22/09/2023
Valószínűleg a végtelenségig lehetne vitatni a kérdést, hogy mi is valójában a művészet, hogy mi számít annak és hogy miért – és lehet, hogy a mi saját fogalmunk soha nem fog teljesen megegyezni egyetlen másik egyéni fogalommal sem.
Számomra a művészet elsődleges szerepe nem az esztétikum, hanem az, hogy az alkotó kitesz magából valamit, ami azután megszólít; vagy ott és akkor, vagy velem marad, és később érkezik meg hozzám az üzenete. A lényeg, hogy hordoz magában valami olyan zsigerien őszinte mondanivalót, amiből az igazi értéke fakad. Megtudhatok általa az alkotóról, magamról, az emberi lélekről valami olyat, amit addig nem tudtam, vagy nem értettem.
Emiatt szerettem bele a művészetterápiába; hiszen a művészetterápiás folyamat éppen arról szól, hogy azon lelki tartalmak kerülnek rá a papírra, öntenek formát szoborként, állnak össze egyéb más eszközök segítségével részekből egésszé, melyek ezáltal a gondolatainkból kilépve életre kelnek, megfoghatóvá és megérthetővé válnak. Segítenek kapcsolatot teremteni önmagunkkal és másokkal, akár alkotói, akár befogadói vagyunk az adott műnek.
A LélekAlkotás azért jött létre, hogy az általam szervezett művészet- és meseterápiás foglalkozások során bevezessem a hozzám érkező alkotó lelkeket az alkotás felszabadító és örömteli folyamatába, ami megnyitja a kaput azon belső tartalmak felé, amiket szavakkal aligha lehetne megfogalmazni; hogy lehetőséget kínáljon az önkifejezés egy más formájával való megismerkedésre.
