Freyja Amrita

Freyja Amrita Ott kezdődik a szabadságod, ahol nem szégyelled az örömödet. Your freedom begins where you are not ashamed of your joy.

| HU | scroll down for | EN |Képzeld el, hogy a mindennapjaidat a legjobb barátnőiddel osztod meg. A nehéz perceket is. ...
23/10/2025

| HU | scroll down for | EN |

Képzeld el, hogy a mindennapjaidat a legjobb barátnőiddel osztod meg. A nehéz perceket is. A feladatok elvégzését is. Az őrültségeket és a csöndet is. A szabásmintákat. A rítusokat, a bioritmusodat és a ciklusodat is.

Képzeld el, hogy azt engedsz be estére az ágyadba a közösség tagjai közül (a közösségbe férfiak is tartoznak), akit akarsz, és ezt senkinek nem jut eszébe sem firtatni, sem megítélni. És azt utasítasz vissza és akkor, akit és amikor akarsz. Jobbat mondok! Ha visszautasítod, annak semmilyen következménye nincs a jólétedre, biztonságodra, egzisztenciádra nézve sem neked, sem a gyereked számára! Mivel tét nélküliek lesznek a nemek, őszinték tudnak lenni az igenek is.

Képzeld el, hogy ha konfliktus van és kiborulsz, senki nem vágja a fejedhez, hogy hisztizel. Képzeld el, hogy addig beszélgettek a nézeteltéréseitekről, amíg megoldást nem találtok rá. (Bekészíttek előre elég ennivalót.)

Képzeld el, hogy nem egyedül töltöd az időt a gyerekeddel, hogy nem egyedül vele töltesz időt és időnként nem töltesz vele időt. És a gyereked nem egyedül veled tölti az idejét, hanem a többi gyerekkel közösségben. És bárhová megy, vigyáznak rá. Képzeld el, hogy te is neveled a más gyerekét és más is a tiédet. Hogy hol nálatok, veletek eszik egy-egy gyerek, hol a tied eszik másnál. Hogy te is felelős vagy a más gyerekéért, ahogy mások is a tiedért.

Képzeld el, hogy olyan tevékenységet végzel, aminek kézzelfogható és közvetlen hasznát látod, ami gyarapítja a közösséget.
Képzeld el, hogy fák között élsz és hajnalban ki tudsz menni pizsamában leszedni a paradicsomot.
Képzeld el, hogy a barátnőiddel a tűz körül meztelenül táncolsz. Vagy feldíszítve. Vagy kifestve. Vagy teljesen összesarozva. És ez mind normális.
Képzeld el, hogy beszélgetsz a fádhoz és figyeled a válaszát.
Képzeld el, hogy a gyerekednek csirkéje van, akivel együtt bóklásznak.

Képzeld el, hogy úgy öregszel meg, hogy közben gyarapítod a tudásodat és a készségeidet.
Képzeld el, hogy úgy mész el, hogy tudják, ki voltál és emlékeznek rád.

Mit hagytam ki?

(Inspirációlöketet az első hozzászólásban találsz.)

Semmi másra nincs időnk, csak szeretni!

©Freyja Amrita
Mentor · Energia és érintés · Intimitás és megtestesülés

•••

Imagine sharing your everyday life with your closest women friends. The hard moments too. The tasks. The madness and the silence. The sewing patterns. The rituals, your biorhythm, your cycle.

Imagine that at night you invite into your bed — from within the community, which includes men as well — whomever you wish, and no one even thinks of questioning or judging it. And you decline whoever — and whenever — you wish. Better yet: when you say no, it has zero consequence on your safety, your well-being, your livelihood — neither for you nor for your child. Because once the “no” carries no risk, every “yes” becomes deeply honest.

Imagine that in conflict, when you break down, no one throws the word “hysterical” at you. Imagine you simply stay in conversation until a solution is found. (You stocked enough food beforehand.)

Imagine you are not the only one spending time with your child — and also not always spending time with your child. And your child is not spending time only with you, but in a living pack of other children. And wherever they wander, someone is keeping an eye. Imagine you also raise other people’s children — and they raise yours. One day a child eats with you, another day yours eats elsewhere. You are responsible for theirs — as they are for yours.

Imagine doing work whose benefit you can touch with your hands — work that grows and nourishes the community.
Imagine living among trees and stepping out at dawn in your pyjamas to pick tomatoes.
Imagine dancing naked with your women friends around the fire. Or dressed. Or painted. Or covered in mud. And all of it is normal.
Imagine speaking to your tree and watching how it responds.
Imagine your child having a chicken — and the two of them roaming together.

