http://fejlesztopont.hu/, http://www.szenzorosfejlodes.hu/

Badacsonyi Jácinta pszichológus, Bethlen Gábor Utca 14, Budapest (2026)

05/01/2026

Tudjátok, mi az az interocepció?
Ritkán említett, mégis rendkívül fontos szenzoros területről van szó.

Az interocepció a belső testi állapotok érzékelését és értelmezését jelenti: éhség, szomjúság, teltség, fájdalom, szívverés, légzés, feszültség – és ezek érzelmi jelentésének felismerése. Azt gondolják sokan, hogy ez automatikus, pedig nincs így: rengeteg gyerek és nem ritkán felnőtt sem érzi ezeket a testi jelzéseket, azonban ennek könnyen komoly következmény lehet...

🔬 Egy friss, 2024-es kutatás szenzoros feldolgozási különbségekkel élő felnőtteknél vizsgálta az interocepció működését (MAIA-2 kérdőívvel), és igen erős eredményt hozott:

👉 A vizsgált minta 100%-ánál kimutatható volt az interocepció normától eltérő működése. (Ez nagyon ritka eredmény a kutatásokban!)
👉 Leggyakrabban érintett területek:

érzelemszabályozás

szociális kapcsolatok

mindennapi működés (evés, alvás, terhelhetőség)

mentális funkciók

👉 Gyakori társuló pszichés tünetek: szorongás és depresszió.

👶 Mit jelenthet ez gyermekkorban?
Interoceptív eltérések esetén nehézséget okozhat:

- az érzelmek felismerése és megnevezése („nem tudja, mit érez”)
- a testi tünetek azonosítása („rosszul van”, de nem tudja megmondani, miért)
- érzelmi túlreakciók, hirtelen kiborulások
- táplálkozási és alvási problémák
- visszatérő testi panaszok (pl. hasfájás) szervi ok nélkül
- alacsony stressztűrés, gyors kimerülés

⚠️ Fontos szakmai üzenet:
Az interocepció eltérései nem elszigetelt jelenségek, hanem komoly pszichopatológiai kockázati markerek lehetnek. Ezért különösen fontos, hogy gyermekekkel foglalkozó szakemberek (pszichológusok, pedagógusok, fejlesztők, orvosok) észrevegyék és megfelelően értelmezzék ezeket a tüneteket – ne kizárólag viselkedési vagy „motivációs” problémaként tekintsenek rájuk.

👉 A szenzoros működés eltéréseinek korai felismerése kulcsszerepet játszhat a megelőzésben! A vizsgálatban felnőttek szerepelnek, akik korábban is mutattak tüneteket és ha időben észlelik azokat a szakemberek, sok esetben nem alakultak volna ki pszichés ráépülő problémák.

Schmitt, C. M., Grasso, L., & Schoen, S. A. (2024). Characteristics of adults with sensory differences: An exploratory study using the Multidimensional Assessment of Interoceptive Awareness, Version 2. Occupational Therapy in Mental Health, 40(3), 200–219. https://doi.org/10.1080/0164212X.2024.2343363

02/01/2026

Nem az a gond, ha egy gyerek még nem iskolaérett.
Az a gond, ha ezt csak az iskolában vesszük észre!

Az iskolaérettség nem csak kognitív kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy a gyermek idegrendszere mennyire terhelhető: hogyan bírja a zajt, a csoporthelyzeteket, a váltásokat, a frusztrációt és a strukturált napirendet.

Szenzorosan érzékeny, gyorsan túlterhelődő gyerekeknél ez különösen fontos szempont. Náluk a +1 év óvoda gyakran nem lemaradás, hanem védőfaktor.

Ezért készítettem egy INGYENESEN LETÖLTHETŐ, részletes segédanyagot, amely:
✔ szakmai szempontok mentén vezeti végig a szülőket,
✔ segít rendszerezni a megfigyeléseket,
✔ konkrét minta mondatokat és minta kérvénytervezeteket is tartalmaz a +1 év óvoda kérelmezéséhez.

📄 A cikk és a segédanyag itt érhető el:
👉 https://szenzorosfejlodes.hu/iskolaerettseg-ingyenes-letoltheto-segedlettel/

Ha hasznosnak érzed, oszd meg – lehet, hogy épp most segít egy családnak jó döntést hozni. 🤍

01/01/2026

„Okos a gyerek, tehát iskolaérett.” Ez sajnos nem így működik.

