Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ

Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ Gerinc- és más mozgásszervi betegségek, ízületi problémák, sportsérülések komplex rehabil Utóbbiak nélkül ugyanis egyetlen terápia sem lehet hatékony.

Rendelőnkben a csupán gyógyszerekkel történő kezeléstől eltérően nem csak a tüneteket csillapítjuk, hanem az adott a mozgásszervi probléma kialakulásának okát kutatjuk fel és azt orvosoljuk. A kezelés minden esetben egyénre szabott, figyelembe veszi az adott betegséget, a beteg alkatát, életmódját, szokásait. A terápia első lépéseként megmutatjuk betegünknek, hogyan tudja megváltoztatni mindennapi életének azon pontjait, melyek betegségét okozhatták, megakadályozva, hogy a terápiát követően a betegség újra jelentkezzen. Ezt követően az adott problémára specifikus, de az egész testet átmozgató aktív és passzív mozgássorokból álló terápiás kezelési tervet (gyógytorna) állítunk össze. A gyakorlatsorok végzésére megtanítjuk betegünket, így azt a későbbiekben otthonában is végezheti. A terápia része a lágyrész mobilizáció (triggerpont kezelés), a gyógy-, illetve a porckorongmasszázs-kezelés, a különféle kiegészítő terápiás eszközök alkalmazása, és a táplálkozási és életmód tanácsadás.

17/11/2025

Flexibilitás 🆚 mobilitás

A statikus nyújtás nem az izom hosszát növeli, hanem az idegrendszer nyújtással szembeni tűréshatárát tolja ki. Izomhossz növekedés gyakorlatilag nem történik. Még szerencse😁!
Ha kedvet kaptál még néhány tévhit eloszlatásához, az alábbiakról beszélek a 13 perces videóban:

📍Mi a különbség mobilitás és flexibilitás között?
📍Javítja-e a flexibilitás növelése a mobilitást?
📍Igaz-e, hogy a mobilitás hiányát az izomrövidülések okozzák?
📍Igaz-e, hogy mobilizáció = nyújtás?
📍 Hogyan lehet valójában helyreállítani a mobilitást?
📍 És végül: tényleg elengedhetetlen a nyújtás az edzések végén?

Hiába szedsz egy rakás vitamint, mégis gyakran betegeskedsz?Vitaminok, provitaminok, previtaminok és posztvitaminok – el...
11/11/2025

Hiába szedsz egy rakás vitamint, mégis gyakran betegeskedsz?

Vitaminok, provitaminok, previtaminok és posztvitaminok – elképesztő kavalkád, nem csoda, hogy elveszted a fonalat!😊
Pedig fontos érteni, hogyan is működik a saját tested. A tudás hatalom, amely nem csupán biztonságérzetet nyújt, de a kezedbe adja az irányítást is. Szóval csapjunk bele a legújabb tudásbővítésbe!

Bár a vitamin kifejezést mindenki jól ismeri, kevesen tudják, hogy léteznek pre-, pro-, sőt, még posztvitaminok is. Sőt, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a testünk megfelelően működjön, képes legyen a regenerálódásra és védekezni tudjon a betegségek ellen. Ha a pro- és previtaminok hiányoznak, hiába szedsz egy rakás vitamint, hiánytüneteid lesznek és gyengül a szervezeted. Nézzük, mit érdemes tudni a pre-, pro- és posztvitaminokról, és hogyan (bio)hekkelheted meg a tested működését!

Vitamin előanyagok, azaz pro- és previtaminok

A provitamin olyan „előanyag”, amely a szervezetben képes aktív vitaminná alakulni. Provitamin például a sárgarépában megtalálható béta-karotin, amely A-vitaminná alakul a májban. De provitamin a 7-dehidrokoleszterin is, amit nem étellel visszük be, hanem a bőr hámsejtjeiben található, és ebből készíti a szervezet napfény (UV-B sugárzás) hatására a D₃-vitamint. Tehát a provitaminokat nem csak kívülről vihetjük be, bizonyos típusokat a saját testünk is képes termelni. Elképesztő egy masina az emberi szervezet, nem igaz?

És a previtamin? Tágabb, funkcionális értelmezésben a previtaminok magukba foglalják a provitaminokat, no meg minden egyéb anyagot – ásványi anyagokat, enzimeket, sőt, a bélflóra jótékony mikroorganizmusainak (azaz a proBIOTIKUMoknak) egyes termékeit is – amelyek a vitaminok aktiválásában vagy hasznosulásában közreműködnek. ÉS bizony ebben az értelmezésben a napfény is previtamin.

A vitamin tehát nem valamiféle „készétel”, a szervezetünknek rengeteg munkába kerül, hogy hasznosítani tudja. A testnek minden esetben meg kell dolgoznia a vitamin előállításáért, az aktiválásáért és/vagy az átalakításáért, és a sikerhez számos egyéb feltételnek is teljesülnie kell.