Imagine growing older while actively expanding your skill and your knowing.
Imagine leaving this life in a way that they know who you were — and remember you.

What did I leave out?

(You’ll find an inspiration spark in the first comment.)

We have no time for anything else but love!

©Freyja Amrita
Mentor in Energy, Touch, Intimacy & Embodiment

Art: Mike Ludlow

Ha kérhettem igazat a Mindenhatótól, hogy formálja egy férfi lelkéből nyilvánvalóvá, végülis mi a k.. khm fészkes fenét ...
05/10/2025

Ha kérhettem igazat a Mindenhatótól, hogy formálja egy férfi lelkéből nyilvánvalóvá, végülis mi a k.. khm fészkes fenét tesznek a nővel a férfiak, amikor azt hazudják (esetenként maguknak is), hogy a feminin szentség előtt hódolnak maszkulin princípiumként, közben valójában megerőszakolják és sorsára hagyják őt lelketlenül és érzéketlenül, majd onnan esedeznek további bizalomért és beszélnek sebezhetőségről.

Készülök egy folyamattal, ami ezt az eredendő sebzett programot, ezt a, verdben megírt nagyobb erőt írja át - férfiak és nők számára is. Így a sz3_xus is a méltó helyére tud kerülni. Hamarosan jövök a részletekkel.

Hát íme. 🙏

Gyere, te mentálhigiénés tankönyvből kivágott lány,
szeretném kihasználni, hogy apád nem volt jelen
az életedben, ezért mindenről, ami csak kicsit is
hasonlít egy hímneműre (kilincs, uborka, én), a FÉRFI
jut eszedbe, a biztonság, ami sosem adatott meg,
gyermeki jogosultságaid, melyeket senki se töltött
be. És hiába tudnád a jobbik eszeddel, hogy én aztán
lópikulát adok neked, nem biztonságot, eszem ágában
sincs juttatni neked bármit, csak kétségbeesetten
nyüszítek a mellért, melyet megtagadott tőlem anyám,
aki a katonás szoptatás jegyében csak három óránként,
vigyázzállásban emelt magához. Hódítás kell nekem,
mert sose mondták, hogy tehetséges vagyok,
golyóimat egészen visszaszippantom rémületemben
a hasfalamba, annyira rettegek a kudarctól. Amit
persze pofátlansággal ellensúlyozok, összekeverem
a szexit a szexistával, le akarlak teperni, kipipálni,
bébi, húgyszagú férfimosdóban nagy hangon
dicsekedni, galambom, hogy megvoltál nekem,
hogy szétszedtelek, és aztán eldobtalak,
mint még ezer nőt, azóta van szükségem
ilyen pitiáner elégtételre, mióta egy felsős fiú
tökön rúgott, és úgy éreztem, elszállok a világűrbe,
képtelen leszek valaha nővel lenni,
nem leszel nagy durranás az ágyban, öcsi,
röhögött a doktor, na, nem kell betojni, vicceltem,
örülj, hogy nem durrant szét a kütyü. Én meg
még most is bizonyítani akarok a srácnak, a dokinak,
érted, bizonyos értelemben ez most nemi
erőszak rakkendrollnak álcázva, megerőszakollak,
és közben engem is erőszakol egy nálam nagyobb
erő, így működik ez, bébi, és közben
azt akarom, hogy azt hazudjuk, ez bitang jó,
és nem két halálra sebzett véglény nyüszít itt a kíntól,
hanem szabad és nagyszerű emberpéldányok vagyunk,
szeretkezünk, nem háborúzunk,
most építjük a fényesebb jövőt, ó, jee!


Kép: SArah Jarrett
(Ez a vers is olvasható idestova ezerkilencszáz példányban elkelt, ESŐTÁNC című kötetemben, mely csak tőlem rendelhető. Ára 3500 forint (plusz 2000 forint postaköltség). Várok egy POSTACÍMet, TELEFONSZÁMOT (a futár miatt), s hogy KINEK dedikáljam, ide: lackfi.konyvrendeles@gmail.com)

| HU | scroll down for | EN |A mindennapokban szorítanak a határidők, a megrendelés, a teljesítés. Odahaza is teljesíten...
01/10/2025

| HU | scroll down for | EN |

A mindennapokban szorítanak a határidők, a megrendelés, a teljesítés. Odahaza is teljesíteni kell, legyen miből vacsorának valót venni, fizetni a törlesztőt, télikabátot a gyereknek. Jusson utazásra is, legyen békesség, nyugalom, elégedettség. Legyen elég. Legyek elég. Eleget tudjak tenni.