Friss adatok szerint ma Magyarországon már minden 22. elsős gyerek évet ismétel, és 2020 óta legalább 5 ezerrel nőtt az elsős évismétlések száma.
👉 Az iskolaérettség sajnos nem csak életkor kérdése és nem elegendő a kognitív teljesítményt felmérni, hogy választ kapjunk a bennünk felmerülő legfontosabb kérdésre: bírni fogja az iskolát?

Egy gyermek lehet okos, érdeklődő, jó képességű – ha közben az idegrendszeri szabályozása, figyelme, terhelhetősége vagy érzelemszabályozása még éretlen, akkor az iskola könnyen folyamatos kudarcélménnyé válhat.

Mire figyeljen a szülő és hogyan ismerje fel a VALÓS tüneteket?

👉 A napokban felteszek egy ingyenesen letölthető segédletet is,
amely segít:
– átlátni, mi számít valódi iskolaérettségi kérdésnek,
– felismerni, mikor indokolt a +1 év óvoda,
– és hogyan lehet egy precíz, szakmailag megalapozott kérvényt benyújtani.

📣 Fontos:
A hétvégén és a jövő héten is online, interaktív szakmai tájékoztató eseményeken veszek részt, ahol részletesen beszélünk az iskolaérettség idegrendszeri hátteréről, és természetesen lehetőség lesz kérdezni is.
🎦AZ ESEMÉNYEK LINKJEI A HOZZÁSZÓLÁSOKBAN!

📌 Érdemes figyelni – hamarosan jövök a részletekkel.

22/12/2025

🎁 Hogyan válasszunk megfelelő fejlesztő játékot kisiskolásoknak?

Kisiskolás korban a „fejlesztő játék” fogalma könnyen félrecsúszik. A kínálat egyre inkább az iskolai teljesítményhez igazodik: olvasásgyorsító, számoltató, logikáztató játékok, gyakran digitális formában. Idegrendszeri szempontból azonban nem az a döntő kérdés, hogy mit tanít a játék, hanem az, hogy hogyan hat a gyermek működésére.

Ebben az életkorban a gyerekek már jelentős kognitív terhelés alatt állnak. A játék akkor válik valóban támogatóvá, ha nem tovább növeli ezt a nyomást, hanem teret ad az aktív gondolkodásnak, a próbálkozásnak, a hibázásnak és az újratervezésnek – külső értékelés nélkül.

👉 A sorozat 3. részében erről írok részletesebben: hogyan válasszunk olyan játékot kisiskolás korban, amely nemcsak leköt, hanem idegrendszeri szempontból is jól illeszkedik a gyermek aktuális terheléséhez. Természetesen most is van benne konkrét összeválogatott játékajánló! :)

Cikk az első kommentben olvasható!

20/12/2025

🎁 Milyen játékot válasszunk 3–6 éves korban? – nem csak karácsonyra
(2. rész. óvodás korosztály)

A 3–6 éves gyerekek már ügyesebbek, okosabbak, sok minden „érdekesebb” számukra –
és igen, a digitális eszközök is egyre csábítóbbak. 📱

Idegrendszeri szempontból ebben az életkorban még mindig a kéz, a mozgás és az aktív gondolkodás a kulcs. Nem az számít, mennyire „okos” egy játék, hanem hogy mit csinál közben a gyerek idegrendszere.

👉 A cikkben arról írok:

milyen játékok támogatják valóban a figyelmet, kitartást, gondolkodást,

- miért fontos alternatívát kínálni a képernyők helyett (tiltás nélkül),

- milyen jelek esetén érdemes elgondolkodni felmérésen vagy fejlesztésen,

- és hogyan lehet játékokon keresztül segíteni az idegrendszeri érés folyamatát.

💡 Fontos:
nem minden eltérés probléma, nem minden gyerek „lemaradó”, de vannak jelzések, amiket érdemes komolyan venni – így természetesen ezekről is lesz szó! :)

🎲 A cikk végén egy olyan játékboltban válogattam össze konkrét, életkornak megfelelő játékötleteket, amelyek szakmailag is jól illeszkednek ehhez az életkorhoz, illetve benne van a személyes kedvenc játékcsaládom, amit tényleg jól megalkottak. Sajnos nem kapok pénzt érte, így nem reklám. 🤣
Egyszerűen sok szülő kérdezi: „de akkor MIT vegyek?” Akinek ez segítség, megtalálja a linket a cikk végén a kockaorszag.hu oldalhoz.

👉 A cikk az első kommentben olvasható és persze hamarosan érkezik a kisiskolás korosztálynak szóló fejlesztő játékok leírása is! Figyeljétek a blogot!

Meghitt, nyugodt készülődést kívánok!

