Parole beszédterápiás készülék dadogóknak és hadaróknak

08/12/2023

Egy érdekes riport a generációkról. Érdemes megnézni!
https://www.youtube.com/watch?v=j7I7pr3kFrI

25/06/2023

22/04/2022

Gyönyörűen énekel, viszont dadog...

05/12/2021

Egy érdekes riport és könyv az intelligenciáról, annak örökletességéről és az edukációról:
https://www.youtube.com/watch?v=_eN9roQbkHY

11/11/2021

Papp Szabi a dadogásáról

08/10/2021

6. rész: KISÉRLET

Kísérleti megfigyelésem arra vonatkozik, hogy dadogó 9-13 éves gyerekek spontán beszédbeli megakadásainak száma és a meghatározott idő alatti szótagszám milyen módon változik a PAROLE készülék használatakor és közvetlenül utána, a készülék nélküli beszédhez képest.

A kísérleti megfigyelés belső függő változója a beszéd megakadásainak száma adott időegység alatt és az ez idő alatt kifejtett szótagok száma. (Szótagokat számoltam, nem szavakat, a jobb összehasonlíthatóság érdekében.)

A kísérleti megfigyelést három (9-13 év közötti) gyerekkel végeztem. Ezek a gyerekek egyébként dadogás terápirára járnak hozzám

B.M. 9 éves fiú klónusos dominanciájú tono-klónusos dadogó, közepes súlyossági fokú

F.K. 10 éves lány, klónusos dominanciájú tono-klónusos dadogó, közepes súlyossági fokú

N.C. 12 éves lány, súlyos, tónusos dominanciájú tono-klónusos dadogó

A megfigyelést magnókazettákra rögzített hangfelvételek analizálásával végeztem.
Egy gyerek beszédéről kb. 30 perces anyagot vettem fel, kb. 10 perc készülék nélkül, kb. 10 perc készülékkel, kb. 10 perc közvetlenül készülék használata után. A felvételek szövegeit 60 mp-es egységekben vizsgáltam és megszámoltam, hogy percenként hány megakadásuk van, és hány szótagot ejtenek.

7. rész EREDMÉNY

Az eredmények táblázatos és grafikus ábrázolása a képen látható a három gyermekre bontott formában!

A kísérleti megfigyeléseim egybevágnak azzal a sokszor igazolt ténnyel, hogy a DAF hatására a dadogók beszédében a megakadások csökkennek. A táblázatból kitűnik, hogy a két kevésbé dadogó gyermek (B.M. és F.K.) szótagszáma géphasználatkor emelkedett, ami annak a következménye is lehet, hogy a kevesebb megakadás kevesebb időt vesz igénybe, ami fonálásra használható, így több szótagot tudtak kiejteni.
A súlyos dadogónál (N.C.) géphasználat közben kevesebb szótagszám jelentkezik, kevesebb megakadás mellett, ez mindenképpen a lassult tempót mutatja.
A hipotézisem is igazolódott, a készülék használata után közvetlenül néhány percig kevesebb megakadás volt tapasztalható.

29/09/2021

5. rész: Késleltetett hallási visszacsatolás (DAF)

Több kutató kimutatta, hogy a késleltetett hallási visszacsatolás (a későbbiekben DAF) alatt a dadogók beszédteljesítménye javul. Ham és Steer (1967) a jobb beszédteljesítményt abban látják, hogy a dadogó a DAF zavaró hatásán próbál úrrá lenni, ezért lassítja beszédtempóját, koncentrál a proprioceptív és taktilis lehallgatásra, túlartikulál vagy növeli a hangerőt. Így csökkennek megakadásai, beszéde folyamatos lesz.

A DAF elindított az 1960-as években egy irányzatot a dadogás és a hadarás terápiájában, főleg az USA-ban.

Goldamond terápiás programot dolgozott ki. Folyékony nyújtott beszédet hozott lére a DAF segítségével.

20/09/2021

3. rész A PAROLE típusú beszédlassító készülék bemutatása

A beszédlassító készüléket a Smartronics.hu Kft. vezető mérnöke fejlesztette ki még a 90-es években. (Megj. Azóta folyamatosan korszerűsítjük a készüléket, új fejlesztéseket végeztünk, figyelembe véve a páciensek igényeit.)

A PAROLE típusú hordozható beszédlassító készülék elektronikus úton állít elő hangkésleltetést 20-40-60-80 %-os mértékben. A 100 % 200 msec-nak felel meg. (Megj. Az értékek most már folyamatosan állíthatóak, az új fejlesztéseknek köszönhetően.)

A készülék áll a hangkésleltető gépből, egy mikrofonból és egy fülhallgatóból. Elemmel ill. tölthető akkumulátorral működik. A készüléket minden esetben a logopédus állítja be a beszédállapotnak megfelelően.

A készülék mechanizmusa a LEE effektuson alapul.


4. rész A LEE effektus

Lee (1950-51-ben) megfigyelte, hogy ha egy normálisan beszélő hallási visszacsatolását
2 mp-es időintervallumokkal késleltetik és eléggé felerősítik, akkor ez dezintegráló hatást fejt ki a beszédteljesítményre. Ami lassú beszédtempóban pontatlan artikulációban, folyamatossági zavarokban, megakadásban, szótagismétlés formájában jelentkezik. A beszélő ezt a hatást csak úgy tudja legyőzni, ha a beszédét kísérő tapintási-kinesztétikus ingerekre erősen figyel. Lee ezt a jelenséget „mesterséges dadogásnak” nevezte, felhívta a figyelmet arra, hogy a beszédterápiában jelentősége lehet.

