27/11/2025
5 tudományos tény a fascia manipulációról
És, hogy lássátok, hogy nem én fújom a passzát szelet, csekkoljátok a nagyon izgi forrásaimat ✨
1. A fascia nem passzív “köntös”, hanem dinamikus, test-szerte elhelyezkedő, háromdimenziós hálózat.
Nem beszélhetünk elszigetelt rendszerekről, hanem egy folyamatos, 3D-hálózat, amely áthatja az izomzatot, inakat, szöveteket, és összeköti az egész testet.
2. A fascia rétegek közötti “csúszás” / elcsúszás helyreállítása visszaállítja a normális mozgékonyságot és csökkentheti a fájdalmat
A Fascial Manipulation módszer célzottan olyan pontokat (ún. denzifikációkat) keres, ahol a fascia rétegek egymáshoz „leragadnak”, és manuális kezeléssel segíti az elcsúszás helyreállását, így nem tünetet kezel, hanem az alapvető diszfunkciót teszi helyre.
3. A fascia képes aktív kontraktilitásra (összehúzódásra), nem csak passzív kötőszövet.
Robert Schleip és munkatársai kimutatták, hogy a fascia nem feltétlenül passzív struktúra: képes lehet összehúzódásra, mint egy simaizom, és ezzel befolyásolhatja mozgás dinamikáját.
4. A fascia hálózat propriocepciós és szenzoros szerepet is betölt: nem csak mechanikai, hanem érzékelő (szenzoros) struktúra is ez a csodás szerv. Proprioceptorok és egyéb receptorok révén részese lehet az izom- és mozgásérzékelésnek, test-tudatnak. Ez magyarázza, hogy fascia-kezelés javíthat mozgásmintákat, testtartást, és mozgás koordinációt.
5. A fascia gyulladásos mediátorokat termelhet, és maga is részt vesz a fájdalomkeltésben. Carla és Antonio Stecco kutatásai megmutatták, hogy a fascia nem passzív kötőszövet, hanem képes citokineket és gyulladásos mediátorokat termelni. Ha a fascia diszfunkcionális, alacsony fokú gyulladást tart fenn, ami direkt fájdalmat is generálhat. Ez az oka annak, hogy a célzott fascia manipuláció gyakran hatékonyabb, mint az általános masszázs: a gyulladás forrását kezeli, nem csak következményeket.
Források:
Stecco C. et al., Functional Atlas of the Human Fascial System (Elsevier)
Stecco C. et al., Hyaluronan within fascia in the etiology of myofascial pain (Surg Radiol Anat, 2011)
Schleip R. et al., Active fascial contractility (Medical Hypotheses, 2005)