19/12/2025

🎄Mit vegyünk a gyerekeknek karácsonyra? Fejlesztő játékot...de milyet?
(1 rész. 1-3 éves korosztály)

Az ünnepi időszak közeledtével sok szülőben felmerül a kérdés, milyen ajándékot érdemes választani, amely nemcsak látványos vagy „fejlesztőnek” nevezett, hanem valóban hasznos is a gyermek számára. A nagyszülők is kérdezgetik, hogy mit vehetnek a gyerekeknek, de hetek múlva sajnos a fiók mélyén végzi a legtöbb "jó ötlet".

A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran kerülnek a fa alá olyan játékok, amelyek gyorsan túlterhelik az idegrendszert, kevés teret hagynak az önálló tapasztalásnak, és hosszabb távon nem szolgálják a fejlődést. Ezekből sokszor „játékhalom”, de kevés valódi játékélmény születik.

A friss blogbejegyzés idegrendszeri szemléletben foglalja össze:
– mit jelent a „hasznos” játék különböző életkorokban,
– milyen szempontok segítenek elkerülni az értelmetlen, túlzottan ingerterhelő eszközöket,
– és hogyan választhatóak olyan játékok, amelyek mozgásra, tapasztalásra és önálló próbálkozásra hívnak.

A cikk végén egy szakmai irányelvek mentén összeállított játékajánló is található, segítségként az ünnepi ajándékválasztáshoz. Nem reklám, hanem kapaszkodó azok számára, akik tudatosabban szeretnének dönteni.

🔗 A teljes cikk az első kommentben olvasható

A következő időszakban további korosztályokra vonatkozó útmutatók is érkeznek!

17/12/2025

Iskolaérettség és mozgás – amikor a jó teljesítmény félrevezethet
(Szenzoros sorozat 3. rész – mozgásos feldolgozás és testtudat)

A mozgásfejlődést ma már sok szülő és szakember figyeli, hiszen optimális esetben minden, gyermekkel foglalkozó szakember felvesz anamnézist. Ha egy gyermek ügyesen mozog, sportol, jól teljesít testnevelésórán, gyakran megnyugszunk: ezen a területen biztosan nincs gond. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

A látványos mozgásos teljesítmény nem azonos az érett idegrendszeri mozgásszervezéssel. Egy gyermek lehet gyors, koordinált, fegyelmezett, akár versenysportban is sikeres, miközben az idegrendszere a mozgást túlzott tudatos kontroll mellett szervezi. Megmaradhatnak éretlen együttmozgások, aktív csecsemőkori reflexek, finom testtudati bizonytalanságok, amelyek kívülről alig észrevehetők, de belül jelentős terhelést jelentenek.

Ez az oka annak, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom versenysportolókkal, akiknél idegrendszeri háttérrel összefüggő szenzoros és szabályozási nehézségek befolyásolják a teljesítményt. A mozgás „megvan”, az eredmények is, de az idegrendszer ezt túl nagy áron működteti. A mozgás nem automatizált, ezért sok energiát vesz el, gyors kifáradáshoz, stresszreakciókhoz, teljesítményingadozáshoz vezethet.

Fontos tisztázni: a mozgásfejlesztés nem azért fontos, hogy szebb legyen a mozgás. Nem sportfelkészítés és nem esztétikai kérdés. A cél az idegrendszeri szerveződés támogatása, az automatizmusok kialakulása, a stabil testtudat és a terhelhetőség növelése. Nem az a kérdés, hogyan néz ki a mozgás, hanem az, milyen idegrendszeri költséggel valósul meg.

👉Ez az összefüggés az iskolaérettség szempontjából különösen lényeges. A testtudat nem áll meg a testen belül. Ha a gyermek nem érzi stabilan a saját testét a térben, az megjelenik a papíron is: írásban, rajzolásban, sorvezetésben, térbeli elrendezésben, matematikai feladatokban. Ilyenkor nem motivációs vagy figyelmi problémáról van szó, hanem idegrendszeri alapról.

Az iskolaérettség ezért nem sportteljesítmény kérdése, és nem az dönti el, hogy a gyermek „jól mozog-e”. Az a kérdés, hogy az idegrendszere integráltan, gazdaságosan és stabilan képes-e működni az iskolai terhelés alatt. A mozgásfejlesztés ebben az értelemben nem visszalépés és nem időveszteség, hanem megelőzés.

Az iskolaérettség nem dátum, nem látványos teljesítmény, hanem idegrendszeri állapot, amire építeni lehet.

