21/10/2025
A zsírmáj a máj zsíros elfajulását jelenti. Az elzsírosodás miatt a májsejt könnyebben elpusztul, ami hosszabb távon a máj kötőszöveti felhalmozódásához vezet. A bajt ez utóbbi okozza, amelynek végeredménye a zsírmáj miatt kialakult májzsugor lehet.
A zsírmájnak nem igazán van jele, a probléma mindössze jellegtelen májtáji (jobb bordaív alatti) kellemetlenséget, nyomásérzékenységet, illetve puffadást okoz. Az egyedüli jellegzetes tünet a sárgaság, amely viszont általában már csak akkor jelentkezik, amikor a beteg állapota súlyos: ekkor a zsírmáj miatt kialakult nagymértékű májcirrózis már gyakorlatilag a végstádiumú májbetegséget jelzi. Korábbi stádiumokban inkább csak a vérkép lehet árulkodó, ha abban a májenzimek (gamma-GT, GPT, GOT) emelkedettek. Ebben az esetben a vírusos májbetegségeken kívül (hepatitis) gondolni kell a máj zsíros elfajulására is.
Ma már nem szükséges a májból mintát venni (májbiopsziát végezni), hogy a zsírmáj diagnózisát felállítsák: létezik ugyanis egy fibroscan nevű gép, amely non-invazív, azaz beavatkozás nélküli (az ultrahanghoz hasonló) vizsgálattal képes meghatározni a máj zsírtartalmát és kötőszövet-tartalmát.
A leggyakoribb májkárosító szer itthon az alkohol, amelynek túlzott fogyasztása egyebek mellett úgynevezett alkoholos zsírmájat is okoz. Tulajdonképpen ezzel a zsíros elfajulással kezdődik az alkoholos májbetegség is, amely hosszabb távon májzsugorhoz vezet.
Ugyanakkor ennek kapcsán az orvos is hajlamos az előítéletekre, zsírmáj esetén hajlamosak megkérdezni a beteget, hogy mennyit is iszik. Ilyenkor az, aki nem iszik és nem bírja az alkoholt, mert minimálistól is rosszul érzi magát, kipirul, flush-t tapasztal egy pici pezsgőtől is (nicsak hisztamin intolerancia) nagyon kellemetlenül érzi magát, hiszen ő tényleg nem fogyaszt alkoholt. A közhiedelemmel szemben ők vannak többen, lásd nem alkoholos zsírmáj a későbbiekben.
A zsírmáj több év, illetve évtized alatt alakul ki - egyedül terhességnél és mérgezéseknél, illetve gyógyszeres kezelésnél jelentkezik akut zsírmáj.
Néhány olyan gyógyszer, illetve gyógyszercsoport, amelyeket összefüggésbe hoztak a zsírmáj kialakulásával:
1. Glükokortikoidok: Ezek a gyulladáscsökkentő szteroidok, például a prednizon, hosszú távú alkalmazása zsírmájat okozhat.
2. Amiodaron: Ez egy antiaritmiás gyógyszer, amelyet ritmuszavarok kezelésére használnak, de hosszú távú alkalmazása zsírmájat eredményezhet.
3. Metotrexát: Ez egy immunmoduláló és daganatellenes gyógyszer, amely hosszú távú alkalmazása esetén zsírmájat okozhat.
4. Tamoxifen: Ez a gyógyszer a mellrák kezelésére szolgál, és hosszú távú alkalmazása zsírmájat eredményezhet.
5. Korticoszteroidok: Bizonyos típusú kortikoszteroidok, például a metilprednizolon, hosszú távú alkalmazása zsírmájhoz vezethet.
Akut terhességi zsírmáj jellemzően a terhesség harmadik fázisában szokott kialakulni, felismerését a nem specifikus tünetek nehezítik. Ez nehezíti a felismerést, ugyanis egy várandós nő alapból fáradékonyabb és elesettebb - különösen a terhesség második és harmadik trimeszterében. Ilyenkor az akut terhességi zsírmáj hányást, hányingert, émelygést és emésztési panaszokat okoz - ez azonban nem feltétlenül feltűnő. A máj nem megfelelő működése miatta az agyi sejtek működése is zavart szenvedhet. Az akut terhességi zsírmáj lefolyása nagyon szélsőséges, mind a magzatot, mind az anyát veszélyeztetheti. Okozhat vesekárosodást, de zavart szenvedhet a véralvadási rendszer is. Ez a típus szerencsére ritka, 10-15 ezer várandósságra csak egy jut.
