21/11/2025
🧐Hová tűntek a beszélgetések a családokból?
Az elmúlt hetekben többen is panaszkodtak nekem arra, hogy „eltűntek a beszélgetések” a családjukból.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy családi összejöveteleken a fiatalabbak (és nem ritkán a középkorúak is) a telefonjuk képernyőjébe merülnek. Sokszor a férfiakra különösen jellemző, hogy inkább a digitális világgal kapcsolódnak, mintsem egymáshoz.
De miért történik ez?
És mi lehet a kiút?
A családi beszélgetések eltűnése nem csak arról szól, hogy „mindenki a telefonját nyomkodja”. Ez a jelenség sokkal mélyebb gyökerekkel bír, a kapcsolódás hiányáról, a figyelem szétszórtságáról és az önmagunkkal való találkozás nehézségéről.
A beszélgetés ugyanis nem pusztán információcsere, hanem az egyik legerősebb kötőanyag ember és ember között.
Amikor ez hiányzik, üres tér keletkezik a családi asztal körül.
Egy tér, amelyet könnyű képernyőkkel betölteni, de amely valójában még inkább üres marad belül.
Ha megpróbálom képként elképzelni, olyan, mintha egy színes festményből lassan kikopnának az árnyalatok.
Ahelyett, hogy a családi együttlétek élénk színfoltokat hoznának az élet vásznára, marad a szürke, monoton fény, a kijelzők kékes derengése.
A művészetben a színek találkozása mindig valami újat hoz létre, pont, mint a beszélgetések. Egyetlen szó, egy odavetett mondat is képes megváltoztatni a teljes „kompozíciót”. Amikor azonban a színek nem keverednek, a kép statikus, élettelen marad.
Miért félünk a beszélgetésektől?
Sokszor a háttérben nem közöny van, hanem félelem. A beszélgetés ugyanis közel hoz, és ha közel kerülünk, előbb-utóbb megmutatkoznak az érzéseink.
A telefonok világa biztonságosabbnak tűnik, ott lehet válogatni, görgetni, kontrollálni.
Egy családi beszélgetésben viszont bármi megtörténhet: kérdések, amikre nincs válasz; érzések, amiket nehéz kitenni az asztalra; csendek, amik nyugtalanítóak.
De pont ezek az élő, valós pillanatok teszik a kapcsolatokat igazzá.
Művész-coaching gyakorlat:
Ha szeretnéd újraéleszteni a családi beszélgetéseket, kezdd egy egyszerű, játékos művész-coaching gyakorlattal:
- Kérj meg mindenkit, hogy válasszon egy színt, ami kifejezi a hangulatát az adott napban.
- Rajzoljátok le közösen - nem kell művészétei alkotásnak lennie, elég egy firka vagy egy folt.
- Ezután meséljetek róla egy mondatot: miért azt a színt választottátok, mit jelent most nektek.
💖Hihetetlen, hogy mennyi ajtót nyit meg egy ilyen egyszerű gyakorlat!
A színek nyelvén könnyebb elindítani a beszélgetést, mint szavakkal.
Vissza az élő kapcsolatokhoz!
A telefonok és a digitális világ nem ellenségek. De fontos, hogy ne vegyék el a helyet attól, ami pótolhatatlan: a valódi beszélgetésektől.
Amikor egy családtag szemébe nézünk, és meghallgatjuk, az olyan, mintha színeket festenénk egy közös vászonra. Ez a vászon az, ami később megtart minket, amikor nehézségek jönnek.
A kérdés tehát nem az, hogy hova tűntek a beszélgetések.
Hanem az, hogy mi magunk készek vagyunk-e visszahozni őket!
🫦Te készen állsz rá?
👉Ha igen, kapsz hozzá 41 gyakorlati ötletet a Belső Kincsesláda könyvben! Megtalálod az első kommentben.
‼️Siess, ne maradj le az elővásárlási akcióról!
A képen található visszajelzést köszönöm Gyöngyvér Pakurár 🙏❤️