Jó lenne kicsit kikapcsolni, kiengedni a gőzt, leállítani ezt az egészet egy levegővételnyi szünetre, kapni egy kis boldogságot, néhány örömteli pillanatot, látni a nőt, ahogy élvez engem, vagy már azt se, csak nekem legyen jó.

Ennyi volna? Ennyi lennék? A legelemibb örömöm belefér egy töltetnyi rutinba? Darab-darab?

Hogy? Ezt hogy???

Gyerekként még le akartam szakítani az eget az energiámmal! Most pedig megelégszem néhány perc hálószobába tekert boldogsággal nyugdíjazás előtt? Legfeljebb veszek mellé egy márkás cipőt, vagy befizetek egy külföldi útra és eldicsekszem vele, hogy érezzem: vagyok valaki?

Le akartam hozni a farkammal a csillagokat!
Most pedig használom, hogy ne robbanjak szét a feszültségtől.
Hogy igazolva lássam, hogy férfi vagyok. Elég vagyok. Elég jó vagyok.
Hogy igazolva lássam, hogy van bennem potenciál.
Hogy engedélyt kapjak a szabad élvezetre.
Hogy legyen egy hely, legalább egy hely legyen, ahol féktelen lehetek.
Hogy megbosszulhassam anyám fajdalmát anélkül, hogy fogalmam lenne róla.
Hogy néhány pillanatra, csak néhány pillanatra végtelennek érezzem magam.
Hogy észrevétlenül összekeverhessem a végtelent a hatalommal.
Hogy legyen egy hely, ahol nem kell jófiúnak lennem.
Hogy legyen egy hely, ahol látnak. Engem látnak. Aki valóban vagyok.
Hogy megláthassam magam, és ráébredhessek: az erő nem egyenlő az erőszakkal! Az erőszak máshonnan jön. Az erő én vagyok.

•••

A női energia, a szándéktalan, ítéletmentes szeretet és jelenlét az, ami fogadni tud minket és helyet ad nekünk, táptalajunk lehet a megérkezésben - ahogy az anyaföld táplál a Földre érkezésünk óta, ahogy anyánk méhe táplálta testünk kialakulását, ahogy anyánk karjai babusgattak és adtak (ha adtak, legalább valamennyi) megtartó biztonságot, öleltek szeretetre.
Ehhez a tiszta jelenléthez tudunk visszatérni az ősi női energia terében, és kapcsolódhatunk igaz valónkhoz, potenciálunkhoz.

Ellazult állapotban kilépünk az elme hatása alól, keresztülnyúlunk a feszültségeken, a ránk rakódott félelmeken, fájdalmakon, elhitt és rögzült hiedelmeken, oldjuk a régit, a traumát, ami ezáltal visszasorolódik az eredőjéhez, és felszabadítjuk az ott tárolt energiákat.

Már nem okoz nehézséget különbséget tenni aközött, hogy kivonjuk a kardot, illetve hogy sérülést okozzunk vele.
Megragadjuk, kézbe vesszük és megtartjuk a kardot - anélkül, hogy lesújtanánk.

A testtel tapasztalt transzformáció egész lényünkre kihat: változást idéz elő a pszichénkben, a biológiánkban, szociális kapcsolatainkban, világlátásunkban. Helyet kapunk magunkban, így helyet tudunk adni másoknak is. Kapcsolatunk a minket körülvevő világgal, a természettel, a hivatásunkkal megváltozik. Ahogy biztonságban megnyilvánulhat a saját önvalónk, úgy tisztul ki az ügyünk, az értékeink, az utunk és a felé vezető következő lépés. Szeretetbe kerülünk magunkkal. Szeretetet kapunk és szeretetet adunk tovább.

Kapcsolódunk önvalónkkal, nyitunk az új lehetőségekre, képességekre, kiteljesedésünkre, bőségünkre. Az energiák letisztulnak, az erő koncentrálódik. Töltekezünk. Oda érkezünk, ahol a helyünk van.
Ez a teremtő potenciál.

•••

Szeretettel várlak érintésterápiámra, ahol holisztikus figyelemmel, a szeretet terében ősi női energiába fogadlak, és megtartalak az átalakulásodban. A folyamatot az adott kereten belül személyedre szabom.

Semmi másra nincs időnk, csak szeretni.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

Sárkány-paripa

Sárkány-paripán vágtattam,
gyémánt-madarat mosdattam,
göncöl-szekeret kergettem,
holdfény-hajú lányt elvettem.

