24/06/2022
GERINCSÉRV
Csigolyák
Mint nagyon gyakori betegségtípusról könyveket lehet írni. Itt csupán néhány szempont megvilágítására szorítkozom. Általában az MRI/CT-vel igazolt sérv és a tünettan között viszonylag laza az összefüggés. Nálunk sajnos a derékfájás és valamelyik oldali lábfájdalom-vagy zsibbadás kombináció szinte egyenlőt jelent a gerincsérvvel, pedig ez nem feltétlenül igaz. A szakirodalom és a gyakorlat sok esetben azt bizonyítja, hogy panaszmentes embereknél gyakori radiológiai lelet a CT-n a gerincsérv, másrészt a panaszmentessé válás után készített kontroll felvételek ugyanazt a sérvet találják, aminek néhány hónappal előtte a fájdalmakat tulajdonították. Nagyon gyakori az ún. ál-gyöki tünet amikor a típusos derékfájás mellet, vagy anélkül kisugárzó végtagi fájdalmak vagy zsibbadás jelentkezik. Ilyenkor gondos vizsgálat a reflexekben vagy az izomerőben nem talál jelentős eltérést, tehát a panaszok oka nem a sérv által nyomott ideg sugárzó fájdalma (ez az igazi gyöki tünettan). Az egyéb okok között szalag, kisizület, izomzat eredetű zavarokat találunk, melyek többnyire jól reagálnak megfelelő kezelésre. Azt is lehet mondani, hogy a feltűnően jól reagáló esetek nagy részénél - noha a gerincsérv radiológiailag igazolt lehet- a panaszokat az előbb felsorolt okok váltották ki. (Tehát a sikeres terápia sokszor nem is a gerincsérvre hatott- de ezt csak nagyon zárójelben mondom). A kifejezetten gerincsérvre irányuló tornák, mint pl. a McKenzie- féle igen elterjedt módszer is, noha a sérv, vagy kiboltosulás visszanyomását célozza meg, emellett jócskán hat az izületekre, izomzatra is. A terápiát támogató elmélet tehát nem szükségszerűen 100%-os, még akkor sem ha hatásosnak bizonyult a kezelés. Gyakorlati tapasztalat szerint ha ál-gyöki panaszokat találunk és a felegyenesedett tartás nem rontja drasztikusan az egyébként javuló tüneteket, akkor jó eséllyel lehet javítani a betegek állapotán
Lapockák
Előfordulhat valódi gyöki tünet is (tehát idegnyomás) más- tehát gerincsérvtől független módon is. Egy adott gerincszakasz beidegzést ad a hozzá tartozó bőr, izom, izület tagokhoz (szelvényezettség), ugyanakkor egy másik bemeneten keresztül beidegzi a szelvényekhez futó ideggyököt körülvevő szöveteket is (perineurinum). Amikor a beidegzett szelvényen (különösen izom és izület) zavar támad, akkor visszajelzés érkezik a gerinc felé. Előfordul, hogy ez összekeveredik a prineurinum felől érkező információval és ilyekor ez az ideget körbevevő szövet többszörösére duzzad. A duzzadt szövettel körülvett ideggyök már nem fér el a szűk viszonyok között, és valódi idegnyomási tünet alakul ki, noha a zavar a másik csatornán érkező izom-izületi tagban volt. Ha ez az eset áll fenn, akkor a valódi idegi tünetet is lehet gyógyítani a gerinc izom- izületi zavar kezelésével. Ez a klasszikus manuál terápia egyik legszebb része.
Mivel nagyon gyakori a túl korán, vagy nem megfelelő diagnózissal operált betegeken a tünetek újbóli kifejlődése (ún. failed-back syndroma), hacsak nincs abszolút műtéti indikáció (ezeket az idegsebészek részletesen elmondják) nincs értelme sürgetni a műtétet, feltéve, hogy a panaszok nem őrölték fel a páciens türelmét.
