychiatry oldalán: Autistic and schizotypal traits exhibit similarities in their impact on mentalization and adult attachment impairments: a cross-sectional study

Az autizmus- és a szkizofrénia-spektrumzavarok, valamint az ezek átlagnépességben megjelenő jellegzetességei (autisztikus és szkizotípiás vonások) összefüggésben állhatnak azzal, hogyan értjük meg mások gondolatait és érzelmet (azaz hogyan mentalizálunk), illetve milyen módon kapcsolódunk hozzájuk. A korai kapcsolatok, valamint a későbbi társas-társadalmi környezet szintén fontos szerepet játszik a mentalizáció alakulásában. Mivel az autizmus- és a szkizofrénia-spektrum számos hasonlóságot mutat, fontos lehet megérteni hasonlóságaikat és különbségeiket, amely akár a felnőttkori diagnosztikát és kezelést is támogathatja. Online kérdőíves kutatásunkban 2203 fő adatait vizsgáltuk, akik között diagnosztizált személyek, valamint az átlagpopuláció tagjai is szerepeltek. Eredményeink azt mutatják, hogy az autisztikus és szkizotípiás vonások a mentalizáció nehézségein keresztül összefüggésben állnak a felnőttkori bizonytalan kötődési mintázatokkal. A serülőkorban kapott társas támogatás magasabb mértéke ugyanakkor jobb mentalizációval és biztonságosabb felnőtt kötődéssel jár együtt. A kutatás rávilágít a támogató kapcsolatok és a közösségi ellátás fontosságára autizmus- és szkizofrénia-spektrumzavarokkal élők körében, valamint támpontot nyújthat jövőbeli, mentalizáció-fókuszú kezelések kidolgozásához.