Weöres Sándor

| EN |

In daily life, there are deadlines pressing in, orders to fulfil, tasks to complete. At home there is more to deliver: enough to buy dinner, to pay the loan, a winter coat for the child. Enough left for a trip, for peace, calm, a taste of contentment.
Enough.
That I be enough.
That I fulfil enough.

It would feel good to switch off for a while, to let the steam out, to stop the whole mechanism for a single breath, to taste a little happiness, a handful of joyful moments—just to see her enjoying me… or not even that. Let it at least feel good for me.

Is that all?
Is that what I am?
My most elemental joy squeezed into a capsule of routine? Piece by piece?

How? How could this be?

As a boy I wanted to tear down the sky with my energy! And now I am satisfied with a few minutes of bedroom-wrapped happiness before retirement? At most I buy a brand-name pair of shoes, or book a trip abroad and show it off, just to feel that I am somebody?

I wanted to pull the stars down with my c**k!
And now I use it only so I don’t explode from pressure.
To prove I’m a man. Enough. Good enough.
To prove there is still potential in me.
To grant myself permission for free enjoyment.
To have one place—at least one place—where I can be untamed.
To avenge my mother’s pain without knowing it.
To feel infinite for just a few moments.
To confuse infinity with power, unnoticed.
To have one place where I don’t have to be a good boy.
To have one place where I am seen. Truly seen. For who I am.
To glimpse myself and realise: strength is not violence. Violence comes from elsewhere.
Strength—that is me.

•••

It is feminine energy—intentionless, judgement-free love and presence—that can receive us and give us space, that can be our fertile ground for arrival. As the motherland has nourished us since our birth to this Earth. As the womb once nurtured the forming of our body. As our mother’s arms rocked us and gave (if they gave, at least some measure) the safety of being held, the taste of love.

Into this clear presence we can return, in the field of ancient feminine energy, and from here connect to our true essence, our potential.

In relaxed state, we step out from under the rule of the mind. We reach through tension, through the fears and pains that settled on us, through the beliefs we once swallowed and turned into armour. We loosen the old. Trauma softens back into its origin. The energies stored there are released.

It is no longer difficult to see the difference between drawing the sword and using it to wound.
We grasp it, hold it, keep it—without striking.

The transformation felt through the body radiates into the whole being: it shifts our psyche, our biology, our bonds, our worldview. We find space inside ourselves, and so can offer space to others. Our way of relating to the world, to nature, to vocation begins to change. As our own essence finds safe expression, our calling, our case clears: values, path, and the next step become visible. We meet ourselves in love. We receive love. We pass it on.

We connect with our essence, open to new capacities, to fulfilment, to abundance. The energies clarify, the power concentrates. We are replenished. We arrive where we belong.
This is creative potential.

•••

I welcome you with love into my somatic therapy, where in the space of love and with holistic attention I receive you into the current of ancient feminine energy, and hold you through your transformation. Within the given frame, the process is tailored to you.

We have no time for anything else but love.

©Freyja Amrita
Energy & Somatic Mentor · Intimacy & Embodiment

The dragon – steed

I dashed around on a Dragon-Steed
I bathed a bird with diamond feet
I kept chasing the sky’s Great Bear
and married a girl with moonlight-hair

Donald E. Morse és Makkai Ádám fordítása

Art: Michelangelo, Sixtus-kápolna

Ott kezdődik az intimitás, ahol jelen tudunk lenni a valóságnak - ami olyan, amilyen. Vagyis nem futunk el attól, ami va...
18/09/2025

Ott kezdődik az intimitás, ahol jelen tudunk lenni a valóságnak - ami olyan, amilyen. Vagyis nem futunk el attól, ami van. (Mert persze attól, hogy elfutunk, még az van, ami van.)

Intim kapcsolathoz nem kell sz3_xelni. (Persze attól még lehet!)
Pontosabban, intim kapcsolathoz nem sz3_xelni kell, hanem jelen lenni!

