22/10/2025
Megújult cikkünk megjelent a Lyme-kór és a bélflóra kapcsolatáról!
Hogyan kapcsolódik a Lyme-kór a bélflórához?
A bélflórában a Borrelia fajok általában nem mutathatók ki, egyes kutatások szerint a Borreliák a bél körüli kötőszövetet kedvelik jobban. Bár a Borrelia elsősorban a szervezet más szöveteiben él, a bélflóra összetétele és működése mégis befolyásolhatja a Lyme-kór lefolyását és az immunválaszt.
A bélmikrobiom immunológiai szerepe
A Lyme-fertőzés önmagában is hatással van a bélflórára, kutatásokban a vajsavat (butirát) termelő fajok csökkenését találták. Antibiotikus kezelés hatására tovább csökken a fermentációban, a rost-, aminosav- és szénhidrát-lebontásban fontos fajok jelenléte. A vajsav a bélflóra egyik legfontosabb rövid szénláncú zsírsava, kulcsszerepet játszik a bélhámsejtek energiaellátásában és a bél barrier integritásának fenntartásában. Emellett immunmoduláló hatású: elősegíti a Treg-sejtek működését és csökkenti a gyulladásos citokinek termelődését, ezáltal hozzájárul az immunrendszer egyensúlyához és a túlzott gyulladás megelőzéséhez. Lyme-kór esetén a butiráttermelő fajok csökkenése a bélnyálkahártya-védelem gyengülését eredményezi, így a barrier sérülékennyé, esetleg “áteresztővé” válik. Az “áteresztő bél” jelensége lehetővé teszi, hogy bakteriális toxinok (pl. LPS) a véráramba jussanak, szisztémás immunaktivációt, gyulladást és neuroimmunológiai tüneteket provokálva. [23]
Diszbiózis (a bélflóra kedvezőtlen összetétele) és “áteresztő bél” esetén fokozódik a gyulladásos citokinek termelődése, ami szintén hozzájárul a Lyme-arthritis tüneteihez és autoimmun folyamatokhoz. A Borrelia-eredetű antigének molekuláris mimikri révén autoantitesteket és T-sejtes keresztreakciókat indukálhatnak, melyek a fertőzés után sokáig fenntarthatják a Lyme tüneteket. Ezeket az autoimmun folyamatokat és immunológiai eltéréseket tovább súlyosbíthatja a diszbiotikus bélflóra okozta aspecifikus immunreakció.
Antibiotikum-terápia és a bélmikrobiom
Bár egy antibiotikus kezelés hatékony lehet Lyme-kór kezelésében, a betegek legalább 10%-ánál tartós tünetek jelentkeznek. A Lyme kezelésében alkalmazott hosszan tartó antibiotikum-terápia felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. Egyes családok és nemzetségek arányának növekedése (pl. Blautia, Enterobacteriaceae), mások csökkenése (pl. Bacteroides) olyan mintázatot eredményez, amely károsan befolyásolja az immunmodulációt. Ez paradox módon újabb immunzavarokat okozhat, fokozhatja az emésztési panaszokat, és kedvezhet opportunista kórokozók elszaporodásának. [24–25]
A Lyme esetén használt növényi kivonatok sem csak pozitív hatásúak a bélflórára, hosszan tartó használat esetén nemcsak a patogén baktériumokat pusztíthatják, hanem a jótékonyakat is, ezek a hatások csak mikrobiom vizsgálat segítségével térképezhetőek fel.
Érdekesség: A Jarisch–Herxheimer reakció során az antibiotikum hatására a Borrelia baktériumok pusztulása átmeneti állapotromlást okozhat. A pusztuló spirochétákból felszabaduló lipoproteinek és endotoxin-szerű anyagok váltják ki, ami proinflammatorikus citokintermelést idéz elő.
Bél-agy tengely és neurológiai tünetek
A Lyme fertőzés gyakran érinti az agyidegeket, köztük a bolygóideget, ami a paraszimpatikus idegrendszer, így a bél-agy kommunikáció központja is. Érintettsége önmagában is emésztőrendszeri problémákat is okozhat, beleértve a bél működési zavarait vagy az emésztőenzimek csökkent termelését. A bél beidegzésének zavara, az enzimhiányok a bélben rothasztó, vagy patogén baktériumok elszaporodásához vezet, az ezzel járó diszbiózis és gyulladás pedig közvetlenül is fokozhatja az idegrendszer terhelését, fáradtság, szorongás jelenhet meg.
A bélflóra helyreállításának lehetőségei a terápia hatékonyságának fokozására
Tekintettel a Lyme-kór gyulladásfokozó és immunrendszert terhelő hatására, illetve a mikorobiom állapotára gyakorolt közvetlen és az ismételt antibiotikus kezelések kapcsán közvetett hatására, érdemes a mikrobiom rendezését a terápiás stratégia elemeként kezelni. [23], [26]
Székletflóra vizsgálattal lehetséges a célzott, személyre szabott helyreállítás: a diszbiózis azonosítása után egyéni étrendi, pre- és probiotikus intervenció. Antibiotikum-kezelés után a bélflóra pontos összetételének ismerete nélkül alkalmazott pre- és probiotikus készítmények kontraproduktívak is lehetnek, késleltethetik, akár gátolhatják is a bélflóra rendeződését. [27]
Érdekesség: Reményekre ad okot a Hygromycin A, egy új, szűk spektrumú, szelektív Borrelia elleni antibiotikum. Egérmodellekben hatékonynak bizonyult, miközben kíméli a bélflórát, és alacsony a rezisztencia kialakulás kockázata is. [24]
Gyulladáscsökkentő étrendi javaslatok: omega-3 zsírsavakban gazdag, omega-6 zsírsavakban és finomított szénhidrátokban szegény táplálkozás.
Mikrotápanyagok pótlása: D-vitamin, A vitamin, cink, réz, magnézium, antioxidánsok és kollagének.
Életmód-terápia: stresszkezelés, mérsékelt aerob mozgás, hőterápia (szauna, forró fürdő), oxigénterápia – mind támogatják az immunrendszert és a bél-agy tengely harmonizálását. [24]
A Lyme-kór összetett tüneteit nemcsak maga a Borrelia fertőzés, hanem a bélflóra állapota is befolyásolja. A diszbiózis, az áteresztő bél és a bél-agy tengely zavara mind hozzájárulhatnak a gyulladás fenntartásához, az immunrendszer aktiválásához és a neurológiai tünetek erősödéséhez. A mikrobiom célzott vizsgálata és helyreállítása, valamint az immun- és idegrendszer támogatása komplex terápiás lehetőséget kínál, amely enyhítheti a tüneteket és javíthatja az életminőséget Lyme-kórban.
A cikk linkjét megtalálhatod a kommentek között!