- A vitaminok egy részét (pl. A-, D-, B₃-, B₆-, folsav) a szervezetnek magának kell előállítania és aktiválnia különféle előanyagokból, pre- vagy provitaminokból. Ehhez értelemszerűen elegendő pre- és provitaminra, valamint egészségesen működő anyagcserére és kiegyensúlyozott bélflórára van szükség

- A vitaminok egy másik részét „készen” viszünk be kívülről (ilyen pl. a C-vitamin, B₁, B₂, B₁₂, E-vitamin), valójában azonban ilyenkor is elengedhetetlen az aktiválás, az átalakítás, vagy a bevitel utáni biokémiai „finomhangolás” annak érdekében, hogy a test ténylegesen használni tudja az elméletileg ”kész” vitaminokat.
Previtaminokra tehát MINDIG szükség van a vitaminhasznosuláshoz.

Mi történik, ha hiányoznak a pre- és/vagy provitaminok?

A szervezet nem képes elegendő aktív vitamint előállítani, így vitaminhiány alakul ki. És nem feltételes, hanem kijelentő módban. A hiányállapot tünetei nagy mértékben függenek attól, hogy milyen vitamin hiányzik (összeírtam a leggyakoribb pre- és provitaminokat, hiánytüneteiket, illetve természetes forrásaikat, lásd a képet), ám a specifikus, relatíve jól azonosítható tünetek mellett gyakran jelentkeznek alattomos, nehezen megfogható, számos más állapottal/betegséggel szintúgy együtt járó panaszok is, mint például a fáradékonyság, bőrszárazság, koncentrációs nehézségek vagy az immunrendszeri gyengeség.

Na ezért nem könnyű kideríteni, honnan is ered egy egészségügyi probléma. És ez az oka annak is, hogy mi, szakemberek jellemzően csak úgy tudunk fényt deríteni a panaszok eredetére, hogy alaposan (naaaagyon alaposan) kikérdezzük és megvizsgáljuk a pácienst, mondhatni hosszas és mély kutatómunkát végzünk. Sőt, gyakori, hogy még ez sem elegendő, ilyenkor jön a kísérletezés, azaz megnézzük, hogyan reagál bizonyos terápiákra, étrendkiegészítőkre, és az életmód egyes elemeinek kisebb-nagyobb változtatásaira (szándékosan nem soroltam fel a gyógyszeres terápiát, gyógyszert ugyanis csak nagyon indokolt esetben lenne szabad szedni, sokkal ritkábban, mint ahogy mi, civilizált emberek jellemzően szedjük).

Tudom, hogy nagyobb biztonságérzetet nyújt, ha hiszel abban, hogy a fehér köpenyes szakember mindentudó, de muszáj elfogadni (a páciensnek is és nekünk, szakembereknek is), hogy marhára nem vagyunk azok. Egy VALÓDI gyógyító folyamat szinte mindig rengeteg gondolkodást, kísérletezést, türelmet és energiabefektetést igényel mind a szakember, mind a páciens részéről.

Hogyan alakulhat ki vitaminhiány annak ellenére, hogy vitaminokat szedsz?

Számos étrendkiegészítő szintetikus formában, izoláltan, azaz önmagában tartalmazza az adott vitamint, ám sajnos

• a szintetikus forma nem feltétlenül azonos a szervezet által természetes módon előállított, vagy az ételeinkkel bevitt formával, tehát jóval nehezebben hasznosítható

• Az izolált forma önmagában édeskevés, hisz – ahogy korábban már beszéltünk róla – a vitaminná való átalakuláshoz és/vagy a hasznosuláshoz különféle „segítő anyagok” (azok a bizonyos previtaminok, azaz ásványi anyagok, enzimek, bélflóra-összetevők, egyéb vitaminok) is szükségesek. Klasszikus példa a D3-vitamin, amely magnézium vagy K2-vitamin hiányában képtelen beépülni a csontokba. S míg a természetes étrendi forrásból származó vitaminok komplex formában érkeznek a szervezetünkbe, enzimekkel, flavonoidokkal, polifenolokkal, aminosavakkal együtt, egy vitaminkapszula sokszor csak magát a hatóanyagot (a vitamint) tartalmazza, hiányoznak azok a kísérő anyagok, amelyek biztosítják a biológiai aktivitást

• Végül az anyagcsere és a bélflóra minősége is jelentősen (de mennyire jelentősen!) közrejátszik a vitaminok hasznosulásában. A vitaminok egy része (pl. K-vitamin, B-vitaminok egyes formái) a bélflóra közreműködésével keletkezik vagy alakul át aktív formába (ezért is mondhatjuk, hogy funkcionális értelemben a bélflóra, azaz a mikrobiom is egyfajta previtamin😊). Ha a bélrendszer egyensúlya felborul – és ez ma sajnos szinte mindannyiunkkal megtörténik a gyógyszerek/antibiotikumok, a stressz, a mozgáshiány és az egysíkú, tápanyaghiányos étrend miatt – akkor az előanyagok átalakítása akadályozottá válik, így hiába szedsz vitamint, a szervezeted pro- és previtaminok hiányában nem tudja hasznosítani azt. Ezzel szemben a természetes, élő étellel nem csak pro- és previtaminokat viszel be a szervezetedbe, hanem olyan növényi rostokat és bioaktív anyagokat is, amelyek táplálják és egyben regenerálják is a bélflórát.