"Önfeledt játékosság akkor tud megjelenni, ha a konfliktusok is helyet kaphatnak egy kölcsönös elfogadásban. Ahol nem lehet visszajelezni, ha valaki megbántott, mert az egója nem bírja el a visszajelzést, és élből tagad, támad vagy megsértődik, anélkül, hogy megpróbálná megérteni, akkor ott nem tud létrejönni intim kapcsolódás, csakis kontroll. Amíg eljátszod, hogy minden rendben, addig barátok vagyunk, de ha behozol olyan érzelmet, ami megterhelő, akkor máris nem. Noha éppen itt kezdődne a valóság. A valóság nem teljesítmény, sem intellektuálisan, sem szexuálisan, sem tévedhetetlenségben, hanem jelenlét. A jelenlét pedig annak befogadása, ami van. Ha erre nincs tér, akkor az nem valós kapcsolat, hanem látszat, de aki magával már a valóságban van, az senkivel nem tud többé megmaradni a látszatban, és ezért meglehet, hogy jó darabig egyedül marad. A fájdalom az élet maga, de ez tartalmazza az örömét is az életnek, annak, hogy érezhetünk. Ez megélve és kihordva erővé válik, valami magasztosabbá, mint önnön létezésünk. Csak együtt lenni vele már magában egy kapcsolódás, egy önintimitás-forma. Ha erről le kell mondani egy másik emberért, akkor az már nem éri meg, mert kevesebbet ad a többért. Bennem már van egy tudása, érzése és felülmúlhatatlansága is annak, hogy milyen szeretni akkor is, ha körülöttünk sivatag van. Mindenem az emberi kapcsolódás, de ha a teljesség csak belül élhető meg, akkor most már ezt választom, nem tudok mást. A hiányom helyére belső teljesség ült. Ez egy kockázata ennek az útnak, de egy bizonyossága is. Itt vagyok, ez elég, nem kell többé más helyett éreznem, tehát ide csak az tud belépni, aki elbírja és vállalja önnön érzéseit."

Tisza Kata ír erről a most megjelenő könyvében, az Intimitás és hasadásban (Bemutató: október 9., 18:30, Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár)

Art: Anette Bezor: Friends

| HU | scroll down for | EN |Sokan sokféle módszert kínálnak (magam is) arra, hogy hogyan élhetjük jobb minőségben, (még...
18/09/2025

| HU | scroll down for | EN |

Sokan sokféle módszert kínálnak (magam is) arra, hogy hogyan élhetjük jobb minőségben, (még) teljesebbül az életünket.

Nyisd ki a szíved
Állítsd fel a rendszered
Menj bele
Írd ki magadból
Lélegezd át
Mozdulj
Kiabáld bele
Rakj rá kártyát
Ingázd ki
Lépj át a valóságod fátylán
Meditálj
Nyílj meg a bőségre
Ismerd meg a sz3_xedet
Vonzd be a társadat
Ésatöbbiésatöbbi

És ez jó.

De felmerül bennem.

Nem lehet, hogy néha egyszerűen pusztán szeretetre van szükségünk? Kifejezettre. Megtartóra. A legelemibbre.

Egy ölelésre.

Szexus nélkül.
Viszonzás nélkül.
Kérdés nélkül.
Számonkérés nélkül.
Kertelés nélkül.
Időkeret nélkül.
Visszaélés nélkül.
Korlátozás nélkül.
Ártás nélkül.
Kontroll nélkül.
Érdek nélkül.
Számla nélkül.

Magátólértetődően.
Önzetlenül.
Rendelkezésre állva.
Jólesően.
Ráérően.
Figyelemmel.
Fegyelemmel.
Valósan.

Amit mi adunk.

Mikor öleltél meg valakit utoljára hosszan?
Percekig. Tízpercekig.
Állva. Ülve. Ha úgy, akkor fekve.
Ha kell, napokon át.

Hogy körbejárjon köztünk. Mint a golyóstoll a suliban.
És kioldja a félelmünket. A kívülállóságunkat. A leválasztottságunkat.

Hogy érezzük, fizikailag is érezzük, hogy nem vagyunk egyedül. Hogy van kihez tartoznunk. Hogy nem tud olyan történni, amit ne tudnánk megosztani. Hogy el vagyunk fogadva, ahogy vagyunk. Szégyen nélkül. Hogy kiderüljön, hogy végül mind ugyanazokkal az alapfélelmekkel küzdünk.

Hogy szöveteink elveszítsék tónusukat, izomzatunk és idegrendszerünk engedjen a feszülésből, a készenlétből. Hogy ne jöhessen más csak lágyság. A test és a lélek beleterjeszkedhessen a karok ölelésébe, az ‘itt vagyok, veled vagyok, maradok’ jelenlétébe.

Csak engedd. Csak engedj.

Mindez az ember elementáris és eredendő szükséglete. Hiánya egyúttal legmélyebb félelmeinket hívja életre.
Ijesztően keveseknek adatik meg. Nem sejtenéd, mennyire.

