24/10/2025
Oltások és antibiotikum rezisztencia
Ma tartottam életem első teljes hosszúságú egyetemi előadását, ráadásul angolul. Baromi sokat készültem rá, mert az eddigi "fellépéseim" leginkább maximum fél óra-negyven percesek voltak, máskor meg tanársegédként voltam jelen, aki korzózik a diákok között és inkább szemtől szemben kommunikál velük. Szóval teljesen új nem volt, de mégis új volt. Leírhatatlanul fura a másik oldalról látni, amit eddig inkább az egyik oldalról láttam. Drága hallgatók, TÉNYLEG mindent látni :D Pontosan láttam ki az, aki érdeklődő, ki az, aki nem aludta ki magát, ki az, aki szívesebben lenne gyászmisén. Az első tapasztalat ez, amit el akartam mesélni, mert onnan, amikor te vagy a tanár fú de ijesztő, akaratlanul is magadra gondolsz, amikor te voltál hallgató és jézusom, a tanáraim látták rajtam, hogy mit utáltam és mit szerettem. Mindent megbántam egy tizedmásodperc alatt, amit előadásokon elkövettem. De kínos utólag :D
Egyébként szerencsére a hallgatók nagy részének tetszett, részt vettek az órán, beszélgettek velem és válaszoltak a kvízkérdéseimre, pedig cicás pecsétet sem kaptak érte. Tök jó tapasztalat volt, de tényleg sok ennyi időt kitölteni. Innen is respect az összes egyetemi tanárnak, akik sokkal többet tanítanak, mint én még. A hallgatók amúgy orvosi biosz illetve humán biosz szakos BSc hallgatók voltak és az előadás a klinikai mikrobiologia modulhoz tartozott. A professzoromat helyettesítettem, aki egy doktoravatón kellett, hogy részt vegyen.
A másik, amit mesélni akartam az a blogomhoz is illik. Szóval védőoltásokról volt szó, érintettük az immunrendszert, az oltástípusokat, működésüket, de az előadás központjában a baktériumok rezisztenciájával való küzdelemben betöltött szerepük volt. Ebből is látszik, hogy az oltások kérdését is nagyon-nagyon sok irányból meg lehet fogni. Az az irány, amiről általában kommunikálunk az emberek felé, az az egyéni nyereségekről és hátrányokról szól főleg és ennek oka van. Sajnos nem vagyunk valami jók mi emberek a társadalmi felelősség és az előrelátás kérdésében és egyébként ezt meg tudom érteni. Az ember főleg önző és szülőként bele tudok gondolni abba, hogy miért is akarnám a gyerekemet kitenni akár egy láznak, ha neki amúgy kicsi a kockázata az x megbetegedésre. Az oltások az egyén szintjén is csökkenthetik a súlyos megbetegedés kockázatát, de vannak olyan esetek is, amiknél előfordulnak olyan társadalmi csoportok, akik számára az oltás felvétele kisebb haszon. Ilyen volt pl a COVID oltás és a fiatalabb korosztályok. Amikor van egy kicsi kockázat a betegségből (a súlyos COVID előfordulása fiataloknál), egy kicsi kockázata a oltásnak (a myocarditis előfordulása, vagy akár a súlyos allergiás reakcióé) és döntsd el melyik kicsi a kisebb. Ez nem könnyű. Szóval miért tenném ki neki? Azért, hogy a szomszéd nénibácsi kisebb eséllyel legyen beteg? Hát ennél jobb ok kell.. Gondolhatja mindenki. Most ha ebbe belekeverjük a terjedő tévinformációkat (bármilyen oltás kapcsán), hogy nem valódi kockázatokat is kockázatként kezelhet valaki, akkor aztán meg pláne nehéz a társadalmi hasznokra hivatkozni. Szóval ezért mondom azt, hogy ebben nem vagyunk jók és ez érthető. A mai témám is nagyon ilyesmi volt. Az az oldal, hogy hogyan segítenek az oltások a multirezisztens baktériumtörzsek kialakulásának gátlásában, ezek elterjedésének gátlásában, nem egy sokat kommunikált téma és azért nem, mert ez az elménknek már nagyon megfoghatatlan tud lenni. De egy villámposztot úgy döntöttem itt is megér.
Szóval évente kb. 5 millió ember hal meg antibiotikum rezisztens kórokozók miatt és ha belegondolunk, hogy mi lesz akkor, ha már nem fognak működni az antibiotikumaink, az nagyon ijesztő. Az emberiség egyik legnagyobb felfedezése, a modern orvoslás egyik mérföldköve, hogy nem kell egy bakteriális fertőzésbe ma már belehalni. Szifilisz, hastífusz, pestis. Banyek. Lepra?
Ezt jó lenne megakadályozni, de amíg a probléma "csak" 5 millió ember számára az minden évben, addig a legtöbb embernek nem probléma és az előrelátás nem az erősségünk, ahogy mondtam (gondolj a klímaváltozásra is itt). Erre módszerek lehetnek a meglévő antibiotikumok módosítása, újak felfedezése, az antibiotikum használat csökkentése. Például virális fertőzésre nem kéne adni stb. De hogy ezek megoldják-e vagy csak késleltetik az kérdés. Potenciális jelentkező itt még a fágterápia is, ami reméljük felfejlődik a jövőben. És hát a kezünkben vannak az oltások.
Az oltások kapcsán nyilvánvaló, hogy ha inkább megelőzünk bakteriális fertőzéseket a terápia helyett, akkor csökken a felírt antibiotikumok száma. Ez elég logikus, de ami érdekesebb, hogy az oltások nem csak így segítik a célt és nem csak az emberek szintjén. Ha megelőzünk bakteriális megbetegedéseket oltásokkal, akkor nem csak a receptek száma csökken, csökken az emberekből kiürülő gyógyszer mennyisége, ami kisebb evolúciós nyomást jelent a szennyvízben, a talajban, a vizekben előforduló baktériumok számára. Sőt az emberekből kiürülő kórokozók száma is csökken, ami a potenciális rezisztens kórokozó rezervoárt csökkenti a természetben is. Csökkenhet (bizonyos oltások esetén) a terjesztés is. Csökken a saját mikrobiomunk kitettsége az antibiotikumoknak, a jó baciké, amik együtt élnek velünk. Ők is képesek rezisztenssé válni miközben mi valami másra antibiotikumot szedünk. Itt a rezisztens E. coli által okozott húgyuti fertőzések jó példa, ami megjelenhet egy teljesen más miatt szedett antibiotikum kúra után.
Mindez, amit leírtam igaz az állatokra is, akik ételt szolgáltatnak nekünk. Ha őket oltjuk ugyanezek a mechanizmusok játszanak szerepet és ezáltal az élelmiszeren keresztül is kevesebb antibiotikum, kevesebb rezisztenciagén jut vissza az emberekhez. A trágya, vizelet, szennyvíz patogén és antibiotikum maradék tartalma csökkenhet ugyanúgy, megint: így a talaj és vizek terheltsége is. Mutogattam egy csomó studyt a témában, de ami számomra a legérdekesebb volt és ezért veletek is meg akarom osztani, az az hogy az influenza oltásról (ami nem egy baktérium, hanem egy vírus ellen készül) is kimutatták, hogy csökkenti az antibiotikum használatot. Két dolog miatt: Az egyik ilyen a virális fertőzések farvizében lubickoló bakteriális fertőzések. Influenza után előfordulhat Streptococcus vagy Staphylococcus fertőzés. Ha elvágod az influenza útját akkor kiiktatod ezt a brotherhoodot. A másik pedig az, hogy "biztos, ami biztos" jelleggel adott antibiotikum kúrákat szorítja vissza. A tanulság az, hogy sajnos az utóbbi is még van, amikor már a csapból is folyik, hogy virális fertőzésre nem jó antibiotikumot szedni. Aztán még ott van az is, hogy olyan szép a biológia.
Még egy tanulság és abbahagyom ezt a villámposztot. Volt egy modellezés, ami azt nézte meg, hogy mi lenne ha csak a rendelkezésre álló oltásokat használnánk 90% átoltottsággal. Arra jutott, hogy 142 millió napi antibiotikum dózissal lenne kevesebb, meg arra is, hogy 106.000 rezisztenciából adódó halált előzne meg évente. Ez három dolgot mond nekem. Az egyik, hogy a bizalom kérdés még sokkal fontosabb, mert nem használjuk a meglévő oltásainkat ekkora mértékben. A tudománykommunikáció, a közösségépítés, a bizalom fejlődése talán csak még fontosabb lesz a jövőben, mert dolgoznunk kell azon, hogy jobb átoltottság, jobb egyenlőség legyen a hozzáférésben (gondolj itt a szegényebb országokra), lehetőleg ne legyen jelentős hezitancia. A másik, hogy 106 ezer az 5 millióból még mindig csak egy szörnyen kicsi szelet. Jól hangzik, az oltások már most segítik az embereket a rezisztenciával való iszapbirkózásban, de még ilyen jó átoltottsággal, egyenlőséggel, hezitancia nélkül, ahogy lemodellezték is kevés ez. Az új oltásokra is szükség van/lesz tehát. Legyen az állatorvosi vakcina, vagy emberek esetén prevencióra használt oltás. Ilyen nagyon fontos téma ez. Nem csak az egyén szempontjából, az egész emberiség szempontjából és a természet szempontjából is. Tudom, értem, hogy nehéz az emberi agynak a megfoghatatlant feldolgozni és nagyon próbálkozom azt a bizalmat segíteni, amire szükségünk van ennek kapcsán. Remélem, hogy egyszer eljutunk oda.
Ma rövid voltam. Hallgassatok Electric Callboyt, november 11-én koncert Londonban, úgy várom, mint gyerekkoromban a Mikulást 😊
—‐—------------------------------------------------------
Források és olvasnivaló
https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2821%2902724-0/fulltext
https://www.thelancet.com/journals/lanmic/article/PIIS2666-5247(24)00308-2/fulltext
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0163445322006260
https://academic.oup.com/jac/article/78/12/2976/7332195
