26/03/2025
Apa, ha én meghalok...
Nem rég ezt a párbeszédet hallottam egy drogériában, ahol kb. 8 éves fiú próbálta követni az üzlet sorai közt rohanó szüleit.
- Apa, ha én meghalok!
- Ilyet ne mondj! - jött Apa gyors válasza.
Megdöbbenten álltam meg és magamban puffogtam, milyen reakció a szülő részéről. Rohan tovább, mert a bevásárlásra néhány perc van. De a gyereket valamiért ez a téma most foglalkoztatja és keresi a választ a gyász/ elmúlás témában.
Miért reagált így a szülő és nem állt meg 1 percre és próbálta megtudni a gyereke kérdése mögött rejlő oko(ka)t?
Miért takarjuk el az elmúlás témáját. Csak a jó és szép dolgok léteznek. A veszteség/ gyász/ elmúlás gyengeség, nem létező dolog.
A sírás is gyengeség? --> Az érzelmeink felvállalása és az elengedés egyik formája a könnyek elengedése.
Most sokan a böjti időszakot élik és ez is segíti, hogy kimondjuk, amit eddig elrejtettünk, elengedjük és nemet mondjunk.
Szerencsére sok könyvet lehet kapni ebben a témában, ahol a szerző a kezünket fogva vezet végig és hétköznapi nyelven írja meg ezt a velünk élő, de mégis "kényes" témát.
10 éve fejeztem be a gyász témában írt szakdolgozatomat a mentálhigiénés képzésen. Akkor még nem tudtam milyen sokszor lesz a gyász az életem része. Hányszor kell elköszönni, szembenézni a halállal, újra és újra felállni. Tovább menni.
, , , , , ,
, , , , ,