Ha kérni kell? Úgy nem kell. Kérni nehéz, kérni szégyen.

“…adjon úgy is, ha nem kérem!”

Adjunk úgy is, ha nem kérnek. És folytassuk.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

Semmi másra nincs időnk, csak szeretni.

***

Many people (myself included) offer a variety of methods for how we can live a better quality of life, (even) more fully.

Open your heart
Set up your system
Go for it
Write it out
Breathe it in
Move
Shout it out
Put a card on it
Use a pendulum
Step through the veil of your reality
Meditate
Open yourself to abundance
Get to know your sz3_x
Attract your partner
And so on and so forth

And that's good.

But it occurs to me.

Could it be that sometimes we simply need love? Expressed. Sustained. The most basic kind.

A hug.

Without s*x.
Without reciprocity.
Without questions.
Without accountability.
Without beating around the bush.
Without time limits.
Without abuse.
Without restrictions.
Without harm.
Without control.
Without agenda.
Without a bill.

Self-evidently.
Selflessly.
At your disposal.
Pleasantly.
At your convenience.
Attentively.
Disciplined.
Realistically.

What we give.

When was the last time you hugged someone for a long time?
For minutes. For ten minutes.
Standing. Sitting. If necessary, lying down.
For days, if needed.

So that it can circulate among us. Like a ballpoint pen in school.
And release our fears. Our outsider status. Our isolation.

So that we feel, physically feel, that we are not alone. That we belong to someone. That nothing can happen that we cannot share. That we are accepted as we are. Without shame. That it turns out that, in the end, we all struggle with the same basic fears.

So that our tissues lose their tone, our muscles and nervous system relax from tension and alertness. So that nothing but softness could come. So that the body and soul could sink into the embrace of the arms, into the presence of "I am here, I am with you, I will stay."

Just let it be. Just let it go.

All of this is a basic and fundamental human need. Its absence brings our deepest fears to life.
Frighteningly few people are granted it. You would not believe how few.

If I have to ask for it? Then I don't want it. Asking is difficult, asking is shameful.

“...give it to me even if I don't ask for it!”

Let's give it even if they don't ask for it. And let's continue.

©Freyja Amrita
Energy and somatic mentor · Intimacy and embodiment

We have no time for anything else but love.

©Angelika Kollin, Sony World Photography Awards 2024

Tudtad, hogy amikor egy nő babát vár, a babája sejtjei közül néhány valójában bejutnak az anya testébe, és ott évekig, s...
13/09/2025

Tudtad, hogy amikor egy nő babát vár, a babája sejtjei közül néhány valójában bejutnak az anya testébe, és ott évekig, sőt évtizedekig is megmaradnak? Ezt a lenyűgöző jelenséget magzati-anyai mikrokiméra-jelenségnek nevezik.

A várandósság alatt a magzati sejtek a placentán keresztül az anya véráramába kerülnek, és néhányuk még a szervekbe, szövetekbe, csontokba és az agyba is eljut. Ezek a sejtek a szülés után is sokáig megmaradhatnak, és tartós nyomot hagynak az anya testében. Ez nem csak a teljes várandósság esetén történik így – ezek a sejtek még vetélés vagy abortusz esetén is átjutnak.

Ugyancsak kimutatták, hogy ezek a magzati sejtek nem csak passzív vendégek. Ha például az anya szíve megsérül, a magzati sejtek a sérült területre vándorolnak, és szívspecifikus sejtekké alakulnak, hogy segítsenek a szövet helyreállításában. A baba hatékony módon segít gyógyítani az anyát, ahogyan az anya táplálja és neveli a babát.

Ez a kétirányú kapcsolat akár azt is megmagyarázhatja, hogy miért javulnak egyes betegségek vagy tünetek a várandósság alatt. Az anya teste hevesen védi a babát, cserébe a baba hozzájárul az anya jóllétéhez.

Talán kívántál már szokatlan ételeket várandósság alatt, vagy láttál már ilyet másnál. Úgy gondolják, hogy a baba szerepet játszhat abban, hogy jelzi, milyen tápanyagokra lehet szüksége az anyának – ez egy újabb módja annak, ahogyan a baba támogatja őt.

Egy tanulmányban a kutatók felfedezték, hogy 18 évvel a szülés után is vannak még magzati sejtek az anya agyában. Ez segíthet megmagyarázni, miért számolnak be sok anya szinte pszichés kapcsolatot gyermekeikkel, érzékelve azok érzelmeit vagy jólétét, még akkor is, ha távol vannak egymástól.

