17/10/2025
Október a látás hónapja...
Zöldhályog (Glaukóma) – a „néma látásrabló”
A zöldhályog, orvosi nevén glaukóma, a látásvesztés egyik leggyakoribb oka a világon. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 80 millió ember érintett, és a szám folyamatosan növekszik. Magyarországon is több tízezer diagnosztizált beteg él, de a szakemberek szerint a valódi esetszám ennek legalább a kétszerese lehet, hiszen sokan nem tudnak arról, hogy glaukómájuk van. A betegség ugyanis sokáig tünetmentesen, fájdalom nélkül zajlik – éppen ezért nevezik a „néma látásrablónak”.
A glaukóma kialakulása
A zöldhályog nem egyetlen betegség, hanem egy tünetegyüttes, amelyet a látóideg károsodása jellemez. A leggyakoribb formája a nyitott zugú glaukóma, amely lassan, évek alatt alakul ki. A probléma gyökere legtöbbször az, hogy a szem belsejében termelődő csarnokvíz elvezetése akadályozott. Ez a folyadék normál esetben a szaruhártya és a szemlencse között kering, táplálja a szem szöveteit, majd az elvezető csatornákon keresztül távozik.
Ha azonban a csarnokvíz elvezetése nehezített, megfeszül a szem belső nyomása (intraocularis nyomás). Ez a tartósan emelkedett nyomás fokozatosan károsítja a látóidegfőt (papillát), amely a látási információkat továbbítja az agy felé.
A zárt zugú glaukóma ritkább, viszont sokkal hevesebben jelentkezik. Ilyenkor a csarnokzug hirtelen elzáródik, a szemnyomás gyorsan megemelkedik, erős szemfájdalmat, fejfájást, hányingert és homályos látást okoz. Ez szemészeti sürgősség, mert kezeletlenül akár órák alatt maradandó látásvesztést okozhat.
A betegség jellemzői és tünetei
A nyitott zugú glaukóma alattomosan fejlődik: az érintettek eleinte semmit sem vesznek észre. A látóideg rostjai azonban folyamatosan pusztulnak, és ez fokozatosan a perifériás látás beszűküléséhez vezet. A beteg egyre inkább „csőlátóvá” válik, miközben az éleslátás (centrális látás) sokáig megmaradhat.
Jellemző tünetek:
• Látótér beszűkülése, foltok megjelenése.
• Nehézség a sötéthez való alkalmazkodásban.
• Homályos látás, időnként fejfájás, szemkörnyéki feszülés.
A zárt zugú forma hirtelen, erős fájdalommal és látásromlással jár – ez könnyebben felismerhető.
Kockázati tényezők
A glaukóma kialakulásában több tényező is szerepet játszik:
• Életkor: főként 40 év felett nő a kockázat.
• Családi halmozódás: genetikai hajlam bizonyított.
• Magas szemnyomás: bár nem mindenkinél alakul ki glaukóma, akinél emelkedett a szemnyomás, ez a legfontosabb kockázati tényező.
• Cukorbetegség, magas vérnyomás, érrendszeri betegségek.
• Szemsérülések, hosszú távú szteroidhasználat.
Kezelés és gondozás
A glaukóma kezelése élethosszig tartó folyamat, mivel a kialakult látóideg-károsodás nem visszafordítható. A cél tehát nem a gyógyítás, hanem a további romlás megállítása.
1. Gyógyszeres kezelés:
A leggyakrabban szemcseppeket alkalmaznak, amelyek csökkentik a szemnyomást – vagy a csarnokvíz termelését gátolják, vagy a folyadék elvezetését segítik. A rendszeres, pontos használat elengedhetetlen, hiszen a kihagyások látásromláshoz vezethetnek.
2. Lézeres beavatkozás:
Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, lézerrel lehet javítani a csarnokvíz elvezetését (trabekuloplasztika), vagy zárt zugú esetben csarnokzugot nyitni (iridotómia).
3. Sebészi megoldások:
Előrehaladott esetben különféle műtéti eljárásokkal (pl. trabekulektómia, csarnokvíz-elvezető implantátum) biztosítható a folyadék megfelelő kiáramlása.
A megelőzés kulcsa: rendszeres szemészeti szűrés
Mivel a zöldhályog kezdetben nem okoz panaszt, a korai felismerés a legfontosabb. 40 éves kor felett legalább kétévente, 60 felett pedig évente ajánlott a szemnyomás- és látótérvizsgálat.