15/09/2021

Archívumunkban találtunk egy érdekes írást.

Szeretnénk ezúton közzétenni Deák Gabriella, logopédus tapasztalatait egy kísérletről, amelyben a Parole készülékünket használta és hatását tanulmányozta.

A tanulmányt kivonatolt formában, több részben szeretnénk megosztani Önökkel:

1. rész: Miért próbáltam ki a PAROLE típusú beszédlassító készüléket?

„ Dadogó gyerekekkel komplex terápiát folytatok 5 éve. Főként nagycsoportos óvodás és elsős, másodikos gyerekekkel foglalkoztam. Az utóbbi egy évben több 9-13 éves gyermek is megfordult nálam. Az 5-9 éves korosztály terápiájának prognózisa a szakirodalom szerint jobb, amit a saját tapasztalataim is igazoltak.
Az idősebb gyerekeken való segítés motivációja indított el abban, hogy kipróbáljak velük egy speciális beszédlassító gépet, a Parole-t, ami a terápia kiegészítője lehet.

2. rész A dadogás meghatározásáról és főbb tüneteiről

Mielőtt a Parole-ról és annak hatásmechanizmusáról írnék, a dadogásról kell röviden megfogalmaznom néhány mondatot:

A dadogás tünetei közül a görcsös megakadások a legfeltűnőbbek. Az inkoordinált mozgás kiterjed a légzés, a fonáció, sőt még a mimikai és gesztikulációs izmokra is. Logopédiai tapasztalatok alapján elkülönítünk tónusos, klónusos, tono-klónusos görcsöket. Zsinkin röntgenkimográfiás felvételei bizonyították, hogy a klónusos és a tónusos megakadások mechanizmusa alapjában nem tér el egymástól: mindkét esetben a szájüreg és a garat artikulációs helyzetének a különbsége áll fenn.

A dadogás másik jellegzetes tünete a sajátos légzés. A dadogás az expresszív beszéd sérülése, a sajátos légzés is csak a beszédlégzést érinti. Dadogóknak a specifikus beszédmozgásai sérülnek, melyek a beszédlégzést hozzák létre. A rekeszizom első kóros reakciója a dadogás pillanatában lép fel.
A beszédhangok időtartama megváltozik. A vokálisok megrövidülnek, a konszonánsok ejtése lelassul, főleg a zárthangoké.
A dadogók aritmiás beszédét a fonációs idő csökkenése és tempógyorsulása, valamint a spazmusok miatt lelassult beszéd jellemzi.
Jellemző a kemény hangindítás, a szókezdés időbeli elnyújtása.
A monotónia is jellemző, az organikus hátterű dadogóknál főként, pszichés háttérnél inkább a beszédtől való félelemből, menekülésből ered.
Az embolofrázia is jellemző tünete.
A már tudatosult beszédzavar logofóbiát, egyes dadogóknál ún. „nehéz hangoktól” való félelmet idézhet elő.
A dadogással járó együttmozgások akarattól függetlenek.
A dadogás etiológiájára, terápiájára nem térek ki, a kísérleti megfigyelésem szempontjából a tünetek a lényegesek.

15/06/2021

FELHÍVÁS

A Parole készüléket vásárló szülők illetve dadogók gyakran fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy a lakóhelyük közelében ajánljunk olyan szakembert, aki a terápia során segédeszközként alkalmazná a Parole készüléket.

Várjuk az érdeklődő logopédusok jelentkezését Facebook-on vagy az alábbi e-mail-en keresztül:
info@smartronics.hu .

Köszönjük előre is a támogatást!

15/06/2021

A dadogás hatása az emberi viselkedés majdnem minden megnyilvánulásában, a beszédben, a gesztusokban, a mimikában, a testmozgásban és a rajzolásban is tetten érhető.

A dadogással foglalkozó szakemberek szívesen nyúlnak a dadogók rajzaihoz mind diagnosztikus, mind terápiás célzattal. Sok terapeuta emberrajzokat használ abból a célból, hogy megállapítsa a dadogó gyermekek lelki problémáinak jeleit. Klinikai megfigyelések szerint a dadogók kisebb alakokat rajzolnak, és azokat a lap szélére helyezik, ezzel fejezik ki kisebbrendűségi érzésüket és az új élményektől való tartózkodásukat. Egyes dadogó gyermekek erősebb kontúrt használnak rajzaikban. Feltételezések szerint ezzel mutatják ki védekezésüket a külvilág fenyegetéseivel szemben. A szakemberek beszámolnak arról is, hogy ezek a tendenciák a terápia hatására megszűnnek a rajzokban.
Több olyan vizsgálat is ismert, amelyben dadogó és nem dadogó gyermekek rajzait hasonlították össze egymással. Az eredmények azt mutatják, hogy a dadogók rajzai kevésbé kidolgozottak.
A dadogó gyermekek közül sokan inkább hideg színeket, (kék, zöld) és barnát, feketét, lilát, míg a nem dadogók inkább melegebb színeket használnak.
Sok terapeuta terápiás célzattal használ rajzokat a dadogók terápiájában. Ezek a szakemberek nyilvánvalónak tartják, ha a beszéd sérül, akkor más kommunikációs utakat kell találni, és az egyik legmegfelelőbb önkifejező eszköz a rajz. Mások szerint a rajz nemcsak egy alternatív kommunikációs mód, hanem segítségével a dadogás kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó belső feszültségek helyes irányba terelhetők vagy feldolgozhatók.