15/12/2025

Iskolaérettség – miért nem elég, ha egy gyerek „jól lát”?
(Szenzoros sorozat 2. rész – vizuális feldolgozás)

Amikor az iskolaérettségről beszélünk, sokszor megnyugszunk egy mondattól:
👉 „Volt szemészeten, jól lát, nem kell szemüveg.”

Ez jó hír... de fontos tudni: a vizuális feldolgozás nem egyenlő az éleslátással!

Nem a szemünk tanul meg olvasni, írni és tájékozódni – hanem az idegrendszerünk dolgozza fel a látott információt.

Egy iskolai környezet vizuálisan rendkívül terhelő:
– sok inger egyszerre
– zsúfolt falak, táblák, könyvek
– sorok, betűk, számok követése
– folyamatos váltás közel–távol között
– hosszú ideig tartó fókuszálás

Ha a vizuális feldolgozás éretlen vagy túlérzékeny, az idegrendszer gyorsan kifárad.

🔍 Mire gondolunk ilyenkor pontosan?

A vizuális feldolgozás része például:
– a szem finommotoros együttműködése
– a térészlelés
– a rejtett kancsalság (heterofória)
– a szakkádikus szemmozgások (sorváltás olvasáskor)
– a vizuális figyelem fenntartása
– a látott információ gyors és pontos értelmezése

Ezek a működések alap szemészeti vizsgálattal gyakran nem szűrhetők ki.

👀 Ha ezen a területen nehézség van, így jelenHET meg (sokaknál több vagy mindegyik tünet megjelenik, másoknál csak egy-egy):
– a gyermek hamar elveszíti a sorát olvasás közben
– gyakran téveszt betűket, számokat
– „szétesik” írásnál
– lassú a tempója
– gyorsan elfárad vizuális feladatokban
– elkalandozik a figyelme
– fejfájásra, szemfájdalomra panaszkodik
– fényérzékenység, migrén jelentkezhet

📌 Fontos szakmai adat:
A nemzetközi kutatások szerint
👉 a diszlexia és diszgráfia akár 60–70%-ban is összefüggésbe hozható vizuális feldolgozási nehézségekkel.

Ez nem azt jelenti, hogy „szemproblémáról” van szó – hanem arról, hogy az idegrendszer nehezebben szervezi a látott információt.

🧠 Pszichés szinten mindez gyakran vezet:
– frusztrációhoz
– önbizalomcsökkenéshez
– szorongáshoz
– teljesítmény alatti működéshez

Sok gyerek ilyenkor „nem szeret tanulni” – valójában túl nagy a vizuális terhelés.

📱 Egy fontos mellékszál:
Sok vizuálisan érzékeny gyermek kifejezetten vonzódik a digitális eszközökhöz.
Nem véletlenül: mert ott a kép
– strukturált
– kiszámítható
– gyors jutalmazást ad

Ez azonban elfedheti a valódi nehézséget, és hosszú távon tovább terhelheti az idegrendszert.

👉 A vizuális feldolgozást is spektrumként érdemes látni. Van, aki intenzívebben reagál, van, aki lassabban dolgoz fel – de mindkettő hatással lehet az iskolai beválásra.

Nem az a kérdés, hogy a gyermek „okos-e”. Hanem az, hogy mennyi vizuális terhelést bír el nap mint nap.

Ha ezt időben felismerjük, akkor az iskola nem túlélés, hanem tanulás lesz.

12/12/2025

Iskolaérettség – miért nem elég, ha egy gyerek „jól hall”?
(Szenzoros sorozat 1. rész – auditív feldolgozás)

Az iskolaérettség nem csak arról szól, hogy a gyermek tud-e figyelni, rajzolni vagy számolni. Az alapját az adja, hogy az idegrendszere hogyan bírja a terhelést.
Bővebben itt olvashatóak a komplex összefüggések: https://szenzorosfejlodes.hu/az-iskolaerettseg-mas-szemmel-amikor-a-gyerek-okosabb-mint-amennyire-az-idegrendszere-kesz-van/

Most azonban egy rövid posztsorozatot indítok az érzékszervi feldolgozásról: arról, hogyan hatnak az egyes érzékszervi területek az iskolai beválásra, a tanulásra és a pszichés jóllétre.

Kezdjük az auditív feldolgozással. 👂

Fontos tudni:
👉 nem a fülünkkel hallunk.
A hangot az agy szűri, értelmezi és rakja össze.

