23/07/2021
✏️A Miniszterelnökség válasza a Magyar Nemzetnek: 📬
Méltatlan a norvég fél gyakorlata, szembementek az általuk is aláírt Együttműködési Megállapodással
A konszenzusra törekvést figyelmen kívül hagyva, egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a Norvég Kormány, amelyet Magyarország nem tudott támogatni.
A norvég fél gyakorlata szembement a Norvég Civil Alapkezelő kiválasztására saját maguk által is aláírt Együttműködési Megállapodással, amely méltatlan a magyar civil társadalomra nézve, az eredmény pedig ellentétben áll a magyar állampolgárok érdekeivel.
A norvég külügyminiszter közleménye is megerősítette, hogy az új Civil Alapkezelő kiválasztásában teljesen szembementek a magyar kormány és az EGT és a Norvég Alapot biztosító donor országok között 2020. december 21-én aláírt megállapodással. Ugyanis a megállapodás alapján az Alapkezelő nyílt pályázat útján és a felek közös konszenzusa alapján kerülne kiválasztásra, nem pedig egyenes úton az általuk legjobban értékelt szervezet egy előreborítékolt eredménnyel.
A Civil Alapkezelő kiválasztására meghirdetett nyílt pályázat két fordulóban zajlott annak érdekében, hogy a pályázóknak lehetőségük nyíljon a minél színvonalasabb pályázati anyag benyújtásához. Ennek eredményeként a nemzetközi gyakorlatnál jelentősen nagyobb számú, hét civil konzorcium pályázatát minősítette a norvég fél alkalmasnak. A Kormány hat konzorcium elfogadására is nyitott volt, ezek elfogadására javaslatot is tett, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak.
A norvég fél nemet mondott olyan nagy múltú, jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, erős és független szervezetekre, mint például a Magyar Vöröskereszt, vagy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.
A korábbi két ciklusban egyoldalú norvég döntéssel az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot jelölték ki Alapkezelőnek, amely politikai függetlensége több alkalommal is megkérdőjeleződött az elmúlt években, ráadásul olyan monopolhelyzetbe került, amelynek erősítése a hazai civil társadalmi érdekekkel szemben áll.
A Magyar Kormány elkötelezett a civil társadalom fejlesztésében, és célja növelni a civil társadalom kapacitását, támogatni a kulcsfontosságú új szereplőket, ezért ennek a monopolhelyzetnek erősítését nem támogatta.

Norvégia haszonélvezője a közös piacnak, és a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás az EGT és Norvég Alapokból. A magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására.
A norvégok konszenzusra törekvésének hiánya a magyar állampolgárok érdekeivel ellentétben áll, hiszen tőlük vonják meg a Magyarország számára járó támogatást, és veszik ezáltal semmibe az alap létrejöttének célkitűzéseit is, amelynek fókuszában a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítása, a zöld innováció, a társadalmi és gazdasági gyarapodás támogatása áll, annak ellenére, hogy valamennyi program előkészítése a donor féllel közösen célegyenesbe fordult, a pályázati felhívások már ősszel megjelenhettek volna.