22/04/2026
A város másik oldala #1
"Rövid séta a végtelenbe
Itt van a jegy a kezemben
Nem szomorítanak az álmok
Nem hiányzik a hiányod
Köd borítja már a testét
Arcomra fagyott a festék
Én is bármelyik pillanatban
Te is bármelyik pillanatban
Ö is bármelyik pillanatban
Hallom, hallom, dam-da-dam-dam"
(Trabant: Rövid séta-részlet)
Mai sétánk első körben a Pipitérre vezetett, aztán nem is lett már nagyon több kör, mert volt bőven itt is teendő.
Mentünk, mendegéltünk, Zoli, Timi meg én és bár nem nagyon tud már minket meglepni semmi, de az eklektikának egy olyan orcáját pillanthattuk meg, amit kénytelen voltam fotón is megörökíteni, hogy ha majd kikeveredünk ebből a pszichedelikus Dali-tájból, akkor újra megnézhessük, hogy nem haluztunk-e. A szép zöld füvön a virágba borult fák mellett egy középosztálybeli anyuka próbált albumfotókat készíteni a kislányáról, aki kicsavart balett mozdulatokkal pózolt a fényképekhez a rózsaszín virágokban úszó fa alatt, közben mellettük pár méterrel két hajléktalan ember hálózsákokban, köztük egy babakocsival teljesen random alakzatokban kidőlve és valószínűleg nem a családi fotóalbumhoz pózolva feküdtek.
Egy kisebb körrel arrébb káeurópai woodstock hangulat: néhány "piknikező" fiatal épp valószínűleg beszúrta magát/egymást, őket most nem zavartuk inkább.
Találtunk viszont másokat, akikhez oda tudtunk menni. Szintén a fűben, egyvalaki teljesen kidőlve, a többiek ülve-beszélgetve. Elmondtuk, hogy a HepaGo-tól vagyunk szociális munkások, ha szeretnék, gyorsteszttel leszűrjük őket hepatitis-c-re, hiv-re és szifiliszre, soha vissza nem térő lehetőség (legalábbis erre a hétre:) Volt itt 3 lány, ők nagyon belelkesedtek és Timi szép sorban egy közeli padon le is szűrte őket. Közben Mackó úrral beszélgettem, akiről kiderült, hogy valamikor régen ő is elkezdte a szocmunka szakot, aztán lám, ide jutott. Elmondta a pszichiátriai problémáit és, hogy szeret másokon segíteni. Azt is elmondta, hogy para így utcán lenni, főleg itt, a téren, múltkor 10-en mentek rá, szerencse, hogy a viperát, ami előkerült, ki tudta tépni és arrébb rúgni az egyik támadó kezéből. Romra verték amúgy. Nagyon kedves volt, az utolsó 2000 Ft-ján meg akart hívni minket kávézni, jó, hogy nem fogadtam el, mert kiderült, hogy amúgy jól jön neki ez a pénz, mert alsó hangon 2 ezró a kristály, száz forint a forró lángos.
A lányzókkal is dumáltunk: az egyiküknek elég súlyos-keléses nőgyógyászati problémái vannak, de a szifilisz tesztje negatív lett, az sem segít, hogy az utcán van. A másikuk most került ki utcára, eddig szállón volt, ő is nőgyógyászati szűrésre szeretett volna menni, a Dózsa nőgyógyászatát tudtuk nekik mondani. Ő amúgy képben volt szálló ügyben, most inkább fapadra menne, illetve fapadokat próbál majd meg.
Kedves volt mindenki amúgy, nagyon örültek a motivációs csomagoknak. Majd legközelebb rákérdezünk, sikerült-e eljutni, kaptak-e ellátást, illetve ha nem, akkor mi lenne nekik segítség, hogy eljussanak valahová.
A piknikező társaságok elkezdtek vegyülni egy idő után, a másik csapatból többen is Mackó úrék bandájába jöttek át vendégeskedni, kezdtünk kifejezetten sokan lenni, innen még egy elegáns kalapos srác is bátorkodott megszuratni magát a szűréshez, csak egy picit szisszent fel, mikor Timi leszűrte, érzékeny lélek ❤
Lesz itt mit tenni, most jó sok ember láthatott minket, remélem, legközelebb, már ismerősebbek leszünk és "biztonságosabbak", fontos, hogy megismerjük ezeket a srácokat: honnan jöttek, miért vannak itt (és miért pont itt), mi van velük és milyen segítségre van szükségük.