Egy osztályterem auditív szempontból rendkívül megterhelő:
– folyamatos háttérzaj
– több beszéd egyszerre
– instrukciók zajban
– kiszámíthatatlan hangok

Ha az auditív feldolgozás éretlen vagy túlérzékeny,
az idegrendszer gyorsan túltelítődik.

Ez így jelenhet meg:
– zajban romlik a beszédértés
– a gyermek „nem hallja”, amit mondanak
– nehéz követni az instrukciókat
– gyors kifáradás
– délutánra szétesés
– ingerlékenység, érzelmi túlreakciók
– meltdown vagy összeomlás iskola után

Pszichés szinten ez gyakran vezet:
– frusztrációhoz
– szorongáshoz
– önbizalomcsökkenéshez
– társaktól való elszeparálódáshoz

👉 Ezek a gyerekek nem rosszul viselkednek.
Az idegrendszerük nem bírja a zajterhelést.
(Zárójelben megjegyzem: felnőtteknél is ez a leggyakoribb szenzoros túlterhelési forma a tapasztalataim szerint.)
🔎 Kutatási háttér

Tavasszal egy nemzetközi halláskonferencián, ahol magam is előadtam,
lehetőségem volt megismerni Dr. Natalia Czajka PhD (Lengyelország)
még publikálatlan kutatási eredményeit.

Egy nagyszabású lengyel szűrőprogramban több mint 10.000 iskolába készülő gyermeket vizsgáltak.

Az eredmények szerint:
– a normál hallású gyermekek közel 10%-ánál auditív feldolgozási zavart találtak
– 1268 gyermeknél semmilyen eltérés nem derült volna ki,
ha csak a hallást vizsgálják, és nem az auditív feldolgozást
(Czajka és mtsai.)

Ez pontosan az a csoport, akik:
– zajban nem értik jól a beszédet
– gyorsan kifáradnak
– csoporthelyzetben „szétesnek”

Nem az a kérdés, hogy a gyermek mit tud. Hanem az, hogy mennyit bír. - Ha ismerjük az éretlen idegrendszeri működés tüneteit, lehetőségünk van jól dönteni.🫶

11/12/2025

Mi történik a tanév elején a gyermekpszichológusoknál? Szeptember végére megjelennek azok a gyerekek, akiknél az iskolai túlterhelés felerősíti a tüneteket.

- Dadogás
- Kényszeres tünetek
- Indulati robbanások
- Teljes kimerülés
- Szorongás
- Viselkedési zavarok
- Éjszakai nyugtalanság, sok esetben bepisilés
- Kiborulások minden apróságra

Ezek nem „rossz szokások”, és nem „rossz gyerekek”.
Ez az idegrendszer túlterhelésének változatos reakciói, kinek-kinek érzékenysége és szenzoros profilja szerint…

Én annak örülök, ha nem kellek. Akkor végzem jól a munkámat, ha búcsúzunk és elfelejtik a szülők a nevemet. A cél nem az, hogy kezeljük a bajt — hanem az, hogy MEGELŐZZÜK, ha mód van rá!

Ha szülőként azt érzed, hogy „nem tudom mi, de valami van”...(eddig ezt a mondatot hallottam leginkább erre az állapotra😅) ...ha látod a szenzoros érzékenységet, a túl gyors kifáradást, a nehéz váltásokat, akkor ezt érdemes komolyan venni.

Ilyenkor sokat segít: egy felmérés vagy kivizsgálás, olvasni, olvasni és olvasni + szükség esetén némi fejlesztés...

és sok esetben a +1 év óvoda, ami nem visszatartás, hanem védőfaktor, ha az idegrendszer másként, eltérően vagy megkésett fejlődéssel működik.

Egy érzékenyebb, lassabban érő idegrendszer számára ez az év nem időveszteség, hanem időnyerés: a rendeződés, az erősödés, a stabil indulás éve.

Az iskolaérettség nem naptári adat, hanem idegrendszeri készenlét.

És ha ezt időben felismerjük, akkor valóban nem lesz szükség rám.

09/12/2025

Fantasztikus helyen jártam ma továbbképzést tartani a helyi szakembereknek! Olyan jó volt együtt gondolkodni és felvetni az érdekes összefüggéseket. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bicskei tagintézményében példa értékű nyitottság és team munka valósul meg.
A téma a gyermekeink jövőjét meghatározó iskolaérettség és annak idegrendszeri háttere volt.

́bbképzés

Badacsonyi Jácinta pszichológus

05/01/2026

02/01/2026

01/01/2026

22/12/2025

20/12/2025

19/12/2025

17/12/2025

15/12/2025

12/12/2025

11/12/2025

09/12/2025

Cím

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória