02/12/2025
Van egy mondat, amibe először bele se gondolunk igazán: „Az emberek nem a jövőjükről döntenek, hanem a szokásaikról – és a szokásaik döntenek a jövőjükről.”
Na ez az a mondat, amitől az ember először kicsit megvonja a vállát… aztán három másodperccel később már bámul maga elé, hogy „hoppá… ez rám is igaz.”
A legtöbben ugyanis nem a nagy döntéseknél csúszunk el, hanem a naponta ismételt apróságoknál. Nem ott, hogy „majd egyszer tudatosabb leszek”, hanem ott, hogy ma reggel is ugyanazt a mintát futtattuk le, amit tegnap. Ugyanaz a belső monológ, ugyanaz az automatikus reakció, ugyanaz a kis önszabotáló sóhaj… vagy épp ugyanaz a halogatás, ami már rég unalmas, csak valamiért mégis hűséges társunk.
A jó hír az, hogy a jövő pont ezért alakítható. Nem kell hozzá teljes életmódváltás, spirituális felébredés vagy egy Himalájáról lehozott titkos mantra. Sokkal kevésbé glamúros: csak egyetlen kis választás ma, aztán még egy holnap, és a sok mini választás összeadódik.
És lehet, hogy ez kevésbé like-olható ;), mint egy „új év, új én” poszt… de legalább működik.
A szokások olyanok, mint a belső GPS: ha egyszer beállítod, előbb-utóbb odaérsz. De ha marad a régi útvonal, akkor a régi célba visz; akkor is, ha már rég nem oda szeretnél menni.
Érdemes időnként megállni és feltenni magadnak a kérdést: A mai szokásaim támogatják azt, aki lenni szeretnék, vagy visszarántanak abba, aki már nem akarok lenni?
Mert a jövő nem holnap kezdődik. Ma kezdődik, abban a két másodpercben, amikor eldöntöd, melyik mintát ismétled tovább.
Namaste