Ez tehát a magyarázat arra, hogy bár rendszeresen szedsz multivitamint, mégis fáradékony vagy és gyakran betegeskedsz. A testednem feltétlenül képes „felismerni” a szintetikus formát, és/vagy teljes mértékben hasznosítani az izolált formát. De még ha képes is rá, ha a mikrobiomod (azaz a bélflórád) károsodott, hiába az erőfeszítés. Pro- vagy previtaminok és egészséges, változatos bélflóra hiányában a bevitt vitaminok „inaktívan” keringenek a szervezetben.

És végül még egy fontos érv a természetes vitaminellátás mellett: a provitaminok „intelligensek”, a szervezet csupán annyit alakít át belőlük, amennyire valóban szükség van. Az étrendkiegészítő formájában bevitt „kész” vitaminokat ugyanakkor könnyű túladagolni, ami bizonyos esetekben akár toxikus is lehet.

Összefoglalva tehát:

• Nem létezik olyan vitamin, amit „készen” kapunk és azonnal hasznosítunk
• Minden vitamint át kell alakítani vagy aktiválni kell
• A previtaminok – előanyagok, segédtápanyagok, enzimek, ásványok, egészséges bélflóra – nélkül a vitaminellátó rendszer nem működik, és ez a probléma sajnos többé-kevésbé minden civilizált embert érint valamilyen formában
• A vitaminpótlás önmagában nem garancia, csakis akkor hatékony, ha a teljes biológiai környezet stabil és rendezett. És pont ez az, amit szeretünk figyelmen kívül hagyni, abban bízva, hogy az egészség megvásárolható tabletta/kapszula/csodavíz stb. formájában. Nem az.

Pre- és provitamint is lehet étrendkiegészítő formájában kapni. Ezek hatása megegyezik a természetes étrendi bevitellel, azaz megelőzhető a vitaminhiány?

Nem meglepő módon a „mesterséges” pre- és provitaminpótlással nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a vitaminpótlással:

• Míg a természetes forrás komplex, az étrendkiegészítő izolált, így hiányozhatnak azok a természetes katalizátorok, amelyek segítenék az átalakítást aktív vitaminná

• A hatás a test saját átalakító képességétől is függ. A pre- és provitaminok lényege, hogy a test maga alakítja át őket aktív formává. Ez a folyamat azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a szervezetben megvan minden „hozzávaló”, ásványi anyagok (cink, magnézium, vas), enzimek, egészséges máj- és bélműködés. Ha ezek hiányoznak, a kapszulából bevitt provitamin sem fog kellőképp hasznosulni

• A természetes forrás mindig „okosabban” adagol. A növényi pre- és provitaminok a test biológiai működésével harmonizálnak, azaz önszabályozók, a szervezet csak annyit alakít át belőlük, amennyire szüksége van. A kapszulás vagy koncentrált formák esetén viszont hiányzik ez a biológiai fék, így nagyobb az esély a túladagolásra (főleg zsírban oldódó vitaminok előanyagai esetén)

Mégis, van-e bármilyen előnye/indikációja az étrendkiegészítős formának?

Igen, van, pontosabban lehet. Stabilabb formájú, és szükség esetén célzottan lehet adagolni. A kapszulákban, tablettákban vagy olajokban a pre-/provitaminok meghatározott mennyiségben és stabil formában vannak jelen. Ez különösen hasznos, ha valaki:
• nem tud elegendő természetes forrást fogyasztani
• felszívódási zavarokkal küzd
• vagy célzottan szeretne mikrotápanyagot pótolni (pl. bőr, látás, immunrendszer támogatása céljából)
Tehát például a béta-karotin kapszula vagy a növényi D3-vitamin olaj bizonyos esetekben (utóbbi például télen, napfényhiányos időben) komoly segítség lehet, de nem helyettesíti, csak szükség esetén kiegészíti a természetes bevitelt.

Hogyan gondoskodhatsz természetes módon a pre- és provitaminokról?

Az első és legfontosabb, hogy elsősorban élő, friss, természetes ételeket fogyassz! Ha ezt túl nagy kihívásnak érzed, ne is olvass tovább, tök felesleges! Akkor térj majd vissza, ha megbizonyosodtál arról, hogy máshogy nem megy és készen állsz a megújulásra!
A színes zöldségek és gyümölcsök, a hidegen sajtolt olajok, a magvak, diófélék, a csírák és erjesztett ételek egytől-egyig tele vannak olyan előanyagokkal, enzimekkel, ásványi anyagokkal és növényi hatóanyagokkal, amelyek segítik a vitaminok képződését és hasznosulását:

• A béta-karotinban gazdag narancssárga és zöld zöldségek (sárgarépa, sütőtök, spenót) támogatják az A-vitamin előállítását

• a jó minőségű növényi zsírok (olíva-, len-, tökmagolaj) segítik a zsírban oldódó vitaminok beépülését

• a teljes értékű gabonák és hüvelyesek B-vitamin-előanyagokat tartalmaznak

• az állati eredetű ételek – például a tojássárgája, máj, hal, tengeri herkentyűk, húsfélék és fermentált ételek (pl. joghurt, kefir, vagy növényi alternatíváik) – szintén hasznosak, mert már kész vagy könnyen aktiválható vitaminformák találhatók meg bennük. Ilyen például az A-vitamin (retinol), a D₃-vitamin, a B₁₂, valamint a K₂-vitamin, amelyekhez a növényi étrend többnyire csak előanyagokat (provitaminokat) biztosít. A vegetáriánusoknak sem kell azonban aggódniuk. Változatos, teljes értékű növényi étrenddel a legtöbb vitamin előanyaga biztosítható, de néhány (klasszikusan a B₁₂ és a D₃) esetében tudatos pótlásra van szükség