A tudomány tehát felfedi, amit sok anya mindig is érzett: az anya és a gyermek közötti kapcsolat sokkal mélyebb, mint valaha is gondoltuk.

A kérdés: miért nem hiszünk az érzéseinknek? Miért gondoljuk kevésbé igaznak, mint amit látunk?

Szerintetek egy nő, aki babát vár egy ember, vagy kettő?

A cikket a NatGeo nyomán szőttem tovább.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

•••

Did you know that when a woman is pregnant, some of her baby’s cells actually enter her body and stay there for years—even decades? This fascinating phenomenon is called fetal-maternal microchimerism.
During pregnancy, fetal cells travel through the placenta into the mother’s bloodstream, and some even make their way into her organs, tissues, bones, and brain. These cells can remain long after birth, leaving a lasting imprint on the mother’s body. And this doesn’t just happen with full-term pregnancies—these cells are transferred even during miscarriages or abortions.
Even more incredible, research has shown that these fetal cells aren’t just passive guests. If a mother’s heart is injured, for example, fetal cells have been found to migrate to the damaged area and transform into heart-specific cells to help repair the tissue. In a powerful way, the baby helps heal the mother, just as the mother nourishes and grows the baby.
This two-way relationship might even explain why some illnesses or symptoms improve during pregnancy. The mother’s body fiercely protects the baby, and in return, the baby contributes to the mother’s well-being.
Ever had strange cravings during pregnancy? It’s thought that the baby may play a role in signaling what nutrients the mother might need more of—yet another way the baby supports her.
In one study, researchers discovered fetal cells still present in a mother’s brain 18 years after giving birth. It could help explain why many mothers report an almost psychic connection with their children, sensing their emotions or well-being even when apart.
Science is now uncovering what many moms have always felt: the connection between mother and child runs far deeper than we ever imagined.
Did you know that when a woman is pregnant, some of her baby’s cells actually enter her body and stay there for years—even decades? This fascinating phenomenon is called fetal-maternal microchimerism.
During pregnancy, fetal cells travel through the placenta into the mother’s bloodstream, and some even make their way into her organs, tissues, bones, and brain. These cells can remain long after birth, leaving a lasting imprint on the mother’s body. And this doesn’t just happen with full-term pregnancies—these cells are transferred even during miscarriages or abortions.
Even more incredible, research has shown that these fetal cells aren’t just passive guests. If a mother’s heart is injured, for example, fetal cells have been found to migrate to the damaged area and transform into heart-specific cells to help repair the tissue. In a powerful way, the baby helps heal the mother, just as the mother nourishes and grows the baby.
This two-way relationship might even explain why some illnesses or symptoms improve during pregnancy. The mother’s body fiercely protects the baby, and in return, the baby contributes to the mother’s well-being.
Ever had strange cravings during pregnancy? It’s thought that the baby may play a role in signaling what nutrients the mother might need more of—yet another way the baby supports her.
In one study, researchers discovered fetal cells still present in a mother’s brain 18 years after giving birth. It could help explain why many mothers report an almost psychic connection with their children, sensing their emotions or well-being even when apart.
Science is now uncovering what many moms have always felt: the connection between mother and child runs far deeper than we ever imagined.

Art: Gustav Klimt: Remény I.

Egy férfi felszállt egy repülőgépre és elfoglalta helyét. Amint leült, felpillantott és meglátta a legszebb nőt, aki épp...
12/09/2025

Egy férfi felszállt egy repülőgépre és elfoglalta helyét. Amint leült, felpillantott és meglátta a legszebb nőt, aki éppen felszállt a gépre. Hamar rájött, hogy a nő egyenesen az ő helye felé tart. A sors úgy hozta, hogy a nő pont az ő szomszédos helyére ült le.
A férfi alig várta, hogy beszélgetést kezdeményezzen, és így szólt: „Üzleti út vagy szabadidős utazás?”
A nő megfordult, mosolygott, és így válaszolt: „Üzleti út. Az Amerikai Nimfomániások éves konferenciájára megyek Bostonba.”
A férfi nagyot nyelt. Itt ült mellette a leggyönyörűbb nő, akit valaha látott, és épp egy nimfomániás találkozóra megy!
Igyekezve megőrizni nyugalmát, nyugodtan megkérdezte: „Mi a dolga ezen a kongresszuson?”
„Előadó vagyok” – válaszolta a nő. „Személyes tapasztalataimból származó információkat használok fel, hogy néhány népszerű mítoszt cáfoljak a szexualitásról.”
„Tényleg?” – kérdezte. „És milyen mítoszok vannak?”
„Nos” – magyarázta a nő. „Az egyik népszerű mítosz, hogy az afroamerikai férfiak a legjobban felszereltek az összes férfi közül, pedig valójában az amerikai indiánok rendelkeznek leginkább ezzel a tulajdonsággal. Egy másik népszerű mítosz, hogy a franciák a legjobb szeretők, pedig valójában a mexikói származású férfiak a legjobbak. Azt is felfedeztem, hogy a legjobb állóképességű szeretők a déli vidéki emberek."
A nő hirtelen kissé kényelmetlenül érezte magát, és elpirult. „Sajnálom” - mondta. „Nem igazán kellene ezekről beszélnem önnel. Még a nevét sem tudom.”
„Tonto” – mondta a férfi. „Tonto Gonzales, de a barátaim Bubbának hívnak.”

Mégis, mit mondhatott volna?! 😃

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

Nem, nem adok csettintesre megoldast a karnyujtasnyi orok elvezetre. (Aki azt allitja, hogy ad - hat lelke rajta…) A kar...
09/09/2025

Nem, nem adok csettintesre megoldast a karnyujtasnyi orok elvezetre. (Aki azt allitja, hogy ad - hat lelke rajta…) A karnyujtasnyi olyan, hogy az addig is tart. Zakatol a fokuszunk kifele, aztan meglepodunk, hogy nem talaljuk magunkat sehol, igaz? I can’t get no satisfaction. Hat most mar mas van! Tud mas lenni. Mar nem a kulsohoz alakitjuk magunkat, hanem a belsohoz alakitjuk a kulsot. Az igazihoz. Az igazhoz. Csakhogy ehhez oda kell fordulnunk! Befele. Eloasni. Megkeresni azt az igazat. Honnan fogjuk tudni, hogy az az? Amikor ott tudunk maradni benne. Nyugalomban. Hagyjuk magunkat benne. Es jollakunk vele. Kitoltodunk vele. Figyelunk. Megfigyeljuk. Nem akarunk elrohanni. Jol vagyunk magunkkal. Helyet adunk magunknak. Es ujra. Es ujra. Es ujra. Tul sokaig mentunk be az erdobe. Nem fogunk csettintesre kitalalni belole.
Szoval elobb talaljuk meg a belsot. Az igazit. Senki nem fogja megmondani, ki az. Csak mi magunk tudhatjuk. Csak mi erezhetjuk. Kereshetunk kulso tukroket, es igen, azok segithetnek. (Meg el is terithetnek.) A lenyeg: ne ijedj meg attol amit latsz! It’s oke. Helyed van koztunk. Helyet adhatsz onmagadnak is. Azt kerdezd meg csak magadtol: artok ezzel valakinek? Magamnak. Masnak. Embernek. Allatnak. Novenynek. Foldanyanak. Ha nem artasz, hagyd elotorni! Hagyd magad erezni!
Na ebben, ebben tudok segiteni!

Ne feledd: semmi masra nincs idonk, csak szeretni!

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

***

No, I won't give you a quick fix for the arm's length distance. (Anyone who claims to do so is lying...) Arm's length means that it lasts until then. Our focus is directed outward, and then we are surprised to find ourselves nowhere, right? I can't get no satisfaction. But now there is something else! It can be different. We no longer adapt ourselves to the outside, but adapt the outside to the inside. To the real. To the true. But to do this, we have to turn inward! Inward. Look inside. Find that truth. How will we know when we find it? When we can stay there. In peace. Let ourselves be there. And be comfortable with it. We push ourselves with it. We pay attention. We observe. We don't want to rush away. We are comfortable with ourselves. We give ourselves space. And again. And again. And again. We have gone too far into the forest. We will not figure it out in a snap.
So let's find the inner first. The true one. No one will tell us who it is. Only we can know. Only we can feel it. We can look for external mirrors, and yes, they can help. (They can also distract us.) The point is: don't be afraid of what you see! It's okay. You have a place among us. You can make room for yourself too. Just ask yourself: am I hurting anyone with this? Myself. Others. People. Animals. Plants. The earth. If you're not hurting anyone, let it go! Let yourself feel!
I can help you with that!

Remember: we have no time for anything else but love!

©Freyja Amrita
Energy & Somatic Mentor · Intimacy & Embodiment

Art: Miles Johnston

Cím

Budapest Xiv. Kerület

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Freyja Amrita új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Freyja Amrita számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram