Badacsonyi Jácinta pszichológus

08/11/2025

Remek szakmai napon vagyunk túl az AIT/FST egyesület szervezéseben. 🫶🏼
A szenzoros feldolgozási zavarokon belül a hallásfeldolgozás érdekes aspektusairól tartottam előadást.
5 országból voltak velünk a szakemberek az online közvetítésen. Nagyon szeretek szakemberek számára képzést tartani, mert lehetőségem nyílik ilyenkor egy-egy specifikus szenzoros területet mélységében bemutatni. 👂🏻

Külön öröm volt számomra, hogy a Kék Erdő alapítvány alapítójával Mariannal is tudtunk végre személyesen beszélgetni. Ha mi összeülünk abból biztosan lesz valami… 😅 így januártól figyelhetitek az új képzéseket!

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a Kék Erdő alapítvány ingyenes anyagait 👉🏻 www.kekerdo.hu.

A hallástréningeket pedig itt éritek el: https://aitmagyarorszag.hu/

́s ́bbképzés

07/11/2025

Kedves gyermekekkel foglalkozó kollégák!

Szeretettel ajánlom a “Szenzoros tünetészlelés mesterfokon” c. továbbképzést azoknak, akik a összefüggéseiben szeretik szemlélni a gyermekek megjelenő tüneteit és sajátosságaikat figyelembe véve szeretnék megtalálni az egyéni, specifikus megoldásokat.

Remek hangulat, jó beszélgetések és gyakorlatban is használható segédanyagok.

Közkívánatra elérhetővé vált az előadás online visszanézhető formában is.
Találkozzunk november 20-án! 🙂

Az alapítvány rendezvényeire való jelentkezés és részvételi díjak befizetése on-line kártyás fizetésen keresztül.

06/11/2025

Az agyad teljesítménye valójában később érheti el a csúcsát, mint gondolnád

Egy új tanulmány megdöntötte, amit eddig az öregedésről és az intelligenciáról gondoltunk. A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy nem a huszas- vagy harmincas éveiben éri el valódi csúcsát — hanem 55 és 60 éves kor között van a legmagasabb teljesítményszinten.

A tanulmány azt találta, hogy a szókincshez, problémamegoldáshoz és érzelmi megértéshez kötődő mentális funkciók az életkor előrehaladtával tovább erősödnek. Bár a gyors reakcióidők kissé lassulhatnak, az olyan mélyebb intelligenciatípusok — mint az ítélőképesség, az érvelés és az érzelemszabályozás — élesebbé válnak. Gondolj rá úgy, mintha az agyad „sebességről bölcsességre” váltana.

A tudósok elmagyarázzák, hogy évtizedek alatt az agy erősebb hálózatokat épít fel. Ezek a kapcsolatok segítenek, hogy az idősebb felnőttek okosabb döntéseket hozzanak, gyorsabban észrevegyék a mintázatokat és jobban kezeljék a komplex érzelmeket. Olyan ez, mintha az agyad végre megtanulná, hogyan dolgozzon okosabban, és ne feltétlenül keményebben.

🧠❓Sok szülő és felnőtt kérdezi tőlem, meddig fejleszthető egy gyerek, vagy hogy van-e értelme foglalkozni a szenzoros problémákkal felnőttkorban.
Nos: igen, van! 🙂

Ennek ismeretében a felnőttkori fejlesztések – legyen szó kognitív tréningről, életmód-intervencióról vagy pszichológiai terápiáról – nem „késői próbálkozások”, hanem az agyi reorganizációra építő, neuroplasztikus folyamatok tudatos aktiválásai. A kutatási eredmények tehát nemcsak az öregedésről alkotott képet árnyalják, hanem azt is üzenik, hogy az emberi agy fejleszthetősége lényegesen tovább megőrződik, mint ahogy azt korábban feltételeztük.

Tehát ha valaha féltél az öregedéstől, jusson eszedbe: az agyad még mindig képes újrahangolni magát.

⚡️A legélesebb, legbölcsebb, legstabilabb önmagad talán még előtted van.

Hivatkozás: Gignac, G. E., & Zajenkowski, M. (2025). Humans peak in midlife: A combined cognitive and personality-trait index reveals late-midlife adulthood as a global functional maximum. Intelligence, 105, 101798. https://doi.org/10.1016/j.intell.2025.101798

02/11/2025

Hidd el, amikor majd 70–80 éves leszel, vagy hálás leszel magadnak, vagy bánni fogod, hogy fiatalabb korodban nem tettél meg mindent azért, hogy tápláld az agyadat...