• A napfény nélkülözhetetlen. Már napi 15–20 percnyi napon töltött idő – ha legalább az arcot és a karokat éri a napfény – segíti a D₃-vitamin természetes képződését

• És végül: az egészséges bélflóra a vitamin-anyagcsere alapja, ezért érdemes rendszeresen fogyasztani proBIOTIKUMokat (olyan élő, jótékony mikroorganizmusok, elsősorban baktériumok, amelyek a bélflórát alkotják, ilyenek az erjesztett ételek, mint a savanyú káposzta, kovászos uborka, kimchi vagy kombucha), valamint rostban gazdag preBIOTIKUMokat (olyan emészthetetlen növényi rostok és vegyületek, amelyek táplálékul szolgálnak a probiotikumoknak, ilyenek a zöldségek, hüvelyesek, teljes értékű gabonák). Ezek együttesen regenerálják, táplálják és erősítik a bél mikroorganizmusait, azaz a bélflórát

Minél természetesebb az étrended, annál több pre- és provitaminhoz jut a tested és annál kevésbé lesz szükséged kapszulákra.

És végül az utolsó kérdés: mi a fene az a posztvitamin?

Bár a posztvitamin kifejezés nem hivatalos biokémiai terminus, arra utal, hogy a vitaminok hatása nem ér véget az aktív formánál, a lebomlási termékeik is szerepet játszanak a szervezet működésében. A posztvitamin kifejezés alatt a vitaminok lebontása során keletkező, biológiailag még mindig aktív anyagokat értjük. Ezek részt vesznek olyan fontos folyamatokban, mint az immunműködés, sejtszabályozás vagy gyulladásgátlás.

Tágabb megközelítésben a posztvitamin olyan biológiai hatású anyag, amely vagy a vitaminok hatására keletkezik a szervezetben, vagy olyan, a vitaminokkal együttműködő bioaktív anyag, amely vitaminszerű funkciókat tölt be. Néhány jól ismert példa posztvitaminokra/vitaminszerű anyagokra: koenzim Q10 (energiatermelés, antioxidáns), alfa-liponsav (sejtvédelem, glükózanyagcsere), L-karnitin (zsírsavak szállítása a mitokondriumba), kolin (májműködés, idegrendszer), mio-inozitol (hormonális egyensúly)

A provitamin tehát az alapanyag, a vitamin az aktív forma, a posztvitamin pedig az a bioaktív anyag, amely a vitaminok segítségével jön létre, vagy a vitaminokkal együttműködve dolgozik a sejtekben.

Összefoglalva

A pre- és provitaminok a test „nyersanyagai”. Önmagukban még nem aktív vitaminok, ám nélkülük nem működik a vitaminrendszer. A modern étrend általában szegény ezekben az előanyagokban, ezért rendkívül gyakoriak a hiánybetegségek. Az élő, friss, természetes ételek, a napfény és a sokszínű bélflóra jelentik a természetes forrást és védelmet a hiányállapotok ellen.
Ha mégis étrendkiegészítőre szorulsz, az étrendkiegészítők lehetőleg legyenek:

• természetes eredetűek. Honnan tudhatod, hogy egy vitaminkészítmény természetes eredetű? Ha a címkén szerepel, hogy „természetes forrásból” (from natural sources), „élelmiszer-koncentrátumból” vagy „élelmiszer-kivonatból” (from food concentrate), „erjesztéssel előállítva” vagy „fermentációs eredetű” (from fermentation), „teljes értékű élelmiszerből származó vitamin” (whole food vitamin) vagy „élelmiszer-alapú étrendkiegészítő” (food-based supplement), akkor bátran megvásárolhatod (legalábbis elméletileg, mert sajnos az étrendkiegészítő piac szabályozatlansága miatt még ez sem garancia, bővebben lásd az első hozzászólásnál belinkelt írásomat az étrendkiegészítők minőségéről)

• kerüld a túladagolást, mert a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) bizony felhalmozódhatnak, hisz a zsírszövetben és a májban raktározódnak, és a szervezet csak igen lassan bontja vagy üríti ezeket. Ha tehát valaki nagy dózisban és hosszan szed vitamint (pl. több ezer NE D-vitamint hónapokon át, vagy retinolt tartalmazó étrendkiegészítőt és még rengeteg májat is eszik mellé), akkor a szint veszélyesen magasra emelkedhet és mérgezést okozhat. A túladagolás kockázata csak az étrendkiegészítőknél áll fenn, természetes forrásból a bevitel önszabályozó

• a kiegészítők pedig ne helyettesítsék, hanem valóban csak kiegészítsék a minőségi étrendet

A vitamin tehát nem csupán egy önálló mikrotápanyag, hanem egy teljes, élő biokémiai hálózat része, amelyben minden forma – pre, pro- és posztvitamin – együtt dolgozik a szervezet egyensúlyáért. Épp úgy, ahogy a tökéletes hangzás érdekében a zenészek is együtt dolgoznak a szimfonikus zenekarban. És hiába zseni a zongorista. Ha a brácsás csapnivaló, a koncert közbotrányba fullad. A saját szimfóniád karmestereként egyetlen feladatod van csupán: teremtsd meg a csodálatos harmóniát a hangszerek között!