A differenciáldiagnózis nagyon fontos: az egyszerű terhességi epepangást (terhességi kolesztázist) ugyanis el kell különíteni az akut terhességi zsírmájtól, a hepatitistől, illetve más betegségektől is, mint a HELLP-szindróma. Ez a szindróma a fehérjevizeléssel, magas vérnyomással járó preeclampsia legsúlyosabb formája. ( terhességi toxikémia)
Amennyiben bármi gyanú merül fel, mindenképpen beszélj nőgyógyászoddal, ha pedig kérdésed van, pontosítani szeretnél, keress nyugodtan privátban!
El is érkeztünk a nem alkoholos zsírmájhoz.
A nem alkoholos zsírmáj még előrehaladottabb állapotban is gyakran tünetmentes vagy olyan nem specifikus szimptómák kísérik, mint a fáradtság vagy rossz közérzet. Komolyabb károsodásra a sárgaság, a jobb bordaív alatti fájdalom vagy a hasvízkór (aszcitesz) utalhat. A máj zsírtartalmát 5% felett tekintik kórosnak.
Hogyan jön létre? Ki evett már hízott libamájat?
Mivel is tömik a libát azért, hogy jó nagy mája legyen? Bizony nem zsírral, hanem kukoricapéppel, azaz szénhidráttal.
Nincs új a nap alatt, hiszen az emberben ez ugyanúgy zajlik, megtesszük mi ezt saját magunkkal is.
A magas szénhidrát bevitel, és a következményesen magas inzulinszint, illetve a mozgásszegény életmód, mind mind hozzájárul létrejöttéhez.
Azt se feledd, hogy az inzulin rezisztencia nem csupán a túlsúlyosakat érinti!
A máj glikogén raktárainak feltöltése után a felesleges cukorból zsír képez, és amennyiben az előállítással az elszállítás nem képes lépést tartani, a májban raktározódhat.
Ami modern táplálkozásunkban egy hatalmas löket a folyamatban, az a fruktóz fogyasztás.
Pedig az van a gyümölcsben is, vagy nem? Attól, hogy valami a természetben is előfordul, nem biztos, hogy jó neked, főleg nem korlátok nélkül, gondolj a gyümölcslevesre, bármilyen üdítőre, hiszen a fruktóz a legédesebb cukor, és a kukoricából nyer fruktóz szirup olcsóbb, mint a répacukor.
Légy óvatos. lépten nyomon belefuthatsz.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a répacukor jó, hiszen a szacharóz 50% glükóz, 50% fruktóz. A mézzel mi a helyzet? Ugyanez, a méz szénhidrát szempontból invert cukor: 50% glükóz, 50% fruktóz.
A fruktózzal csak a májad tud bármit is kezdeni, és számos más betegségben is fontos tényező, mint például a köszvényben. Halkan mondom, hogy áteresztő bél szindrómát is okoz.
A nem alkoholos zsírmáj kórlefolyásának négy stádiumát különböztetjük meg:
-Egyszerű zsírmáj (szteatózis): ilyenkor a májban még csak kisebb mennyiségű zsír halmozódik fel, amire legtöbbször egy más okból történő vizsgálat során derül fény.
-Nem alkoholos szteatohepatitisz: ebben a stádiumban már gyulladás is megjelenik a májban.
-Fibrózis: ebben a fázisban az állandó gyulladás miatt hegszövet jelenik meg a máj körül és a közeli erekben, de a szerv még képes normálisan funkcionálni.
-Májzsugor (cirrózis): ez a legveszélyesebb stádium, amely több év után alakul ki annak következtében, hogy a máj fokozatosan zsugorodik, hegesedik. Cirrózis esetén jelentősen magasabb a májelégtelenség és májdaganat rizikója.
Idejében felfedezve a problémát a romlás megállítható, a májban lévő zsír mennyisége csökkenthető. A diagnózis első lépése a laborvizsgálat, ezen belül is a májfunkció megállapítása, bár ez a módszer nem nyújt teljes biztonságot a zsírmáj diagnosztizálásában. Ezért jelent jó megoldást a Fibroscan vizsgálat, amely tulajdonképpen egyfajta fájdalmatlan hasi ultrahang. Ennek segítségével a máj szerkezeti átépülése és a máj zsírtartalmának meghatározása néhány perc alatt, szövettani pontossággal megtörténhet, hiszen az ultrahanghullám terjedése, visszaverődése adja az információt a máj rugalmasságáról, esetleges hegesedéséről és egyidejűleg a zsírosodás mértékéről. Az ultrahangos vizsgálófej alkalmas 10 kilogrammos testtömeg feletti gyermekek és extrém elhízott felnőttek vizsgálatára is.
Nem feledjük, a megelőzés és a kezelés alapja is az életmódváltás!
Amennyiben kérdésed van, segítséget szeretnél, keress privátban!