A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a hangszeres zenélés — tanulás, gyakorlás, alkotás — több új idegi kapcsolatot hoz létre az agyban, mint szinte bármely más tevékenység a világon. Ez a jelenség a neuroplaszticitás, vagyis az agy azon képessége, hogy képes újrahuzalozni önmagát, tanulni, regenerálódni és fejlődni.

Amikor zenélsz, az agy szinte minden területe egyszerre aktiválódik: a hallási (hangfeldolgozás), a mozgásos (motoros) és a vizuális (kottaolvasás) központok együtt dolgoznak. Ez a szinkronizált aktivitás megerősíti az idegpályákat, és új hidakat épít közöttük.

A zene olvasása, lejátszása, megérzése mind-mind arra készteti az agyat, hogy különböző érzékszervi információkat integráljon. Ez fejleszti a kognitív rugalmasságot, a figyelmet és a többfeladatos működés képességét.

Más készségekkel ellentétben, amelyek automatizálódnak, a zenélés sosem válik rutinná. Mindig van új tanulnivaló, új technika, új dallam, új kihívás. Ez az állandó fejlődés tartja fiatalon az agyat.

A hosszú távú zenetanulás láthatóan megváltoztatja az agy szerkezetét és működését: a zenészeknél gyakran nagyobb a szürkeállomány térfogata a motoros, auditív és vizuális feldolgozásért felelős területeken, valamint vastagabb a corpus callosum — az a rostköteg, ami a két agyféltekét összeköti.

A zenei tanulás új szinapszisokat (neuronok közötti kapcsolatokat) hoz létre, míg az ismételt gyakorlás a meglévőket erősíti. Így lesz a zene a mentális állóképesség egyik legtermészetesebb formája.

És ami talán a legfontosabb: a zene érzelmi és társas kötődést is teremt. A közös zenélés élmény, a ritmus, a hangok harmóniája nemcsak az agyat, hanem az embert magát formálja. Jó ideje tudjuk azt is a kutatásokból, hogy a zenélés csökkenti a kortizolszintet, szabályozza a pulzust, és aktiválja az agy jutalmazó rendszereit — így nemcsak a tanulást, hanem a lelki jóllétet is támogatja.

A zene tehát nemcsak szól — gyógyít, formál, tanít és összeköt. 🎵

A gyermekeink jövőjéért és idegrendszeri működéséért akkor tesszük a legtöbbet, ha megtaláljuk számukra azt a mozgásformát, ami igazán illik a testükhöz és az idegrendszerükhöz — és ha megszerettetjük velük a zenét, a ritmust, a hangszereket. 🎶

Minden hozzám forduló családdal rengeteg energiát fektetünk abba, hogy ezt együtt felfedezzük: melyik tevékenység támogatja legjobban a szabályozást, a figyelmet, a lelki egyensúlyt egy adott gyermeknél.
Mert a mozgás és a zene együtt képesek arra, amire semmi más: összehangolják a testet, az idegrendszert és az érzelmeket.

Szerintetek melyik hangszert szoktam leggyakrabban ajánlani a gyerekeknek? 😊

Forrás:
Zaatar, M.T. et al. (2023). The transformative power of music: Insights into neuroplasticity, health, and disease. Brain, Behavior, & Immunity – Health. PMID: 38178844

01/11/2025

🍂 Hol találkozhattok velem novemberben?

A november most igazán sűrű és inspiráló lesz – több helyen is találkozunk, ahol a szenzoros működés, az idegrendszeri szabályozás és a kapcsolódás témáiról beszélgetünk.

📅 November 7. – Magyar Gyermekmasszázs Egyesület kongresszusa
🍼 Amikor a test is kötődik
Idegrendszeri szabályozás és szenzoros érzékenység a korai kapcsolatban.

📅 November 8. – AIT/FST Őszi szakmai nap
🎧 „Hangok között élünk, de a csendben kapcsolódunk”
Az auditív feldolgozás, a habituáció és a szenzoros túlterhelődés komplex értelmezése – hogyan tanul meg az idegrendszer „elengedni” egy ingert?

📅 November 14–16. – Gyergyószentmiklós
Szakmai nap a neurodiverzitás jegyében ERDÉLYBEN!
Négy blokkban dolgozunk: megértés, módszertan, kommunikáció és fenntarthatóság.
Célunk, hogy közös nyelvet, konkrét eszközöket és támogató szakmai hálózatot építsünk a neurodiverzitás szemléletében.