A HPA-tengely – amikor beragad a vészjelzőSűrűn találkozunk a kijelentéssel, hogy a stressz jelentősen hozzájárul a mozg...
05/11/2025

A HPA-tengely – amikor beragad a vészjelző

Sűrűn találkozunk a kijelentéssel, hogy a stressz jelentősen hozzájárul a mozgásszervi problémákhoz, azaz a derék-, nyak-, csípő- térdpanaszokhoz, sőt, az emésztési zavarokhoz, vagy az immunrendszer és a hormonális rendszer működésének felborulásához is. Hisszük is, meg nem is, mert ugyan sok neves szakember megerősíti, mégis, valahogy olyan megfoghatatlan az egész. Nos, abszolút nem megfoghatatlan. Inkább az a gond, hogy a szakembereknek nincs idejük arra, hogy elmagyarázzák. Én viszont fontosnak érzem, hogy a páciensem pontosan értse, mi is történik a testében, úgyhogy szakítok időt a magyarázatra: nézzük, miért és hogyan okoz a stressz önmagában is komoly mozgásszervi, és/vagy szervezetszintű zavarokat!

Kezdjük a HPA-tengellyel, ezzel a rejtélyes kifejezéssel. HPA = hipotalamusz–hipofízis–mellékvese, vagyis az a rendszer, amely a stresszkezelést, illetve az immun- és hormonális válaszokat irányítja. Ez a három szerv – a hipotalamusz (a köztiagy egy kis része), a hipofízis (agyalapi mirigy), illetve a mellékvese (a vesék felső pólusán található páros, hormontermelő mirigy) – folyamatos párbeszédet folytat egymással, és együttesen határozzák meg, hogyan reagál a szervezet a különféle fizikai vagy pszichés terhelésekre. Ha a rendszer nem működik olajozottan, borul a hormonegyensúly és az immunműködés, tartóssá válik a feszültség, krónikus fáradtság, sőt, még anyagcserebetegség (pl. inzulinrezisztencia, cukorbetegség) is kialakulhat.

Hogyan működik a HPA-tengely?

Stressz esetén a hipotalamusz egy hormont (CRH, azaz kortikotropin-felszabadító hormon) termel. Ez a hormon a hipotalamuszból a hipofízis elülső lebenyébe jut egy speciális kis érhálózaton, amit hipotalamusz–hipofízis portális rendszernek hívunk. Ez a „mini-vérkör” csak a két szerv között kering, így a CRH célzottan és nagyon gyorsan hat a hipofízisre. Nem véletlen, veszély esetén nincs idő a szarakodásra😊. A hipofízis elülső lebenyében a hormon hatására megindul egy másik hormon (ACTH, adrenokortikotrop hormon) termelése és kiválasztása a vérbe. Ezzel a hormonnal üzeni meg a hipofízis a rendszer harmadik elemének, a mellékveséknek, hogy „vészhelyzet van, indítsátok el a programot!”. Ahogy az ACTH eljut a mellékvesékhez, serkenti a kortizol termelést. És most jutottunk el a lényeghez, a kortizol ugyanis a jól működő stresszmenedzsment kulcsa.

A kortizol a fő stresszhormonunk, amely felkészíti a testet az azonnali reagálásra:
• pikk-pakk növeli a vércukorszintet (hogy energiát biztosítson a meneküléshez vagy védekezéshez)
• fokozza az éberséget (hogy gyorsabban tudjunk reagálni a történésekre)
• átmenetileg visszafogja az immunrendszert (hogy ne vonja el az energiát a stresszhelyzettel való megbirkózástól. Rövid távon ugyanis a szervezet okosan előtérbe helyezi a túlélést a gyógyulással szemben, és ez így van jól)

Amint a kortizolszint megemelkedik a vérben, elindul a folyamat „gátlása”, a hipotalamusz csökkenti a CRH-termelést, a hipofízis pedig az ACTH-termelésből vesz vissza. Ez az ún. negatív feedback hurok biztosítja, hogy a rendszer csúcsmodellként működjön, azaz még véletlenül se tolja túl, a kortizolszint csak addig maradjon magas, amíg szükséges. Egy rövidke, ámde rendkívül intenzív stresszreakció erejéig. Ha ugyanis tartósan fennmaradna ez az izgalmi állapot, az károsítaná a szervezet működését. A kortizol feladata tehát kettős, veszély esetén egyszerre növeli a vércukorszintet, fokozza az éberséget és „nyomja el” az immunrendszer működését, ha pedig már tiszta a levegő, a negatív feedbacken keresztül csökkenti a vércukorszintet és az éberséget, valamint visszakapcsolja az immunrendszert. (Zárójeles megjegyzés azoknak, akik olvasták az előző, gyulladással kapcsolatos posztomat: a kortizol feladata az is, hogy a gyulladást – azaz a lebontó folyamatokat – ne engedje túlfutni. Amikor az immunrendszer kitakarított, a kortizol állítja le a lebontó folyamatot és nyitja meg az utat az építő folyamatoknak azáltal, hogy gátolja a gyulladást serkentő prosztaglandinok további termelődését.)

