27/04/2026
A gyermekintézményi ivóvíz ólomszennyezésének kockázata évek óta ismert, a szükséges szakmai eszközök és megoldások rendelkezésre állnak, a gyakorlati végrehajtás azonban mindeddig nem indult el. Mindez gyermekek egészségét érintő, jelen idejű kockázatot jelent, miközben a szükséges első lépések rövid időn belül, a meglévő szakmai háttérre építve megkezdhetők.
Az NNGYK becslése szerint több száz olyan gyermekintézmény működhet Magyarországon, ahol a csapvíz ólomszennyezése legalább magas kockázatú. A probléma felismerése nem új: már 2021-ben megszületett a javaslat a célzott felmérések elindítására, azonban az országos, rendszerszintű vizsgálat azóta sem történt meg, és nem áll rendelkezésre nyilvános információ arról sem, hogy az érintett intézményekben biztosított-e a gyermekek számára az egészséges ivóvíz.
A hatályos 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet az ólomra 5 µg/L célértéket ír elő a fogyasztás helyén, a kockázatértékelések határidejét pedig 2029. január 12-ben határozza meg. Ugyanakkor gyermekek esetében az ólomexpozíciónak nincs biztonságos szintje; már alacsony koncentráció is visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat. Ebből következően a szabályozási határidő nem tekinthető egészségvédelmi határidőnek.
A jelenlegi helyzet egyik legnagyobb kockázata, hogy a szennyezés jellemzően az épületek belső vízhálózatából származik, így a felelősség az intézményfenntartóknál van, miközben az intézményvezetők sok esetben egyedül maradtak a kockázatértékelés feladatával.
A szakmai feltételek – módszertanok, tájékoztatók, valamint azonnal alkalmazható műszaki megoldások – rendelkezésre állnak, azonban ezek gyakorlati, koordinált alkalmazása nem indult el.
Indokolt lenne egy központilag koordinált, azonnali cselekvési program elindítása, amely az alábbi elemekre épül:
📌a kiemelt kockázatú gyermekintézmények célzott, prioritásalapú országos monitorozása;
📌egységes mintavételi és értékelési módszertan alkalmazása;
📌szükség esetén azonnali, ideiglenes biztonságos megoldások biztosítása a fogyasztási pontokon (NNGYK tanúsított POU víztisztító);
📌célzott, pánikmentes kommunikáció az intézményvezetők, szülők és fenntartók felé; valamint
📌a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és felelősségi keretek egyértelmű meghatározása.
A fenti célok hatékony megvalósítása érdekében javaslom egy multidiszciplináris munkacsoport felállítását, amelyben a hatóság, a vízszolgáltatók, a műszaki és laboratóriumi szakértők, valamint kommunikációs és finanszírozási területek képviselői közösen dolgoznak ki egy gyakorlatban is működőképes, végrehajtható programot.
Meggyőződésem, hogy a probléma kezelése nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is kulcsfontosságú: a gyermekek egészségének védelme mellett lehetőséget ad arra is, hogy a szükséges intézkedések egy sikeres, transzparens és felelős állami program keretében valósuljanak meg.
Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium
labor[kukac]vizkemia.hu