📅 November 20. – BHRG Alapítvány szakmai továbbképzése
🎓 Szenzoros tünetészlelés mesterfokon
A professzionális szenzoros anamnézis, családi mintázatok és hatékony szülői konzultáció gyakorlati keretben.
👉 Részletek és online visszanézhető jegyek: bhrg.hu/webaruhaz

🌿 Mindegyik eseményről írok majd részletesebben is.
Sok szeretettel ajánlom ezeket a programokat – számomra nagy megtiszteltetés, hogy ennyi helyen elindult a szenzoros zavarok és az idegrendszeri működés pszichés vonatkozásainak képzése és edukációja, szakemberek és szülők számára egyaránt.

💛 Különösen nagy öröm számomra Erdély, hiszen én is ott születtem… és most visszatérhetek oda, hogy a közös gondolkodás és a megértés erejével támogassuk a gyerekeket, családokat és pedagógusokat.

29/10/2025

Mikor forduljak szakemberhez – és kihez?

Ez az egyik leggyakoribb (és legnehezebb) kérdés, amit szülőként felteszünk magunknak.
Ha valami furcsát, aggasztót vagy épp szokatlant látunk a gyermekünk viselkedésében, mozgásában vagy fejlődésében, az első reakció általában az:
„Ez normális? Más gyereknél is ilyen?”

💙 Őszintén ajánlom a Szenzoros (SPD) Gyerekek Szüleinek Segítő Csoportját – a KÉK Erdő Alapítvány csoportját –, ahol rengeteg támogatást, tapasztalatot és valódi megértést kaphatnak a szülők.
Ez az egyik legértékesebb közösség, amit ezen a területen ismerek.

Mostanában egyre több olyan posztot is látok a közösségi médiában, ahol szülők 1–2 tünet alapján próbálnak tájékozódni, és kérdezik a tapasztaltabb szülőtársakat:
👉 „Ez vajon autizmus?”
👉 „Ez SPD?”
👉 „Kinek volt hasonló?”

A válaszok sokszor jó szándékúak, de mégis félrevihetnek:
„Nálunk is pont ilyen volt, kinőtte!”
„Ez biztos ADHD.”
„Menjetek neurológushoz!”

Ezek a megosztások nem a segítő szándék ellen szólnak, hanem arra hívják fel a figyelmet, hogy egy-egy tapasztalat alapján könnyen túl- vagy alulbecsülhetjük a helyzetet, pedig minden gyerek idegrendszere másképp érik, és ugyanaz a tünet teljesen eltérő hátteret takarhat.

🧭 Ezért fontos tudni, kihez forduljunk.
Nem mindig a „legnagyobb” szakorvossal kell kezdeni!
Egy neurológus például a súlyos organikus eltéréseket vizsgálja, de a finomabb idegrendszeri eltéréseket nem feltétlenül látja.
Ezzel szemben egy TSMT- vagy szenzomotoros felmérés gyakran pontosabb képet ad a mozgás, egyensúly, figyelem és szenzoros működés állapotáról.
A pedagógiai szakszolgálatok is nagy segítséget nyújthatnak, ha tanulási, viselkedési vagy beilleszkedési nehézség merül fel — ráadásul ezek a vizsgálatok ingyenesek.
A gyermekorvos és a védőnő pedig azok a szakemberek, akik a legkorábban észrevehetik a problémákat, és elindíthatják a családot a megfelelő irányba.

❤️ A legfontosabb, amit szülőként tehetünk:
Ne diagnosztizáljunk kommentekből.
Ne várjunk, ha gyanúnk van – de ne is kapkodjunk.
És mindig kérjünk szakmai vizsgálatot, mielőtt következtetéseket vonnánk le.

Korai felismerés = lehetőség.
A „felesleges” vizsgálat sosem baj,
a kihagyott viszont sokszor pótolhatatlan.

👉 Erről részletesen is írtam:
Mikor forduljunk szakemberhez, és melyikhez? – Útmutató szülőknek
🔗 https://szenzorosfejlodes.hu/szulok-az-utvesztoben-hova.../

A Kék Erdő Alapítvány támogató és szakmai közösségét pedig itt találjátok:
👉 https://www.facebook.com/groups/938600362872846

28/10/2025

Az agyad képes a változásra

Az agyad folyamatosan újrahuzalozza önmagát a neuroplaszticitás nevű folyamat során.
Ez az idegrendszer egyik legnagyobb csodája – új kapcsolatokat épít minden ismétlődő tapasztalatból, legyen az hasznos vagy káros.
Amit gyakrabban ismételsz, az válik az agyad alapértelmezett kódjává.

A pozitív ismétlések – hála, mozgás, tanulás – megerősítik a rugalmasságot és a jóllétet támogató pályákat.
A negatív ismétlések – aggodalmaskodás, félelem, önkritika – épp a stresszt és a szorongást erősítik.
👉 Ezért minden egyes gondolat és cselekvés számít.

A tudományban sok vita van arról, meddig fejleszthető az idegrendszer. Valóban léteznek szenzitív időszakok, amikor az agy gyorsabban tanul – de a gyakorlat azt mutatja, hogy a változás egész életen át lehetséges.
Az agyunk felnőttkorban is képes tanulni – csak több ismétlés és több türelem kell hozzá.
Ezt látom minden nap – gyerekeknél, felnőtteknél, és néha magamon is.

Néha megkérdezik tőlem, meddig fejleszthető egy gyerek.
A válaszom mindig ugyanaz: amíg él, addig változik. :)

Egy friss kutatás szerint a mozgás nemcsak a testet, hanem a figyelmet is fejleszti – különösen gyerekeknél.
Mozgás közben az agy több kapcsolatot épít az érzékelő és szabályozó hálózatok között,
így a „nem tud egy helyben ülni” sokszor nem viselkedési probléma, hanem érő idegrendszer.

Tévhit vs. Valóság

❌ „A szenzoros dolgok kinőhetők.”
✅ Valójában az agy alkalmazkodik, ha megtanítjuk neki.
A fejlődés nem automatikus – de tanulásfüggő.
A kulcs nem az idő, hanem a tapasztalat.

💬 Te mit ismételsz ma?

Forrás: Kolb, B., & Gibb, R. (2023). Neuroplasticity in the developing and adult brain: Implications for learning, memory, and recovery.
Annual Review of Psychology, 74, 115–139.

26/10/2025

A takaró, ami alvás közben gyógyít

Kutatások szerint a súlyozott takarók nemcsak az alvás minőségét javítják, hanem az idegrendszeri önszabályozást is segítik. Amikor a testet gyengéd, egyenletes nyomás éri – ezt nevezzük mélynyomás-stimulációnak (deep pressure stimulation) – a szervezet úgy reagál, mintha megölelnék. Aktiválódik a paraszimpatikus idegrendszer, nő az oxitocin és a melatonin szintje, miközben csökken a kortizol, a stresszhormon. Az eredmény: nyugalom, lassuló légzés, kiegyensúlyozott idegrendszeri ritmus – vagyis az, amit mi, pszichológusok regulációs állapotnak nevezünk.

Ez különösen fontos azoknál, akik taktilis túlérzékenységgel (tactile defensiveness) vagy szenzoros feldolgozási nehézségekkel élnek. A súlyozott takaró ilyenkor biztonságot közvetít: segít érezni a testhatárokat, csökkenti a túlzott éberséget, és lehetővé teszi, hogy a test és az elme újra „egy ritmusban” működjön.

Tapasztalatom szerint ez nemcsak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is működik. Sok kliensnél a súlyozott takaró enyhíti a szorongást, javítja az alvást, és stabilizálja az idegrendszeri működést. Olyan, mint egy szenzoros ölelés: nem helyettesíti a terápiát, de megteremti azt a biztonságos idegrendszeri alapot, amelyben a változás valóban elindulhat.

Hivatkozás: Ekholm, J., et al. (2022). Effects of weighted blanket on sleep and hormones. Sleep Medicine, 100(3), 45–53. PubMed ID: 36184925

?

20/10/2025

18/10/2025

Ismét indul óvodás gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára az SNI gyermekek integrációja óvodai csoportokba c. 40 órás továbbképzés!
Október 22-ig lehet jelentkezni!
Gyakorlati ötletek, óriási tudásanyag! Szeretettel ajánlom mindazoknak, akik munkájuk során szembesülnek ezekkel a nehézségekkel és használható eszköztárra vágynak.

A képzés célja:A továbbképzés átfogó elméleti és gyakorlati tudást nyújt az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai integrációjának támogatásához. A résztvevők olyan szenzomotoros szemléletű eszközökkel és gyakorlatokkal ismerkednek meg, amelyek segítik a beil...