Akut vs. krónikus stressz

És most érkeztünk el a legfontosabb ponthoz: a stressz önmagában nem ellenség. Pontosabban a gond nem az, hogy stressz ér bennünket, hanem az, ha nem tudunk kilépni belőle. Az akut (rövid távú) stressz nem csak, hogy nem káros, még erősíti is a szervezet alkalmazkodóképességét. A probléma akkor kezdődik, ha a stressz állandóvá válik, ahogy ez sajnos a civilizált világban sokakkal megtörténik. Ilyenkor ugyanis nem képes kikapcsolni a HPA-tengely, a hipotalamusz megállás nélkül riaszt, a mellékvesék folyamatosan termelik a kortizolt, és ez a tartós kortizol-túltengés már nem szabályoz, hanem károsít:
• tartósan magassá válik a vércukorszint (ez az ún. hormonális eredetű vércukorszint-emelkedés, így lesz a krónikus stresszből inzulinrezisztencia és/vagy cukorbetegség)
• az immunrendszer jelentősen gyengül
• a gyulladások nem záródnak le (így alakulnak ki a krónikus gyulladások)
• a hormonális egyensúly felborul
• és a test szép fokozatosan kimerül és lemerül

Milyen jelei lehetnek annak, hogy a HPA-tengely kibillent?

Az eddigiekből egyenesen következik, hogy az alábbi panaszok kialakulására hajlamosít a HPA diszfunkcionális működése:
• állandó fáradtság, nehéz reggeli ébredés
• alvászavarok, éjszakai felébredések
• fokozott szorongás, lehangoltság, ingerlékenység
• fokozott cukoréhség (főleg este)
• haskörnyéki hízás (a végtagok vékonyak maradnak)
• gyakori fertőzések, lassú sebgyógyulás
• az elhúzódóvá váló gyulladások, illetve az idegrendszer túlérzékenyedése (szenzitizáció) miatt krónikus fájdalom
• hormonális zavarok, menstruációs problémák, termékenységi problémák

És igen, ha ezeket a jeleket tapasztalod, bizonyos lehetsz abban, hogy a rendszer nem működik megfelelően, tehát nem lokális, hanem rendszerszintű beavatkozásra van szükség.

Hogyan támogathatod a HPA-tengely regenerálódását?

Szerencsére a HPA-tengely nem „romlik el” véglegesen, de ahhoz, hogy „meggyógyuljon”, újra kell tanítani az idegrendszernek az ellazulás, a krónikus stresszből való kilábalás képességét. A stresszor ugyanis örök, hülye a főnök, Pistike folyton rossz jegyeket hoz, az utcán beszólnak, ránk dudálnak, a szomszéd fája átlóg a kertünkbe, a határidők szorítanak, omlik ránk a feldolgozandó információ minden létező csatornán. A stressz elől nemigen lehet elmenekülni, ám sokat javíthatunk azon, hogyan reagál rá a szervezetünk. De sajnos nem létezik csodapirula vagy csodaterápia, az életmódtényezőkbe – étrend, mozgás, pihenés – kell belenyúlni.

Hogyan?

• Rendszeres alvás (7–8 óra), stabil lefekvési idő, a fényszennyezés kerülése az esti órákban
• Tápanyagdús, minőségi étkezés – értsd az adalékanyagok, a mesterséges színezékek, a hormonkezelt állatok húsa, a finomított szénhidrátok kerülése, teljesértékű táplálkozás rengeteg rosttal, zöldséggel, gyümölccsel
• rendszeres, mérsékelt mozgás – ez nem az intenzív, megterhelő testmozgás időszaka, ilyenkor a mozgással feltölteni, nem pedig kimeríteni kell a szervezetet. Dinamikus séta a természetben, laza biciklizés, jóga, taicsi, tánc, könnyed és rövidebb átmozgató edzés, bármi jöhet, ha nem remeg utána a tested
• Légzőgyakorlatok, relaxáció – vigyázat, hajlamosak vagyunk csúnyán lebecsülni egy igen fontos tényező, a légzésminőség jelentőségét
• Érzelmi biztonság és kapcsolódás – talán ezt a legnehezebb megtalálni (ha nincs meg)
• és végül olyan gyógynövények, amelyek segítik a szervezet alkalmazkodását a stresszhez, azaz támogatják a homeosztázist (pl. ashwagandha, rhodiola, ginzeng), ezt azonban csakis szakértői javallatra

Tudom, hogy marha nehéz elhinni, de jó eséllyel nem a „genetikád” miatt fáj a térded/derekad, vagy alakult ki metabolikus szindróma, pajzsmirigy alulműködés, hormonzavar és társaik, hanem elsősorban pszichés és életmód okok állnak a háttérben. Nehéz elfogadni, mert ez egyben azt is jelenti, hogy nincs könnyű út, ezek a panaszok csakis életmódváltással orvosolhatóak, a gyógyszer – ha egyáltalán szükség van rá – csupán tüneti kezelést nyújt, azt is csak egy ideig. Az életmódváltás ezzel szemben komoly energiabefektetést és hosszú távú elköteleződést igényel, cserébe viszont szinte biztos a tartós állapotjavulás, sőt, sok esetben akár teljes gyógyulás is elérhető. Szóval: ne csodálkozz azon, hogy nem működik a szervezeted, ha nincs az életnek egyetlen területe sem, ahol azt kapná, amit evolúciósan igényel.

Tessék nekem felírni gyulladáscsökkentőt!A következő gyakori (de még mennyire gyakori!) probléma az indokolatlan gyógysz...
03/11/2025

Tessék nekem felírni gyulladáscsökkentőt!

A következő gyakori (de még mennyire gyakori!) probléma az indokolatlan gyógyszeres gyulladáscsökkentés, ami nem csak a regenerálódott szövet minőségét rombolhatja, de számos egyéb kárt is okozhat.

Első körben tisztázzuk: GYULLADÁS = GYÓGYULÁS. A gyulladás nem valami szörnyűséges katasztrófa. A mozgásszervi sérülések regenerálódását, pontosabban a gyógyulás első szakaszát nevezzük gyulladásnak, és nem csökkenteni vagy elfojtani kell, hanem biztosítani zavartalan, hatékony, a lehető legjobb minőségű lezajlását.

Miért kellemetlen/fájdalmas a gyógyulás?

A gyulladás egy kétlépcsős folyamat, első körben a szervezet eltakarítja a sérült szöveteket, ez a lebontó fázis, majd az építő fázis következik, amelyben felépül az új, egészséges szövet. Fájdalommal jellemzően az első, lebontó fázis jár, méghozzá jó okkal. A fájdalomra szükségünk van az életben maradáshoz. Nézzük, pontosan mi is történik ilyenkor!

A sérülést követően a véráram olyan immunsejteket (neutrofil granulocitákat) szállít a helyszínre, amelyek bekebelezik a sérült szövetet. Majd őket követik az ún. makrofágok (újabb immunsejtek), ezek eltakarítják az elhalt neutrofil sejteket és a sejttörmeléket, miközben prosztaglandin elnevezésű jelzőmolekulákat termelnek. A makrofágok által termelt prosztaglandin szerepe az, hogy profin „megszervezze” a gyulladást, azaz
• tágítsa az ereket és fokozza a véráramot annak érdekében, hogy még több vér és benne jó sok immunsejt érkezhessen a sérült területre takarítani. Ettől lesz meleg és piros a gyulladt terület
• érzékenyítse az idegvégződéseket, hogy pontosan érezd, melyik mozdulat árthat a sérült szövetnek, azaz még véletlenül se terheld túl. Ez okozza a fájdalomérzetet
• és ha lezajlott a lebontó folyamat, jelzést adjon a makrofágoknak, hogy zárják le a gyulladást

Ha a takarítás nagyjából lezajlott, beindulhatnak az építő folyamatok. A makrofágok ilyenkor először lezárják a gyulladást speciális mediátorok, azaz a sejtek közti kommunikációt biztosító molekulák (lipoxinok, resolvinek, protectinek) termelésével, majd ezzel párhuzamosan növekedési faktorokat (olyan fehérjemolekulák, amelyek a sejteknek utasításokat adnak a növekedésre, osztódásra és gyógyulásra) bocsájtanak ki, hogy beindítsák és támogassák az új, ép szövet felépülését.

A szöveti regeneráció tehát a következőképp néz ki, természetesen nagyon leegyszerűsítve:
• lebontás szakasza (prosztaglandinok)
• gyulladás leállításának szakasza (lipoxinok, resolvinek, protectinek)
• építés szakasza (növekedési faktorok)

A fájdalom tehát egyfajta protektív, azaz védő mechanizmus, evolúciós szerepe az, hogy folyamatosan jelezze: csak óvatosan a terheléssel!

Mi történik, ha gyógyszeresen csillapítjuk a gyulladást és a fájdalmat?

A gyógyszerek (szteroidok, vagy NSAID-ok, azaz nem szteroid gyulladáscsökkentők, pl. Aspirin, Ibuprofen stb.) hatására jelentősen lecsökken a prosztaglandin szint, így valóban megszűnik (vagy csökken) a fájdalom, DE!!! ezzel párhuzamosan egyben gátoljuk a gyulladást, azaz a gyógyulást is. Minden folyamatot visszafogunk ugyanis, amit a prosztaglandin irányít, azaz a szöveti véráramot és a gyulladást lezáró programot is, valamint késik, sőt, még csökken is az új szövet felépüléséért felelős növekedési faktorok termelődése. A gyulladást tehát valóban megszüntetjük, de elhúzódik a regeneráció, és ami még rosszabb, gyengébb és sérülékenyebb lesz az új szövet.
A gyulladáscsökkentők ráadásul nemcsak a gyulladás lezajlását akaszthatják meg, hanem számos más élettani folyamatot is felboríthatnak. A prosztaglandinok szerepe ugyanis messze túlmutat a gyulladásos folyamat irányításán. Ezek a jelzőmolekulák felelősek többek közt a gyomor védelméért, illetve a vesék keringését és a véralvadás egyensúlyát is ezek biztosítják. Tartós, rendszeres és indokolatlan használatuk tehát gyomornyálkahártya-károsodást, fekélyképződést, vérzékenységet és veseműködési zavarokat is okozhat. Arról már nem is beszélve, hogy bizonyos gyógyszerekkel– például a fluorokinolon típusú antibiotikumokkal – együtt szedve a kombináció nem pusztán megterheli a szervezetet, hanem súlyos, olykor visszafordíthatatlan károsodást is okozhat.

A szteroid típusú gyulladáscsökkentők talán még ennél is neccesebbek. Hosszabb távon gyengítik az immunrendszert, fokozzák az izomszövet lebontását, lassítják a sebgyógyulást és csökkentik a csontsűrűséget, azaz növelik a csontritkulás és sérülések kockázatát. Ráadásul a hormonális tengely (HPA-tengely, azaz hipotalamusz–hipofízis–mellékvese) működését is befolyásolhatják, így a test természetes stresszválasza is sérülhet. Erről külön írok egy cikket hamarosan, mert sokat hallani mostanában a HPA-tengelyről, de kevesen tudják, mit is jelent pontosan😊.

Összességében tehát: a gyulladás nem ellenség, hanem egy élettani regenerációs folyamat. Ebből következik, hogy nem az a cél, hogy a gyulladást elnyomjunk, hanem az, hogy megértsük, mikor kell beavatkozni és segíteni a testnek, és mikor jobb engedi, hogy magától dolgozzon. Nem győzöm hangsúlyozni, a legjobb és legbiztonságosabb orvos a saját testünk, feltéve, hogy engedjük és támogatjuk a munkáját!

Mikor indokolt a gyulladás gyógyszeres csökkentése?

Ha a gyulladás nem arányos a kiváltó okkal, azaz túl erőssé, elhúzódóvá vagy veszélyessé válik. Milyen jelei lehetnek annak, hogy a gyulladás nem fiziológiás és érdemes beavatkozni? Extrém fájdalom, esetleg a gyulladás akadályozza a mozgást és a légzést, ráterjed ép szövetekre, vagy túlságosan elhúzódik. Az akut, bénító gyulladást tehát rövid távon szabad, sőt, kell is csökkenteni, de a regenerációs, adaptív gyulladást inkább támogatni érdemes. Hasonlóképp a túlságosan elhúzódó, magától el nem múló gyulladást is indokolt lehet gyógyszeresen csillapítani, bár ilyenkor általában érdemes első körben fizikoterápiás eljárásokkal – lágylézer, mágnesterápia, hő- és hidegterápia, mozgás- és manuálterápia stb. – próbálkozni, és csak ezek sikertelensége esetén nyúlni a gyógyszeres terápiához. És végül természetesen elengedhetetlen a szervezetszintű, autoimmun eredetű gyulladások – mint a rheumatoid arthritis, a lupus vagy a Crohn-betegség – gyógyszeres kezelése is.

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek tehát nem ördögtől valók, de csak akkor szabad szedni ezeket, ha valóban indokolt. Ellenkező esetben nem csak a gyulladást, hanem a szervezet öngyógyító mechanizmusait is lekapcsoljuk és akár maradandó károsodásokat is okozhatunk. Mi, civilizált emberek, nyakra-főre kapdossuk be a vény nélküli fájdalomcsillapítókat, majd csodálkozunk, hogy 30-40 évesen különféle szabályozási és immunrendszeri problémákkal szembesülünk. A sorsot hibáztatjuk és eszünkbe sem jut összekapcsolni a problémát az életmódunkkal, illetve az indokolatlan és mértéktelen gyógyszerszedéssel.

Hogyan lehet természetes úton támogatni a gyulladás hatékony lezajlását?

Elsősorban óvatos, a sérült szövetet nem terhelő mozgással. A mérsékelt, fájdalommentes mozgás elősegíti a gyulladás természetes lezajlását, hisz a véráram fokozásával javítja a szövetek oxigén- és tápanyagellátását, valamint támogatja a makrofágok átállását a lebontóból az építő fázisba. Ezen felül érdemes lehet kurkumin és omega-3 étrendkiegészítővel is támogatni a gyógyulást, értelemszerűen figyelembe véve az esetleges ellenjavallatokat. A kurkumin javítja a lokális mikrokeringést, valamint csökkenti a fájdalmat és duzzanatot, méghozzá anélkül, hogy elfojtaná a gyulladást. Támogatja a kollagénszintézist (azaz a hegképződést) és a növekedési faktorok felszabadulását is. Az omega-3 pedig a gyulladást lezáró mediátorok (resolvinek, protectinek) termelődését erősíti, azaz segít átkapcsolni a lebontóból az építő szakaszba. A kurkumin tehát inkább a gyulladás indító szakaszát szabályozza, az omega-3 pedig a lezáró szakaszt tolja meg. Ketten együtt remekül optimalizálják a gyulladási-regenerációs folyamatot. Végül legalább ilyen fontos a minőségi pihenés, feltöltődés is. A stressz, feszültség ugyanis aktiválja a szimpatikus idegrendszert, és ilyenkor szinte teljesen leáll az immunrendszer működése annak érdekében, hogy a szervezet a veszély elől való menekülésre fordíthassa az energiát.

Cím

Nádorliget Utca 7/B
Budapest
1117

Nyitvatartási idő

Hétfő 10:00 - 19:00
Kedd 10:00 - 19:00
Szerda 10:00 - 19:00
Csütörtök 10:00 - 19:00
Péntek 10:00 - 19:00

Telefonszám

+36301646640

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram